Telepes májmohák

Telepes májmohák
	Kúpos májmoha (Conocephalum conicum) - jellegzetes telepes májmoha
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Májmohák ; (Marchantiophyta v. Hepaticophyta);
Osztály:	Telepes májmohák ; (Marchantiopsida);
Rendek
	Blasiidae Blasiales; Marchantiidae Neohodgsoniales; Sphaerocarpales (tömlős májmohák); Lunulariales; Marchantiales (összetett thallusz);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Telepes májmohák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Telepes májmohák témájú kategóriát.

A telepes májmohák (Marchantiopsida) a májmohák törzsének egyik osztálya, a növények országában. Ebbe az osztályba körülbelül 80 jelenleg ismert faj tartozik.

Jellemzőik

Az osztály fajainak csak néhány közös tulajdonságuk van. Ilyen a thallusz felépítése, az egy rétegű sporangium fal és speciális olajtestek a klorofill mentes sejtekben. A molekuláris rokonság alapján is raktak fajokat ebbe az osztályba (pl. Blasia pusilla).

A Marchantiidae alosztályra az összetett, komplex felépítésű thallusz jellemző. A telep sok sejtrétegű, van légkamra, asszimiláló (klorofillban gazdag) és raktározó (klorofillban szegény) sejtrétegek. A légzés gázcserenyílásokon keresztül történik. A sejtek olajtesteiben terpén vegyületek találhatóak, melyeknek jellegzetes illata van. A Blasiidae alosztály nem rendelkezik a fenti tulajdonságokkal, telepe egyszerű felépítésű, olajtestei nincsenek, de molekuláris DNS vizsgálatok alapján ehhez az osztályhoz sorolták be.

A diploid sporofiton egy a gametofitonhoz kapcsolódó talpi részből, nyélből és tokból áll. A spóratok fala egy sejtsor vastagságú. A spóraszóró fonalak az elatérák, ezek elhelyezkedése, alakja és felépítése faji bélyeg. Az elatérák nem csak a spórák kiszórásában van szerepe, hanem a spórák táplálásában is.^[1]^[2]^[3]

Rendszertanjuk

Taxonómiai rendszerezése ennek a csoportnak eléggé változó, jelenleg a Marchantiopsida osztályba, két alosztály, 5 rend, 20 család, 34 nemzetség és körülbelül 80 ismert faj tartozik:^[4]

Blasiidae

Blasiales	Blasiaceae

	Monocarpaceae

	Sphaerocarpaceae

	Monocleaceae

	Conocephalaceae

	Oxymitraceae

	Ricciaceae

	Targioniaceae

	Wiesnerellaceae

Monosoleniaceae

	Cyathodiaceae

	Corsiniaceae

Alosztály Blasiidae He-Nygrén et al. 2006
- Rend Blasiales Stotler & Crandall-Stotler 2000
  - Család †Treubiitaceae Schuster 1980
  - Család Blasiaceae von Klinggräff 1858
Alosztály Marchantiidae Engler 1893 sensu He-Nygrén et al. 2006
- Rend Neohodgsoniales Long 2006
  - Család Neohodgsoniaceae Long 2006
- Rend Sphaerocarpales Cavers 1910 (tömlős májmohák)
  - Család Monocarpaceae Carr ex Schelpe 1969
  - Család Riellaceae Engler 1892
  - Család Sphaerocarpaceae Heeg 1891
- Rend Lunulariales Long 2006
  - Család Lunulariaceae von Klinggräff 1858
- RendMarchantiales Limpricht 1877 (összetett thalluszos)
  - Család Marchantiaceae Lindley 1836
  - Család Aytoniaceae Cavers 1911 [Rebouliaceae; Grimaldiaceae]
  - Család Cleveaceae Cavers 1911 [Sauteriaceae]
  - Család Monosoleniaceae Inoue 1966
  - Család Conocephalaceae Müller ex Grolle 1972
  - Család Targioniaceae Dumortier 1829
  - Család Wiesnerellaceae Inoue 1976
  - Család Dumortieraceae Long 2006
  - Család Monocleaceae Frank 1877
  - Család Oxymitraceae Müller ex Grolle 1972
  - Család Ricciaceae Reichenbach 1828
  - Család Corsiniaceae Engler 1892 [incl. Exormothecaceae Müller ex Grolle 1972]
  - Család Cyathodiaceae Stotler & Crandall-Stotler 2000

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Marchantiopsida című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ Jan-Peter Frahm: Biologie der Moose. Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg und Berlin 2001, ISBN 3-8274-0164-X
↑ Jan-Peter Frahm, Wolfgang Frey, J. Döring: Moosflora. 4., neu bearbeitete und erweiterte Auflage (UTB für Wissenschaft, Band 1250). Ulmer, Stuttgart 2004, ISBN 3-8001-2772-5 (Ulmer) & ISBN 3-8252-1250-5
↑ Orbán Sándor · Vajda László Magyarország mohaflórájának kézikönyve Akadémiai, Budapest, 1983 518 oldal · ISBN 9630528894 · Illusztrálta: Bucsi Lajosné
↑ Villarreal (2016). „Divergence times and the evolution of morphological complexity in an early land plant lineage (Marchantiopsida) with a slow molecular rate”. New Phytologist 209 (4), 1734–46. o. DOI:10.1111/nph.13716.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Jan-Peter Frahm: Biologie der Moose. Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg und Berlin 2001, ISBN 3-8274-0164-X

[2] Jan-Peter Frahm, Wolfgang Frey, J. Döring: Moosflora. 4., neu bearbeitete und erweiterte Auflage (UTB für Wissenschaft, Band 1250). Ulmer, Stuttgart 2004, ISBN 3-8001-2772-5 (Ulmer) & ISBN 3-8252-1250-5

[3] Orbán Sándor · Vajda László Magyarország mohaflórájának kézikönyve Akadémiai, Budapest, 1983 518 oldal · ISBN 9630528894 · Illusztrálta: Bucsi Lajosné

[4] Villarreal (2016). „Divergence times and the evolution of morphological complexity in an early land plant lineage (Marchantiopsida) with a slow molecular rate”. New Phytologist 209 (4), 1734–46. o. DOI:10.1111/nph.13716.

[1]

[2]

[3]

[4]