Kisheresztény
| Kisheresztény | |
| Közigazgatás | |
| Település | Bélád |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Kisheresztény
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 19′ 24″, k. h. 18° 18′ 07″48.323307°N 18.301998°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 24″, k. h. 18° 18′ 07″48.323307°N 18.301998°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisheresztény témájú médiaállományokat. | |
Kisheresztény, (szlovákul Malé Chrašťany) Bélád településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Aranyosmaróttól 10 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1209-ben említik először. 1388-ban "Kýsherestien" alakban említi oklevél. 1318-as vámhelyként (Hyrischan) való említése kérdéses.[1] A Gyepes család birtoka volt, más része a gímesi váruradalomhoz tartozott. Ebben az időszakban a Dervence-patakon vízimalom is működött a faluban. 1425-ben Herestien alakban említik.[2] 1461-ben az Elefántyak elpusztították az itteni vámot és megostromolták Gímes várát.[3] 1715-ben 6 adófizető személyt írtak össze.[4]
Vályi András szerint "Kis Heresztény. Tót falu Bars Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Barshoz 2 1/2 mértföldnyire, földgye, és réttye termékeny, piatzozása közel, malma alkalmatos."[5]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Herestyén (Kis), Male-Chrasztany, tót falu, Bars vmegyében, Nyitra vármegye szélén: 181 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Verebély." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 125, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben Bélád 1536 lakosából 1513 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Romantikus stílusú Szent Kereszt kápolnája 1854-ben épült, alatta sírbolt található.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Weisz Boglárka 2013: A királyketteje és az ispán harmada. Budapest, 197.
- ↑ C. Tóth, N. - Lakatos, B. 2013: Zsigmondkori oklevéltár XII. Budapest, 430-431 No. 1110.
- ↑ Follajtár Ernő 1934, 174.
- ↑ 1715. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 5.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Források
[szerkesztés]- 2020 Zsigmondkori Oklevéltár XIV. 1427. Budapest, No. 278, 977.