Ezüst hárs

Ezüst hárs
	Moldva-parti sétány Prágában
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Mályvavirágúak (Malvales);
Család:	Mályvafélék (Malvaceae);
Alcsalád:	Hársfaformák (Tilioideae);
Nemzetség:	Hárs (Tilia);
Faj:	T. tomentosa;
Tudományos név
	Tilia tomentosa; Mill.
Szinonimák
	Tilia argentea DC
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ezüst hárs témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüst hárs témájú médiaállományokat és Ezüst hárs témájú kategóriát.

Az ezüst hárs (Tilia tomentosa, Tilia argentea) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Délkelet-Európából és Kis-Ázsiából származik. A Balkán jellegzetes növénye, ami a Kárpát-medencében éri el elterjedési területének északi határát. Magyarországon főleg a városokban láthatjuk, mert jól tűri a szárazságot, és ezért szívesen telepítik díszfának.

Megjelenése

Magas termetű (25–30 m), szabályos alakú fa. Koronája fiatalon kúp alakú. A törzse egyenes, a kérge sima, zöldesszürke, idősebb korában finom repedések tarkítják. Ágai egyenletesen veszik körül a sudarat; fiatalon meredeken felfelé tartanak. Vesszőjét és lekerekített csúcsú, tojásdad, zöld rügyeit ezüstös pikkelyszőrök borítják: ez a dús, fehér szőrzet különösen a fiatal hajtásokon feltűnő, ekkor látszik legjobban a hajtás szimpodiális (azaz cikkcakkos vagy zegzugos) növekedése is.

Váltakozó, szórt állású levelei kerekdedek vagy széles tojásdadok, a levél válla szíves vagy ferde (aszimmetrikus), a csúcsa hegyes, a széle egyenletesen fűrészes. A levél színe fakó zöld; fonáka, amit egyenletesen borítanak a csillagszőrök, ezüstfehér vagy szürkészöld. Ez a szőrzet a környezettől és a levél fény-árnyék viszonyaitól függően igen változó lehet: egyes levelek fonáka szabad szemmel csupasznak látszik. A levél biztos határozóbélyege, hogy fonákán az érzugokban nincsenek szőrcsomók, hanem ugyanolyan csillagszőrök nőnek, mint az érközi részeken. Forró nyári napokon az ezüst hárs levelei többé-kevésbé függőleges helyzetbe állnak, vagy fonákukat fordítják a Nap felé, hogy csökkentsék a párologtatást. Őszi lombja aranysárga.

Virágai 6–9 (10) tagú bogernyőben állnak; a virágtengely félig összenőtt az ugyancsak csillagszőrös repítő fellevéllel. Csészelevelei halvány zöldes-fehérek, a tövükön nektármirigyek találhatók. Sziromlevelei vajsárgák, kanalasak, porzói nem nyúlnak túl a takaróleveleken, bibeszála viszont túlnyúlik a porzókon. Az őshonos hársfajok közül egyedül az ezüst hárs porzói között akadnak petaloid sztaminodiumok: az öt falkába tömörült porzók közül falkánként a legkülsőket. Ezeknek nincs portokja, alakjuk sziromhoz hasonlít (bár azoknál kisebbek).

Termése gömbölyű, szőrös makk.

Életmódja

Az üde, félszáraz talajt kedveli.

Júliusban virágzik; a makkok szeptemberben érnek be.

Felhasználása

Szárított virágzatát tea készítésére nem ajánlják, mert a leváló apró szőrök allergiát okozhatnak. Rendkívül ízletes méze azonban túltesz a kis- és nagylevelű hárs mézén, és fogyasztása semmilyen allergiás reakciót nem vált ki.

Szárazságtűrése, szép lombja és szabályos koronája miatt az ezüst hársat sokfelé ültetik díszfának. Ennek megfelelően számos kertészeti változata létezik – az egyik legszebb hazai fajtáját a szelestei kastélyparkban talált, igen szabályos, tojásdad, tömött koronájú, dúsan szőrös levélfonákú példányról szaporították el, és világszerte 'Szeleste' néven forgalmazzák.

Kertészeti változatok

Tilia tomentosa 'Bori'
Tilia tomentosa 'Rhodopetala'
Tilia tomentosa 'Szeleste'
Tilia tomentosa 'Teri'
Tilia tomentosa 'Sisi' – Barabits Elemér nemesítette^[1]
Tilia tomentosa 'Zentai Ezüst' – Schmidt Gábor szelektálta^[2]

Jegyzetek

↑ Tilia tomentosa 'Sisi'® bemutatása, altekfa.hu (hozzáférés: 2019. augusztus 27.)
↑ Hársak bemutatása, altekfa.hu (hozzáférés: 2019. október 25.)

Források

D. More – A. Fitter: Fák. Fürkész Könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. p. 210.
www.terra.hu: Ezüsthárs
Nyugat-Magyarországi Egyetem botanikus kertje
Tamási faiskola

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Tilia tomentosa 'Sisi'® bemutatása, altekfa.hu (hozzáférés: 2019. augusztus 27.)

[2] Hársak bemutatása, altekfa.hu (hozzáférés: 2019. október 25.)

[1]

[2]