Mandello Gyula

Mandello Gyula
Született	Julius Schőn 1868. február 7. Rannersdorf
Elhunyt	1919. július 24. (51 évesen) Budapest I. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	közgazdász statisztikus
Tisztsége	egyetemi tanár
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)
Sablon • Wikidata • Segítség

Mandello Gyula, Schőn (Rannersdorf, 1868. február 7. – Budapest, 1919. július 24.) államtudományi doktor, jogakadémiai tanár, közgazdász, Mandello Károly hírlapíró nevelt fia.

Életpályája

Schőn Vilmos (1838–1869) bankigazgató és Hirschfeld Malvina fia. Édesapját fiatalon elvesztette, majd édesanyja 1873-ban Budapesten férjhez ment Mandello Károlyhoz, aki őt később örökbe fogadta. Középiskoláit 1886-ban a budapesti gyakorló gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Strasbourgban és Genfben folytatta. 1890-ben a budapesti egyetemen vehette át államtudományból a doktori fokozatát. 1891-tól 1894-ig mint miniszteri fogalmazó szolgált a pénzügyminisztériumban. 1893-ban a nemzetgazdaságból magántanári képesítést nyert; a közgazdaságtant adta elő az egyetemen. 1900-ig, midőn a Pozsonyi Királyi Jogakadémián a közgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi jog rendes tanárává nevezték ki. 1890-től 1900-ig nagyobb utazásokat tett és huzamosabb ideig tartózkodott Belgiumban, Angliában (Cambridge-ben és a londoni School of Economics and Political Science-ben rendes előadásokat tartott és a cambridgei Szent Jánosról nevezett College megválasztotta fellow in commonsnak) és az Amerikai Egyesült Államokban. Az osztrák közgazdaságtani iskola határhaszon-elméletének követője volt. Rendes tagja a British Economic Association, az American Statistical Association, az American Academy of political and social Science és az Institut international de Sociologie-nak. A magyar közgazdasági társaság főtitkára. Elhunyt 1919. július 24-én, életének 51., házasságának 7. évében. Örök nyugalomra helyezték 1919. július 26-án a római katolikus egyház szertartásai szerint a Farkasréti temetőben.

Magánélete

Házastársa Tamássy Edith volt, akivel 1912. november 5-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.

Cikkei

Finanz-Archiv (Stuttgart)

• Staatliche Schankgefälle in Ungarn (1888)

Pester Lloydban

• Der Zonentarif (1889)
• Heimstätten (1891)
• Der schweizerische Zolltarif, czikksorozat (1891
• Findelhäuser, Bestimmung der Werthrelation beim Übergange zur Goldwährung, Die Silberfrage in den Vereinigten Staaten, Weltausstellung Chicago, czikksorozat (18921893)
• Arbeitämter (1894)
• Socialmuseum und Arbeitsstatistik és könyvismertetések minden évfolyamban

Budapesti Szemlében

• A népesedéstan egy újabb irányáról (1891)
• Könyvismertetés (1891, 1893)
• Sociologia és természettudomány (1896)
• Könyvismertetés (1899)
• Társadalmi muzeum és munkás-statistika (1900)

Nemzetgazdasági Szemlében

• Valutánk rendezése (1890)
• Ujabb irodalom az alkoholizmusról (1890)
• Kartellstatisztika a legujabb évekből és könyvismertetés (1891)

Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében

• 1891-től könyvismertetés

Nemzetben

• Valutareformunk (1898)

Ezeken kívül több ismertetés és jelentés a Magyar Közgazdasági Társaság Értesítőjében és a Közgazdasági Szemlében (1895-1899) és Index a közgazdasági tudományhoz (Közgazdasági Ismeretek Tára. Budapest, 1897.)

Munkái

• Valutánk rendezéséről (Budapest, 1890);
• Az ipari kartellekről. Budapest, 1891. (Ism. Nemzetgazdasági Szemle).
• A valutaváltoztatás jogi jelentőségéről. Feolvastatott a m. t. akadémia II. osztály 1890. december 9. ülésén. Budapest, 1891.
• Le mouvement social en Hongrie. Paris, 1894. (Extrait de la Revue Internationale de Sociologie).
• Conciliation et arbitrage industriels en Hongrie. Anvers, 1894.
• Currency Reform in Austria-Hungarie. Roma, 1894. (Bulletin international de Statistique).
• Report on the Hungarian Labour Question. Extract of MSS. Royal Commission on Labour Vol. XI. London, 1894.
• A tőzsdeadó. Budapest, 1894.
• Anglia királyi igazságszolgáltatása a XI-XIV században. Jogtörténeti tanulmány. Budapest, 1895.
• Importance sociologique des agglomerations. (Annals de l'Institut international de sociologie). Paris, 1895.
• Stock Exchange Taxation. Paper read befor the British Association for the advancement of sciences at Oxford. Reports, 1895.
• Die volskwirtschaftliche Literatur Ungarns im Jahre 1896. Berlin, 1897. (Különny. a Jahrbuch der Internationalen Vereinigung für vergleichende Rechtswissenschaft u. Volkswirtschaftslehre-ből).
• Vámpolitikánk. A magyar vámtarifa ügyében tartott szakértekezlet naplója (Budapest, 1898)
• Érték és ár. Budapest, 1899. (Különnyomat a Közgazdasági Lexikonból).
• A telepítésről. A telepítési szakértekezlet jegyzőkönyve (Budapest, 1900)
• Ipari forradalom. Budapest, 1900. (Különnyomat a Közgazdasági Lexikonból)
• Mezőgazdasági munkabérstatisztika (Budapest, 1902)
• A történeti ár- és bérstatisztika feladatairól és módszereiről (Budapest, 1902)
• Adalék a középkori munkabérek történetéhez (Budapest, 1903)
• Szociálpolitikai programm (Budapest, 1905)
• Magyarország, Ausztria és a Németbirodalom bűnügyi statisztikájának eredményei a XIX. sz. utolsó negyedében (Budapest, 1905)

Szerkesztette a Közgazdasági Lexikont 1898-tól (Halász Sándorral) és a Közgazdasági Szemlét 1900-tól Budapesten

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• OSZK gyászjelentések
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. 572. o. Online elérés