Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület
| Megyer-hegyi tengerszem | |
 | |
| A tengerszem légifotója | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
| Terület | 0,0107 km² |
| Alapítás ideje | 1997 |
| Felügyelő szervezet | Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság |
 Megyer-hegyi tengerszem
Pozíció Sárospatak környéke térképén
| |
 é. sz. 48° 21′ 26″, k. h. 21° 34′ 24″48.357303°N 21.573286°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 26″, k. h. 21° 34′ 24″48.357303°N 21.573286°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Megyer-hegyi tengerszem témájú médiaállományokat. | |
A Megyer-hegyi tengerszem és környéke az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében álló egyedülálló volt malomkőbánya, nagy jelentőségű bányatörténeti és földtani, valamint a bányászkodás befejezése óta kialakult botanikai és zoológiai emlék, védett terület, Károlyfalván, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Földrajza és turizmusa
[szerkesztés]A tó Sárospatak városa fölött elhelyezkedő 324 méter magas Megyer-hegy területén található. Bár a nevében szerepel a tengerszem, ez egy bányató, amelynek vize csapadékvíz, nincs köze a tengerszemek gleccservizéhez. A hegy fő tömege jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott felső miocén korú riolittufából áll, mely a kainozoikum korszakban képződött.[1] Mélysége egyes helyeken a 6,5 métert is elérheti,[2] a tavat körbevevő sziklafalak maximum 70 méterre magasodnak a víztükör fölé.[3] A bányagödör mindössze 4000 köbméter.
Ma a tó kedvelt túrázó és kirándulóhely, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is, ahol napjainkban jó állapotban levő ösvények találhatók a turisták számára, és információs táblák is segítenek tájékozódásban.[4] Gyalogos turistaösvényeken Károlyfalváról és Sárospatakról is megközelíthető.[5] A Malomkő tanösvény kiemelt látogatottsággal bír, mely piros túraút-jelzéssel vezet Sárospatak belvárosától. Az erdőben a jelek jól kivehetőek, azonban a terep elég meredek, de érdemes nekivágni, hisz korlátok teszik biztonságossá azoknak, akik felülről – a hajdani bánya pereméről – is szeretnének bepillantani a vízzel kitöltött katlanba. Az ösvények hossza körülbelül 1 km.[3]
2011-ben, az Origo internetes újság Csillagtúra nevű, Magyarország 7 természeti csodáját kereső online játékában az olvasók a Megyer-hegyi tengerszemet találták a legszebbnek, és sorolták az első helyre.[3]
Keletkezése és története
[szerkesztés]A 324 méter magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkor, középső miocén vulkanikus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves – kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel.[6]
A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulás után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra. Az emberek itt bányászták ki a gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit egészen a 15. századtól. A bányászmunkások kisebb fülkéket vájtak maguknak a bánya falába, és itt is laktak.[3] A malomkövek fejtését és kidolgozását több évszázadon át szinte ugyanolyan technikával, szerszámokkal és kézi munkával végezték.[2]
Az egykori bánya fejtési gödrében mára jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlt fel. Így keletkezett a napjainkban is megtalálható állandó vizű tó, melynek össztömege 4000 köbméter, legmélyebb pontja 6,5 méter.[1][4] Az összegyűlt víz eltávolítására a bányászat idején elvezető csatornákat is kialakítottak.[1]
A bányát 1907-ben zárták be a termelés folyamatos csökkenése miatt.[4] Az egykori bányaudvaron jelenleg is megfigyelhető néhány félig kész malomkő, valamint a kőfaragó tevékenység melléktermékei.[3]
Védettsége
[szerkesztés]A tavat és környékét 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították, melynek teljes neve: Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület. Célja a csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeinek megőrzése.
Területe 1,07 hektár, egész évben szabadon látogatható. Kezelője a Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága. A park Magyarország egyik legkisebb ilyen jellegű védett területe.[5][7][8]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c www.honlapszalon.hu, Lévai Antal -: River Tours on the Bodrog - Hungary-Slovakia. www.bodrogtura.eu. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 20.)
- ↑ a b Koós Miklós: Megyer-hegyi Tengerszem. A helyszínen készült tájékoztató tábla fényképe. koos.hu, 2009. január 10. [2019. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 10.)
- ↑ a b c d e [origo]: Megyer-hegyi tengerszem. [origo] Csillagtúra, 2010. december 31. [2011. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 2.)
- ↑ a b c Megyer-hegyi tengerszem. varosom.hu. [2011. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 2.)
- ↑ a b Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület. Természetvédelem. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
- ↑ Megyer-hegyi Tengerszem | Kirándulástervező. kirandulastervezo.hu. (Hozzáférés: 2016. december 20.)
- ↑ Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület. Független Ökológiai Központ Alapítvány. [2011. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 2.)
- ↑ Megyer-hegyi tengerszem TT. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2010. augusztus 28. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
