Mérfalva
| Mérfalva (Miroľa) | |||
 | |||
| Mérfalva látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1572 | ||
| Polgármester | Michal Kurečko | ||
| Irányítószám | 090 05 | ||
| Körzethívószám | 00421 (0) 54 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 56 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 382 m | ||
| Terület | 6,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 19′ 40″, k. h. 21° 43′ 58″49.327778°N 21.732778°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 40″, k. h. 21° 43′ 58″49.327778°N 21.732778°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mérfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Mérfalva (1899-ig Mirolya, szlovákul: Miroľa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 20 km-re északkeletre, az Alacsony-Beszkidek északi részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 16. században a vlach jog alapján ruszinok betelepítésével keletkezett. 1572-ben említik először „Felsso Psztrina” néven. 1618-ban „Felsö Psztrina alias Mirolya” alakban említi oklevél. Makovica várának uradalmához tartozott. 1713 és 1714 között teljesen elpusztult. 1787-ben 25 háza és 188 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIROLYA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Potornyai Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Makoviczai Uradalomban, határja sovány, legelője, és fája van.”[2]
1828-ban 27 házában 221 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mirolya, orosz falu, Sáros vármegyében, a makoviczi uradalomban, Sztropkó fil., 10 rom., 205 gör. kath., 2 zsidó lak. Ut. p. A. Komarnyik.”[3]
A század második felében sok lakosa kivándorolt. 1918-ig gőzfűrész telep működött a községben. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 174, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 85 lakosából 66 szlovák és 17 ruszin volt.
2011-ben 72 lakosából 37 ruszin és 31 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu keleti részén áll görögkatolikus fatemploma, mely 1770-ben épült. Ikonosztáza 18. századi, de néhány ikon még a 17. században készült. Szentélyének Keresztrefeszítés domborműve 18. századi.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
