Ugrás a tartalomhoz

Maszaik

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Maszájok szócikkből átirányítva)
Maszaik
Maszai férfiak numbatáncuk közben
Maszai férfiak numbatáncuk közben
Régiók
Kenya, Tanzánia
Nyelvek
maszáj nyelv
Vallások
maszáj (törzsi), keresztény, iszlám
Rokon népcsoportok
szamburuk és más nílusi népek
A Wikimédia Commons tartalmaz Maszaik témájú médiaállományokat.

A maszaik [1][2] vagy maszájok [3] Kelet-Afrika egy etnikai csoportja, akik Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén őshonosak. Annak ellenére, hogy viszonylag kis népességű csoport, talán az egyik legismertebb etnikum Kelet-Afrikában, a megmaradt félnomád életmódjuk, a feltűnő öltözékük és szokásaik és a lakóhelyük a nemzeti parkokhoz való közelsége miatt.

Demográfia

[szerkesztés]
Maszai férfiak
Maszai lányok Kenyában
A maszaik fő élőterülete

Kelet-Afrikában mintegy 1–1,5 millió maszai él.[4] A tényleges szám nagyon bizonytalan. A népszámlálásokban Kenyában sokan nem adják meg az etnikai hovatartozásukat a diszkrimináció miatt, Tanzániában pedig az etnikai származás nem szerepel a népszámlálásokban. A maszaik többsége (kb. 850–950 ezer fő) Kenya területén él. Etnikai csoportjuk további 19 alcsoportra osztható fel.

Származásuk és nyelvük

[szerkesztés]

Saját hitük szerint Afrika Endigirr ee Kerio nevű északi vidékéről jöttek, amely Kenya északi részén fekvő meredély. Valószínűleg fokozatosan húzódtak dél felé, valamivel 1400 előtt, mivel a Turkana-tó (egy időben: Rudolf-tó) környéke a klimatikus viszonyok megváltozása következtében elsivatagosodott. Őseik valószínűleg a mai Dél-Szudán vidékéről a 15. században vándoroltak el és a 17–18. században telepedtek le Kelet-Afrikában, a Serengeti-síkságon. Léteztek olyan elméletek, miszerint nem is Szudán, hanem Egyiptom lenne a maszájok ősi területe, s Szudán csak egy köztes állomás volt a nép vándorlásának történetében, ahová még az ókorban vándorolhattak ki. Az elméletek az eszközeiket próbálták rokonítani az Egyiptomban használt tárgyakkal. A genetikai kutatások azóta cáfolták az egyiptomi származás lehetőségét (illetve más, legendákra épülő hipotéziseket), s kimutatták, hogy a maszájok valóban a Nílus dél-szudáni folyásterületén élő népekkel rokonok. A 19. században éhínség és betegségek tizedelték őket. A keresztény maszaik szerint ők a bibliai Júda egyik törzse.

Nyelvük a Nílus-szaharai nyelvcsaládhoz tartozik, bár a szétszórtság miatt nem kifejezetten egységes, és négy regionális nyelvváltozatra oszlik. A maszájok nyelve a szamburukéhoz áll közel. Sokan közülük beszélnek angolul és szuahéli nyelven.

A mai Kenya és Tanzánia sok helyneve, mint Nairobi, Nanyuki, Arusha, Narok, Nakuru maszáj eredetű.[5]

Életmódjuk és jellemzőik

[szerkesztés]

A maszaik sohasem keveredtek más népekkel és szigorúan megőrizték törzsi-katonai szervezetüket. Egykoron harcias néptörzs voltak, akik rettegésben tartották a szomszédos törzseket. Amikor az arab rabszolga-kereskedők egyre mélyebben hatoltak Afrika belsejébe, köztük az a szólás járta: "csak maszájjal, oroszlánnal és elefánttal ne találkozzunk!"

A férfiak magas növésűek és büszke emberek. Öltözetük sokszor egyetlen színes vászon, hajukat birkafaggyúval és vörös agyaggal frizurába gyúrják. Lenézik a földművelést és tabu tiltja náluk, hogy "átdöfjék", felássák, megműveljék a föld testét. Halottaikat is a szabad ég alatt hagyják a dögevők prédájául. A szarvasmarha áll a létfenntartásuk és szokásaik középpontjában. Dárdával vagy nyíllal megkarcolják a tehenek nyaki ütőerét, s a kibuggyanó vért tehéntejjel keverik. Ez a táplálékuk része. További ételeik túróból, sajtból, vad gyümölcsökből állnak. Húst ritkán esznek. A férfiak feladata az állatok legeltetése, a vízszükségletük biztosítása, a ragadozók elleni védelme és egyben a törzs védelme. Csak addig maradnak egy helyen, míg állataiknak megfelelő legelőt találnak. A szarvasmarhákon kívül néhány kecskét, juhot és szamarat tartanak. Utóbbiakat a vándorláshoz szükséges hurcolkodáshoz. Egyszerű szállásaik összhangban vannak a környezettel. Hajlékony, vékony botokból épülnek fel a kunyhóik, amelyet agyaggal betapasztják a záporok elleni védelmül. A fiúk 14-15 éves koruk körül válnak moránná, vagyis harcossá, ekkor szertartásosan körülmetélik őket, majd saját állattartó tábort építenek maguknak, ahol egyedül élnek akár több évet is, mielőtt visszatérnének a többiekhez, hogy megnősüljenek. A nők öltözeteikben és ékszereikben az élénk színeket kedvelik. Megjelenésükben a maszai alcsoportokban eltérés van. Sokan közülük kopaszak, hajukat leborotválják. Ismertek gyöngynyakékeikről és hatalmas fülbevalóikról. Karjukat fémspirál díszíti. Az asszonyok feladata a gyermeknevelés, a szállásépítés és az élelemgyűjtés.

Napjainkban sok maszai az idegenforgalomban próbál megélni. Elszegődik túravezetőnek vagy a szafaritáborok biztonsági őrének. Sokan közülük beköltöznek a városokba és az óceánparti üdülőhelyekre, hogy munkát találjanak.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára
  2. Fodor István: A világ nyelvei (1999: 940, 1615)
  3. Nyelv és Tudomány- Főoldal - A maszáj kérdés. m.nyest.hu. (Hozzáférés: 2023. április 20.)
  4. http://www.joshuaproject.net/peoples.php?peo3=13177
  5. Kiszely István: A Föld népei, 3. kötet, 267. o.

Források

[szerkesztés]
  • Lonely Planet: Kenya, 2004.
  • Sebes Tibor: Afrika, 1973.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]