Kisugróc

	Kisugróc (Malé Uherce)
	; Kisugróc zászlaja
	; Kisugróc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Simonyi
Rang	község
Első írásos említés	1274
Polgármester	Štefan Čepko
Irányítószám	958 03
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	PE
	Népesség
Teljes népesség	793 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	117 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	211 m
Terület	5,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 37′ 17″, k. h. 18° 24′ 10″48.621300°N 18.402700°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 17″, k. h. 18° 24′ 10″48.621300°N 18.402700°E
	Kisugróc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kisugróc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisugróc (szlovákul Malé Uherce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése

Simonytól 2 km-re keletre, a Nyitra bal partján fekszik.

Története

Területén a kőkorszakban a vonaldíszes kerámia kultúrájának népe élt. A latén korból is kerültek elő leletek.

Ugrócot 1274-ben "Vgrich" alakban említik először. Első lakói királyi szolganépek voltak. 1352-ben "Kysugrouch, Minor Vgrouch" alakban tűnik fel a falu neve. 1388-ban részben az éleskői váruradalom része, más része a Hunyadi és Lessenyei családok birtoka volt. 1536-ban 14 portája szerepel a dézsmajegyzékben. 1601-ben malma és 34 háza állt. 1720-ban 33 adózója volt a településnek. 1828-ban 63 házában 427 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Ugrócz. Két tót falu Bars Várm. földes Urai Majthényi, Bossányi, és több Urak, lakosaik katolikusok, Kis-Ugrócz N. Ugrócznak filiája; határjaik középszerűek."^[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Ugrócz (Kis-), Bars, most A.-Nyitra vm. tót falu, a Nyitra mellett: 427 kath. lak., s termékeny szántóföldekkel. F. u. többen. Ut. p. Oszlán." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 434, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 702 lakosából 678 szlovák volt.

2011-ben 700 lakosából 684 szlovák.

Nevezetességei

Kastélya a 18. században épült barokk stílusban, a 19. század második felében újjáépítették.
Barokk templom, 1719-ben épült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

Források

Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[1]

[2]