Alpesi sáska

Alpesi sáska
	Hím sáska
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Sáskafélék (Acrididae);
Nem:	Miramella;
Tudományos név
	Miramella alpina; (Kollar, 1833)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Alpesi sáska témájú médiaállományokat és Alpesi sáska témájú kategóriát.

Az alpesi sáska (Miramella alpina) a sáskafélék családjába tartozó, Európa hegyeiben honos sáskafaj.

Megjelenése

Az alpesi sáska testhossza a hím esetében 15-20 mm, a nőstény 22-27 mm. Közepes méretű, színes sáska. Alapszíne fényes élénkzöld, változó mértékű fekete mintázattal. A szemektől széles fekete sáv húzódik a torpajzs hátsó széléig (a nőstényeknél) vagy egészen a potroh végéig (hímeknél). A hátsó comb alja piros, a lábszár sárga (a hímeknél a térd közelében feketés vagy kékes, néha az egész lábszár fekete). Szárnyai csökevényesek, pikkelyszerűek, barnás színűek.

Lárvái kezdetben barnák vagy feketék, csak az utolsó fejlődési stádiumokban zöldülnek ki.

Nem ciripel, rágói összedörzsölésével adhat ki halk recsegő hangot.

Hasonló fajok

A nőstények hasonlíthatnak a déli hegyisáskához, de annak élénkrózsaszínek a szárnypikkelyei.

Elterjedése

Közép- és Dél-Európa hegységeiben (Pireneusok, Francia-középhegység, Alpok és előhegyei -pl. Vogézek, Fekete-erdő -, Kárpátok) honos. Magyarországon csak az Alpokalján: a Kőszegi-hegységben és az Őrségben fordul elő.

Életmódja

Üde hegyi rétek, kaszálók, patakpartok, cserjések lakója. Olyan árnyékos, északi fekvésű élőhelyeken is megtalálható, ahol más sáska nem fordul elő. Helyenként gyakori, tömeges is lehet. Növényevő, füvekkel, kétszikű növények leveleivel, mohával, zuzmóval táplálkozik.

Kifejlett példányaival júniustól októberig találkozhatunk. A nőstények a nedves talajba rakják petéiket. Az áttelelő petékből májusban kelnek ki a lárvák, melyek ötször vedlenek.

Magyarországon nem védett.