Ugrás a tartalomhoz

Kisheresztény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Malé Charasťany szócikkből átirányítva)
Kisheresztény
Közigazgatás
TelepülésBélád
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Kisheresztény (Szlovákia)
Kisheresztény
Kisheresztény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 24″, k. h. 18° 18′ 07″48.323307°N 18.301998°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 24″, k. h. 18° 18′ 07″48.323307°N 18.301998°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisheresztény témájú médiaállományokat.

Kisheresztény, (szlovákul Malé Chrašťany) Bélád településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 10 km-re délnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1209-ben említik először. 1388-ban "Kýsherestien" alakban említi oklevél. 1318-as vámhelyként (Hyrischan) való említése kérdéses.[1] A Gyepes család birtoka volt, más része a gímesi váruradalomhoz tartozott. Ebben az időszakban a Dervence-patakon vízimalom is működött a faluban. 1425-ben Herestien alakban említik.[2] 1461-ben az Elefántyak elpusztították az itteni vámot és megostromolták Gímes várát.[3] 1715-ben 6 adófizető személyt írtak össze.[4]

Vályi András szerint "Kis Heresztény. Tót falu Bars Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Barshoz 2 1/2 mértföldnyire, földgye, és réttye termékeny, piatzozása közel, malma alkalmatos."[5]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Herestyén (Kis), Male-Chrasztany, tót falu, Bars vmegyében, Nyitra vármegye szélén: 181 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Verebély." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 125, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben Bélád 1536 lakosából 1513 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Weisz Boglárka 2013: A királyketteje és az ispán harmada. Budapest, 197.
  2. C. Tóth, N. - Lakatos, B. 2013: Zsigmondkori oklevéltár XII. Budapest, 430-431 No. 1110.
  3. Follajtár Ernő 1934, 174.
  4. 1715. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 5.)
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Források

[szerkesztés]
  • 2020 Zsigmondkori Oklevéltár XIV. 1427. Budapest, No. 278, 977.