Ugrás a tartalomhoz

Magyarországi rendi országgyűlések listája

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyarországi országgyűlések listája szócikkből átirányítva)

A magyarországi rendi országgyűlések listája tartalmazza azon rendi országgyűlések felsorolását, amelyek az államalapítás és 1847 között zajlottak. E tekintetben az utolsó rendi gyűlés az 1847–48-as pozsonyi országgyűlés volt, melyet rögtön az első népképviseleti országgyűlés követett 1848–49-ben.

A gyűlések a 11-13. században még nem jelentettek a későbbi rendi országgyűlésekkel egyező szervezettségű intézményt. E gyűlések neve, hatásköre, részvevőinek száma és köre változó volt. Középkori formája fokozatosan alakult ki az érett feudalizmus idején, elsősorban a székesfehérvári törvénylátó napokból, másodsorban a királyi tanácsból, az egyházi zsinatokból és a szerviensek gyűléseiből kifejlődve.[1]

11. század

[szerkesztés]
Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1057 Székesfehérvár Az első ismert országgyűlés. Végzései nagyrészt ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy megerősítették a nádor szerémi Szt. Demeter-kolostort illető alapítványát és Salamon megkoronázását[2]
1060 Székesfehérvár I. Béla királlyá választása, majd megkoronázása
1061 Székesfehérvár I. Béla felszólítására községenként 2-2 küldött jelent meg. Itt történt az utolsó pogánylázadás leverése valamint a királyság egyházi és állami megerősítése
1064 Székesfehérvár Az ország katonai szervezetének megalakítása
1074 Székesfehérvár Géza herceg királlyá választása

12. század

[szerkesztés]
Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1131 Arad A régi elit félreállítása, formálisan a II. Béla megvakításáért felelőssé tett urak lemészárlása
1174 Székesfehérvár III. Béla koronázó-országgyűlése

13. század

[szerkesztés]
Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1222 Székesfehérvár II. András kiadja az Aranybullát, az első „parlamentum”
1231 Székesfehérvár Az Aranybulla megerősítése
1245 Székesfehérvár V. István koronázó-országgyűlése
1267 Székesfehérvár Az Aranybulla főbb cikkelyeinek újbóli megerősítése, valamint a nemesség jogainak újbóli biztosítása[3]
1272 Székesfehérvár IV. László koronázó-országgyűlése
1277. május Rákos IV. László nagykorúsítása, az I. Rudolffal kötött szerződés jóváhagyása
1277 Székesfehérvár A fehérvári törvénylátó napok törvényhozó napok valódi országgyűlésekké alakulnak
1289 Székesfehérvár IV. László megesküdött, hogy kormányában gyökeres rendszerváltozást vezet be
1291 Székesfehérvár A közrend helyreállításának céljából tartották. III. András az egyházi, a főúri és a nemesi rendeket külön-külön biztosította alkotmányos jogaikról. Megerősítették továbbá, hogy a rendek továbbra is kötelesek Fehérvárott évente összeülni
1299 Székesfehérvár Végzései ismeretlenek

14. század

[szerkesztés]
Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1305 Székesfehérvár Wittelsbach Ottó királlyá választása és megkoronázása
1307. október 10-től Rákos Károly Róbertet királlyá választják, de az ellenzéki tartományurak – Csák Máté, Kán László, Kőszegi család – távol maradnak
1308. november 27-től Buda Károly Róbert királlyá választása, Gentilis bíboros pápai legátus és a tartományurak vagy követeik részvételével
1310 Székesfehérvár Károly Róbert koronázó-országgyűlése. Harmadik koronázása szabályos, Károly immár törvényes király
1320 Székesfehérvár Határozatai ismeretlenek
1342 Székesfehérvár I. Lajos koronázó-országgyűlése
1351 Buda Az 1222. évi Aranybulla megújítása, kiegészítve az ősiséggel I. Lajos által
1382 Székesfehérvár Mária királynő koronázó-országgyűlése
1384 Buda Mária királynő megerősíti apja 1351. évi törvényeit
1385 Pest Mária lemondása, az országgyűlés Fehérvárott folytatódott
1385 Székesfehérvár A pesti országgyűlés folytatása. II. Károly királlyá választása és megkoronázása (december 31.)
1386 Székesfehérvár A II. Károly és Garai nádor meggyilkolása utáni belháborúban megbékélésre szólítják föl a bárói ligákat
1387 Székesfehérvár Végzései közül nevezetesebbek: a király az ország törvényes rendjén az országbíró megkérdezése nélkül nem változtathat; egy ember nem viselhet egyszerre két tisztséget; a király érdekei mellett az ország jogait is megvédelmezik
1397 Temesvár A banderiális haderő helyett a telekkatonaság bevezetése (ld. nikápolyi csata)

15. század

[szerkesztés]
Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1435 Pozsony Zsigmond dekrétumai a hadügy és bíráskodás reformjáról[4]
1438 vége – 1439. január 1. Székesfehérvár Habsburg Albert királlyá választásának jóváhagyása majd megkoronázása
1439. május 23. – május 29. Buda Ötvös Jánosnak, a budai céhpolgárság vezetőjének a meggyilkolása akkor dühöt váltott ki, hogy Buda népe az országgyűlés alatt felkelt a főurak ellen. A budai országgyűlés határozatai között szerepelt, hogy Luxemburgi Erzsébet királynét a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánították, aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő. Továbbá kimondta az országgyűlés, hogy Albert király kizárólag a magyar rendek hozzájárulásával dönthet a leányai, Anna és Erzsébet házasságainak az ügyében.[5]
1440 Székesfehérvár I. Ulászló koronázó-országgyűlése. A koronázás napján a rendek érvénytelenítették V. László megkoronázását, hangsúlyozván, hogy „a királyok ko­ronázása mindig az országlakók akaratától függ és a korona hatásosságának az ereje az ő helyeslésükben áll". Végül I. Ulászló megerősítette a korábbi szabadságjogokat. Az országgyűlésen és a koronázáson részt vett Jan Długosz híres lengyel krónikás
1445 Székesfehérvár Gondoskodtak a várnai csatában elesett Ulászló halála következtében kialakuló interregnum idejére az ország kormányzásáról, Luxemburgi Erzsébet királynét régenssé választották, valamint április 4-re országgyűlést hirdettek Pestre
1445 Pest Megtartását az ugyanebben az évben tartott székesfehérvári országgyűlés rendelte el
1459 január Szeged Honvédelemmel foglalkozó törvények meghozatala, amelyek végrehajtására azonban nem került sor[6]
1463 március Tolna boszniai törökellenes hadjárat meghirdetése[7]
1464 Székesfehérvár I. Mátyás koronázó-országgyűlése. A király megerősítette az Aranybullát I. Lajos és Zsigmond törvényeivel együtt. Rendezték továbbá a III. Frigyestől visszaváltott Szent Korona őrzését is
1467 Buda I. Mátyás új adótörvényei: harmincadvám helyett koronavám, kapuadó helyett füstpénz
1471. szeptember 1. – szeptember 19. Buda a cseh trónváltás és a Vitéz–Pannonius-féle összeesküvés utáni helyzet kezeléséről
1492 Buda A pozsonyi béke (1491) jóváhagyása

16. század

[szerkesztés]
Az Országgyűlés Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1505. október Rákos
1506 Székesfehérvár
  • Elhatározták az I. Miksa német-római császár elleni háborút, mivel a császár az
    előző évi rákosi országgyűlés rá nézve hátrányos végzése miatt seregével betört az országba
1510. június–július Tata
1510 Székesfehérvár
  • végzései ismeretlenek
1526 április Rákos
  • Az ország hadiállapotát próbálták rendezni, miután megtudták, hogy Szulejmán szultán
    Magyarország ellen indult Isztambulból, de lényegi döntésre nem jutottak, a káosz továbbra is fennállt[8]
1526. évi székesfehérvári országgyűlés 1526. november 10-12. Székesfehérvár
  • Szapolyai János királlyá választása, majd megkoronázása, az ország belügyeinek rendezése
1527 Székesfehérvár
  • Habsburg Ferdinánd és felesége koronázó-országgyűlése. Az ország nyugalmát biztosító intézkedések meghozatala
1540. szeptember Rákos
1542. november Pozsony
1543. szeptember Pozsony
1546. február Pozsony
1547. december Pozsony
1548. október Pozsony
1550. január Pozsony
1552-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1552. február 22. – március 26. Pozsony
1553 tavasza Sopron
1563. szeptember Pozsony
1567. június Pozsony
1572. szeptember Pozsony
1581–82-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1581. november 11. - 1582. február 19.[9] Pozsony
1597-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1597. február 2. – május 6.[9] Pozsony
1598-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1598. január 25. – március Pozsony[10]
1599-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1599. január 25. – április 23.[9] Pozsony
1600-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1600. február 2. – április 5. Pozsony

16. század (Erdély)

[szerkesztés]
Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1542. december 20. Torda János Zsigmondot elismerik erdélyi urának
1557. június 1. Torda állami törvénnyel biztosította a protestáns vallások szabadságát
1568. január 6–13. Torda a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító törvény (az 1557-es törvény megerősítése és kiterjesztése)

17. század

[szerkesztés]
Az Országgyűlés Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1601-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1601. január 25. – április 15.[9] Pozsony
1602-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1602. február 22. – április 20.[9] Pozsony
1603-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1603. február 24. – április 15.[9] Pozsony
1604-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1604. február 3. – május 1.[9] Pozsony
1608-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1608. szeptember 29. – december 6.[9] Pozsony
1609–10-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1609. november 1. – 1610. január 23. Pozsony
1613-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1613. február 21. – április 25.[9] Pozsony
1618-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1618. március 4. – 1618. július 4. Pozsony
1619-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1619. május 26. – augusztus 10-e körül[12] Pozsony
1620-as besztercebányai országgyűlés(wd) 1620. május 31.[13] – augusztus 27.[14] Besztercebánya
  • A magyar nemesek Besztercebányán megválasztják királlyá Bethlen Gábort. A címet ő is
    elfogadja, de – Bocskai Istvánhoz hasonlóan – ő sem koronáztatja meg magát a Szent Koronával,
    mert diplomáciai és hadi sikerei ellenére ingatagnak tartotta a helyzetét.[15] Ettől fogva leveleiben
    erdélyi fejedelem mellett „electus Hungariae etc. rex”-ként is címezte magát.
1622-es soproni országgyűlés(wd) 1622. április 3. – augusztus 18. Sopron
  • a haditanács ügyei
  • német katonaság állomásoztatása magyar végvárakban
1625-ös soproni országgyűlés(wd) 1625. szeptember 8. – december 20.[9] Sopron
1630-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1630. február 2. – május 24.[9] Pozsony[16]
1634–35-ös soproni országgyűlés(wd) 1634. november 30. – 1635. február 15.[9] Sopron
1637–38-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1637. szeptember 21. – 1638. március 26.[9] Pozsony
  • protestáns vallásúak panaszai[17]
  • adóhátralékok[17]
1642-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1642. november 11. – december 3.[16] Pozsony[18]
  • a király nem jött el, "meghiúsult országgyűlés"
1646–47-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1646. május 1. – 1647. július 17.[9] Pozsony
1649-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1649. január 25. – június 3.[9] Pozsony
  • nádorválasztás: egyedüli jelöltként Pálffy Pál[19]
  • adószedés (félharmincad) folytatása[19]
1655-ös pozsonyi országgyűlés(wd) 1655. január 24. – július 3.[9] Pozsony
1659-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1659. július 21. – december 4.[9] Pozsony
1662-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1662. május 1. – szeptember 19.[9] Pozsony
  • hadisegély tárgyában
  • az 1662-iki törvények nem léptek életbe[20]
1681-es soproni országgyűlés 1681. április 28 – december 30.[9] Sopron
  • a rendi alkotmány helyreállítása
  • Esterházy Pál nádorrá választása
  • a protestánsok korlátozott vallásgyakorlásának engedélyezése
1683-as kassai országgyűlés(wd) 1683. január 11. – Kassa
1687-es országgyűlés 1687. október 18. – 1688. január 25. Pozsony

18. század

[szerkesztés]
Az Országgyűlés Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
szécsényi országgyűlés 1705. szeptember 12. – október 3. Szécsény
  • kuruc országgyűlés, II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé (dux)
    választják az előterjesztett fejedelem (princeps) helyett
huszti országgyűlés 1706. március 8. – március 20. Huszt
  • az erdélyi országgyűlés Husztra menekült képviselői kimondták
    a Habsburg-háztól független Erdély csatlakozását a magyarországi konföderációhoz
1707-es marosvásárhelyi országgyűlés 1707. március 28. – április 9. Marosvásárhely
ónodi országgyűlés 1707. május 31. – június 22. Ónod (Köröm)
sárospataki országgyűlés 1708. november 28-tól Sárospatak
  • kuruc országgyűlés, a fegyvert fogó jobbágyok felszabadítása
1708–15-ös pozsonyi országgyűlés(wd) 1708. március 3. – 1715. június 10.[21][m 1] Pozsony
  • koronázás előtti hitlevél és királyi eskü törvénybe iktatása
  • állandó hadsereg felállítása.
1722–23-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1722. június 20. – 1723. június 19.[21] Pozsony
1728–29-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1728. május 17. – 1729. november 20.[21] Pozsony
1741-es pozsonyi országgyűlés 1741. május 14. – október 20.[21] Pozsony
  • Lotharingiai Ferenc társuralkodóvá választása[21]
  • „Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket királyunkért!”)
1751-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1751. április 18. – augusztus 27.[21] Pozsony
1764–65-ös pozsonyi országgyűlés 1764. június 17 – 1765. március 21.[21] Pozsony
1790–91-es országgyűlés 1790. június 6. – 1791. március 13.[21] Buda, majd Pozsony
1792-es budai országgyűlés(wd) 1792. május 24. – június 27.[22] Buda
1796-os pozsonyi országgyűlés(wd) 1796. november 6. – december 11.[21] Pozsony

18. század (Erdély)

[szerkesztés]
Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1707. március 28. Marosvásárhely

19. század

[szerkesztés]
Az Országgyűlés Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1802-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1802. május 2. – október 31.[23] Pozsony
  • a háborús szükségletek miatt az újoncok megszavazása és a só árának emelése
  • az esztergomi káptalannak Esztergomba való visszahelyezése
  • a visszaállított apátságok (Pannonhalma, Jászó, Lelesz, Csorna) mellett működő hiteleshelyek visszaállítása
1805–ös pozsonyi országgyűlés(wd) 1805. október 13. – 1805. november 7.[24] Pozsony
  • nemesi felkelés meghirdetése
  • az országgyűlési feliratok kéthasábosan – a latin mellett magyarul – készüljenek, illetve a
    törvényhatóságok (vármegyék és városok) a Helytartótanáccsal magyarul is levelezhetnek,
    illetve törvényszékeiken a perek magyarul is folyhatnak
1807-es budai országgyűlés(wd) 1807. április 5. – 1807. december 15.[25] Buda
  • a háborús szükségletek miatt az újoncok megszavazása és anyagi segély felajánlása
  • megerősíti Mária Terézia oklevelét Fiume városának Magyarországba való bekebelezéséről,
    Fiume követet küldhet az országgyűlés alsótáblájára, a város kormányzója pedig a felsőtáblának lett tagja
1808-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1808. augusztus 28. – 1808. november 5.[26] Pozsony
  • nemesi felkelés meghirdetése
  • Mária Ludovika (I. Ferenc felesége) megkoronázása
  • a Ludoviceum alapítása
  • a Nemzeti Múzeum felállítása (József nádor előterjesztésére)
1811–12-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1811. augusztus 25. – 1812. május 26.[27] Pozsony
  • a háborús szükségletek miatt természetbeni segély felajánlása
1825–27-es pozsonyi országgyűlés 1825. szeptember 11. – 1827.[26] Pozsony
1830-as pozsonyi országgyűlés 1830. november 8. – 1830.[28] Pozsony
  • magyar nyelvű bíráskodás és közigazgatás
1832–36-os pozsonyi országgyűlés 1832. december 16. – 1836.[28] Pozsony
1839–40-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1839. június 2.(5.)–1840. május 13.[29] Pozsony
  • az önkéntes örökváltság törvénybe iktatása
1843–44-es pozsonyi országgyűlés(wd) 1843. május 14. – 1844. november 13.[30] Pozsony
  • a magyar államnyelv lesz
1847–48-as pozsonyi országgyűlés(wd) 1847. november 12 – 1848. április 11. Pozsony

19. század (Erdély)

[szerkesztés]
Bővebben: Erdélyi országgyűlések listája

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyar alkotmánytörténet|Digitális Tankönyvtár (hu-HU nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
  2. ↑ Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások
  3. ↑ [Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások]
  4. ↑ Engel Pál: Magyarország története 1301-1526/410. o.
  5. ↑ Lásd Solymosi (1981: 258).
  6. ↑ E. Kovács Péter 132. o.
  7. ↑ E. Kovács Péter 134. o.
  8. ↑ Rubicon történelmi magazin - I. Szulejmán szultán megindul Mohács felé. [2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  9. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Thewrewk József: Magyarok Születésnapjai. 3. Pest: (kiadó nélkül). 1861. 56–57. o.  
  10. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/MonHunHist_3_Comitialia_A_Mo_09_1598-1601/?pg=4&layout=s
  11. ↑ 1. , 1608. évi  évi (k. u.) I. törvénycikk  (Magyar nyelven) (Hozzáférés ideje: 2024. május 26.)
  12. ↑ a b Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. mek.oszk.hu (1898) (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  13. ↑ Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Grill. 1928–1942.  
  14. ↑ Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Grill. 1928–1942.  
  15. ↑ Köpeczi Béla (1981). „Bethlen Gábor és állama”. Századok, 667. o. 
  16. ↑ a b Szilágyi Sándor: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Harmadik könyv - Bethlen halálától I. Lipót trónraléptéig. II. fejezet. Országgyűlések. 1630–1642.
  17. ↑ a b Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. mek.oszk.hu (1898)
  18. ↑ Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka
  19. ↑ a b c Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. mek.oszk.hu (1898)
  20. ↑ Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. www.arcanum.com (1898)
  21. ↑ a b c d e f g h i j Szijártó, i. m. 144. o.
  22. ↑ Szijártó, i. m. 143-144. o.
  23. ↑ Archivált másolat. [2018. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
  24. ↑ Archivált másolat. [2006. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
  25. ↑ Archivált másolat. [2006. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
  26. ↑ a b Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
  27. ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
  28. ↑ a b Archivált másolat. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
  29. ↑ Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai. Pozsony: (kiadó nélkül). 1839. 1. o.  
  30. ↑ Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. Pozsony: (kiadó nélkül). 1844. 1. o.  

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ 1709. augusztus 13. és 1712. április 3. között, majd 1712 második felétől 1714. október 19-ig szünetelt. Az első szünet előtti, „labanc országgyűlésen” a kurucok nem vettek részt, azt nem ismerték el, és ezért, bár jogilag annak folytatása volt, a kortársak az 1712-től ülésező diétára külön országgyűlésként tekintettek.
  2. ↑ Komárom, Újvidék és Zombor, majd külön: Győr

Források

[szerkesztés]

További információ

[szerkesztés]
  • http://www.freeweb.hu/sorgloomer/tori/orszag.doc[halott link]
  • Amikor Sopronra figyelt Európa. Az 1625. évi soproni koronázó országgyűlés; szerk. Dominkovits Péter, Katona Csaba, Pálffy Géza; MNL GYMSM Soproni Levéltár–BTK TTI, Sopron–Bp., 2020 (Annales Archivi Soproniensis)
  • Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen; BFL–Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2020 (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából)
  • Hende Fanni: Politikai reprezentáció a magyar országgyűléseken 1687 és 1765 között; Magyar Nemzeti Levéltár, Bp., 2021
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarországi_rendi_országgyűlések_listája&oldid=27605663”