Könnyezőpálma

Könnyezőpálma
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Rend:	Hídőrvirágúak (Alismatales);
Család:	Kontyvirágfélék (Araceae);
Nemzetség:	Monsztera (Monstera);
Faj:	M. deliciosa;
Tudományos név
	Monstera deliciosa; Liebm., 1849
Szinonimák
	Monstera borsigiana; Monstera deliciosa var. borsigiana; Monstera deliciosa var. sierrana; Monstera lennea; Monstera tacanaensis; Philodendron anatomicum; Tornelia fragrans;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Könnyezőpálma témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Könnyezőpálma témájú médiaállományokat és Könnyezőpálma témájú kategóriát.

A könnyezőpálma vagy levélfa (Monstera deliciosa), az egyszikűek osztályának hídőrvirágúak rendjének és kontyvirágfélék családjának lágyszárú növénye. Dél-, és Közép-Amerika trópusi mocsaras vidékein, többek között Mexikó déli részén honos,^[1] de mára dísznövényként, szobanövényként az egész világon elterjedt.

Megjelenése

A fiatal növény első levelei szív alakúak, épszélűek, később lyukacsossá, szeldeltté, karéjossá válnak. A kifejlett levelek színezete sötétzöld. Fényesek, bőrszerűek 40-90 cm hosszúak és 30–70 cm szélesek is lehetnek. Erezetük párhuzamos. Lágy szárú kúszónövény. Hosszú léggyökereket fejleszt, melyek segítségével természetes körülmények között fákra, magasabb növényekre kúszik fel,^[2] akár 20 méteres magasságba is, egészen a lombkoronaszintig.

Ritkán virágzik, egy fellevéllel védett torzsavirágzatot fejleszt. Termése két év alatt érik be, legfeljebb 25 cm hosszú, kukoricacsőhöz hasonló. A fellevél színe sárgás, vagy krémfehér.

Életmódja

A magból kibúvó fiatal, levéltelen növény először a fénnyel ellentétes irányban növekszik, egy fatörzs, vagy más függőleges felszín irányába. Itt hajtja ki első két átellenes állású levelét. Ez után kezd a napfény felé, a fatörzs mentén növekedni.

Később kapcsolata megszakad a talajjal, epifita életmódra vált.

Élettani hatások

Termése éretten ehető, kellemes íze van (erre utal a tudományos névben a deliciosa tag),^[3] azonban a fogyasztás után irritációt okoz a nyelven és nyálkahártyán. Az éretlen termés a növény többi részéhez hasonlóan magas oxálsav tartalmú, erősen mérgező, lenyelése után égető, fájdalmas marást okoz.^[3]

Szobanövényként

A könnyezőpálma a viktoriánus-kor óta kedvelt dísznövény.^[3] Fény- és tápanyagigényes, vízigénye közepes. A világos, esetleg félárnyékos, szellős helyeket kedveli, a tűző nap káros lehet.

Ápolása

Tápanyagigénye miatt rendszeres átültetés, vagy földcsere szükségeltetik, illetve időnként tápoldatozni szükséges.

A téli hónapokban a fűtési szezonban a száraz levegő miatt érdemes vízzel permetezni a növényt. Léggyökereit a cserépbe dugva, vagy vízben gyökereztetve meghagyhatjuk, de az eltávolítás sem okoz gondot a növény számára.^[3]

Szaporítása

Magról történő szaporítás esetén a növények kifejlődése sok időt vesz igénybe. A magoncok addig kúsznak levéltelenül a napfénnyel ellentétes irányba, amíg egy fatörzset, erős támasztékot nem találnak, amire felfuthatnak. Szaporítható hajtás-, és szárdugványozással. Gyökereztethető vízben, homokban földben is. A gyökeresedés hosszú időt, akár 6-8 hetet is igénybe vehet.

Betegségei, kártevői

Az alacsony hőmérséklet és a túlöntözés együttes hatásaként gombásodás léphet fel. A pajzstetvek és a takácsatkák károsíthatják.

A tápanyaghiányt - ami a kis cserépben előállhat - a könnyezőpálma az alsó levelek elsárgulásával jelzi, ami főként az új levél megjelenésekor gyakori.

A barna, töredezett levélszélek a túlságosan száraz talaj miatt alakulnak ki.

Ha a környezet nem elég meleg, a túlöntözéstől a levelek megsárgulnak, elszíneződnek, fekete foltok jelennek meg.

A szépirodalomban

Szentkuthy Miklós Szent Orpheus Breviáriumában így írj a Monstera deliciosáról: „ősállatok boruló bordái, zöld sarlók, összenövés és szétszakadás titkai, a születő levelek fehérzöld tűtekercsei, integetés, pápai pálmalegyező, tormás-retkes léggyökerek (...), levélbelül mandula formájú sajtlyukak, megint csak oszlás és ragadás tipikusan természeti kísérletei – a levelek holdszarv-hegyén egyetlen Mária-könny...”^[4]

Jegyzetek

↑ Violeta Acosta Arriola: Crecimiento y desarrollo de araceas ornamentales mexicanas (spanyol nyelven) (PDF). [2013. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
↑ http://www.tuja.hu/monstera-filodendron.html
↑ ^a ^b ^c ^d http://novenytar.krp.hu/novenytar/konnyezopalma-filodendron/34
↑ http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000016131&secId=0001207028&mode=html#Szentkuthy_Miklos-Szent_Orpheusz_breviariuma-00010

Források

Pappné Dr. Tarányi Zita: Szobanövények ápolása. Budapest, Kheirón '97 Kiadó, 2001. ISBN 963-9246-29-8

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Violeta Acosta Arriola: Crecimiento y desarrollo de araceas ornamentales mexicanas (spanyol nyelven) (PDF). [2013. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 14.)

[autogenerated1-2] ttp://www.tuja.hu/monstera-filodendron.html

[autogenerated2-3] ttp://novenytar.krp.hu/novenytar/konnyezopalma-filodendron/34

[4] ttp://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000016131&secId=0001207028&mode=html#Szentkuthy_Miklos-Szent_Orpheusz_breviariuma-00010

[1]

[2]

[3]

[4]