Ugrás a tartalomhoz

Egérmaki

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Microcebus szócikkből átirányítva)
Egérmaki
Microcebus myoxinus
Microcebus myoxinus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini)
Alrendág: Makialakúak (Lemuriformes)
Család: Törpemakifélék (Cheirogaleidae)
Nem: Microcebus
É. Geoffroy, 1834
Szinonimák
  • Murilemur Gray, 1870
  • Scartes Swainson, 1835
  • Myscebus Lesson, 1840
  • Azema Gray, 1870
  • Gliscebus Lesson, 1840
  • Myocebus Wagner, 1841
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Egérmaki témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Egérmaki témájú médiaállományokat és Egérmaki témájú kategóriát.

Az egérmaki (Microcebus) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a törpemakifélék (Cheirogaleidae) családjába tartozó nem.[1]

Rendszerezésük

[szerkesztés]

A nemet Étienne Geoffroy Saint-Hilaire francia természettudós írta le 1834-ben.[1] 1992-ben 2 ismert egérmaki faj volt; 2016-ra 24-re nőtt a számuk.[2] A becslések szerint a 24 egérmaki faj 10 millió évvel ezelőtt fejlődött ki egy közös ősből.

Előfordulásuk

[szerkesztés]

Madagaszkáron honosak.

Megjelenésük

[szerkesztés]

Testének és farkának együttes hossza kevesebb, mint 27 centiméter, ezzel ők a legkisebb főemlősök, a legkisebb faj a Berthe-egérmaki, súlyuk azonban a nappali időtartam függvényében ingadozik.[3] A makifélékről az IUCN bejelentette, hogy a gerincesek közül a legveszélyeztetettebbek.

Életmódjuk

[szerkesztés]

Mindenevők, étrendjük közé tartoznak a rovarok, az ízeltlábúak, kis gerincesek, gyümölcsök, virágok, nektár, valamint az évszaktól függően levelek és rügyek. Az egérmakikat rejtélyes fajoknak tekintik - nagyon kis morfológiai különbségek van az egyes fajok között, de nagy a genetikai eltérés. Az utóbbi időkben végzett megfigyelések rámutatnak a párzási hangjaik különbözőségére, melyek nagyon sokfélék lehetnek.

A főemlősök közül az egérmakiknak van a legkisebb agytömege, mindössze 2 gramm.[4]

Amint azt a Genetics cikke írja, az egérmakik segítenek a főemlősök biológiájának, viselkedésének és egészségének átfogóbb megértésében. Az egérmakikat a félmajmok közé sorolják. Ezek a legkisebb és a leggyorsabban fejlődő főemlősök és Madagaszkáron, illetve a világ minden táján egyre elterjedtebbek. Ezen apró lények fenotípusának és mutációjának vizsgálata útján értékes információ szerezhető a főemlősök biológiájáról és evolúciójáról.[5]

Szaporodásuk

[szerkesztés]

A párzási időszakban a hím egérmakik heréinek mérete normál méretüknek körülbelül 130%-ára növekszik. Feltételezések szerint ezzel növelik a spermatermelést, ezáltal elősegítve az egyed számára a több utód nemzését. Különböző hipotézisek kapcsolják az egérmaki fajok gyors fejlődését ehhez a spermatermelési vetélkedéshez.[6] Szexuálisan inaktív nőstényekben a vulva lezáródik, a reprodukciós ciklus alatt a vulva nyitva van. A hüvely morfológiáját[7] a napszak is meghatározza.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
  2. Yoder Lab - Research. duke.edu
  3. Andrès (2001). „Genetic determination of paternity in captive grey mouse lemurs: pre-copulatory sexual competition rather than sperm competition in a nocturnal prosimian?”. Behaviour 138 (8), 1047–63. o. DOI:10.1163/156853901753286560. 
  4. http://news.softpedia.com/news/Top-10-Brains-83944.shtml
  5. Ezran (2017. június 1.). „The Mouse Lemur, a Genetic Model Organism for Primate Biology, Behavior, and Health”. Genetics 206 (2), 651–664. o. DOI:10.1534/genetics.116.199448. PMID 28592502. 
  6. Folia Primatol (Basel). 2003 Sep-Dec;74(5-6):355-66. Mating system in mouse lemurs: theories and facts, using analysis of paternity Archiválva 2021. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. Andrès M1, Solignac M, Perret M.
  7. Alaktanáz
  8. Rina Evasoa (2018. május 16.). „Variation in reproduction of the smallest-bodied primate radiation, the mouse lemurs (Microcebus spp.): A synopsis” (angol nyelven). American Journal of Primatology 80 (7), e22874. o. DOI:10.1002/ajp.22874. ISSN 0275-2565. PMID 29767414.