Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke témájú kategóriát. |
A Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke vagy magyar tavaszi fésűsbagolylepke (Dioszeghyana schmidtii, syn. Orthosia schmidtii) a rovarok (Insecta) osztályába, ezen belül a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjába tartozó faj. A faj a Natura 2000 II. és IV. függelékében is szerepel, amely alapján kiemelt védelemben kell, hogy részesüljön, ill. élőhelyeinek védelmére területeket kell kijelölni. Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Előfordulása
[szerkesztés]A Vörös Könyv szerint a Kárpát-medencéből leírt faj, amely az utóbbi időszakban Kis-Ázsiából is előkerült. Más szemszögből vizsgálva, Törökországtól a Balkánon át a Pannon-régióig ismert faj. Elterjedési területként Magyarországot, Szlovákiát (D-i része), Romániát, Bulgáriát és Észak-Görögországot lehet megjelölni, ill. Törökországot Dioszeghyana schmidtii ssp. pinkeri alfaj miatt.
A magyarországi előfordulások nagy része a Magyar-középhegység alacsonyabb, hegylábi térszínein pl.: Börzsöny, Mátra és Bükk, ill. az Alföldön, a Körösök mellett található. Megtalálták továbbá a Jászságban, a Gödöllői-dombságban, a Budai-hegységben és a Cserehátban. A Dunántúl legnagyobb részéről hiányzik, de kivétel a Mecsek, Tubes-Misina-Tettye tömb. Szórványadatok ismertek Várpalotáról, Kaposvárról, Sümegről.
Morfológiai leírása
[szerkesztés]Az elülső szárny sötét melegbarna, okkersárga behintéssel és rajzolattal. A körfolt és a vesefolt nagy, jól látható, okkersárgán körülrajzolt, a szárny alapszínével megegyező kitöltésű. A hátulsó szárny egyöntetű szürke. A tor és a potroh színe megegyezik az elülső szárnyalapszínével. A hím csápja fogazott, a nőstényé fonalas. Szárnyfesztávolsága 24–30 mm.
Élőhelye
[szerkesztés]Általánosságban elmondható, hogy a faj kötődik a meleg, juharos tölgyesekhez. Az Alföld és a dombvidék erdősztyepp-tölgyeseinek lakója. Azonban az újabb kutatások alapján már nemcsak az erdős-sztyepjellegű síkvidéki tatár juharos lösztölgyesek, hanem a sziki tölgyesek és ártéri keményfa ligeterdők tatár juharban (Acer tataricum) és mezei juharban (A. campestre) gazdag szegélyeit is választhatja. Továbbá preferált élőhelyei a hegylábi, meleg dombvidéki bokorerdők, cseresek juharos szegélyei.
Táplálkozás
[szerkesztés]Fő tápnövénye a tatár juhar (A. tataricum) és mezei juhar (A. campestre). A hazai megtalálások bizonyítják, hogy a lepke elfogadja a különböző tölgy (Quercus spp.) fajokat is.
Életmódja és szaporodása
[szerkesztés]Az imágók átlagos időjárású években április elejétől május elejéig repülnek. Korai kitavaszodás esetén már március végén elkezd repülni a faj. Nagyobb tengerszint feletti magasságon kissé elcsúszik a rajzásideje. Az elmúlt években végzett megfigyelések alapján elmondható, hogy a faj rajzásának kezdete egybeesik a kökény (Prunus spinosa) virágzásának kezdetével. A rajzás csúcspontja akkor áll be, amikor a kökénybokrok még virágoznak, de már elvirágzott hajtások is vannak. A galagonya (Crataegus spp.) még csak zöld bimbós, a vadkörte (Pyrus pyraster) pedig már virágzik. A rajzás ideje átlag 15-20 napig tart egy adott élőhelyen. A nőstények csomókba rakják le a petéiket, egy nőstény kb. 60 db petét rak le a tápnövény levél fonákára. A hernyók a frissen kibomló zsenge levelekkel táplálkoznak. A nyár folyamán bebábozódnak, és a bábok telelnek át. Éjszaka aktívak, az első példányok kb. fél órával a besötétedés után jelennek meg, és egészen a késő éjjeli órákig tart aktivitásuk.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]A lepkék általános természetvédelmi jelentősége: - a lepkék nagy része elsődleges fogyasztó, hernyóik növényi részekkel táplálkoznak, ez energiafelszabadítást jelent, és a nehezen bomló cellulóz a hernyó bélcsatornáján keresztül a talajban könnyen felszabadítható nitrogénné válik, így vesznek részt az energia-körforgásban - a méhek, legyek és egyes bogarak mellett a lepkék az egyik legfontosabb virágbeporzó csoport - jelentős táplálékbázis, a lepkékkel és hernyókkal táplálkozó szervezetek számára (pl.: madarak, kisemlősök, pókok, darazsak) - részt vesznek természeti folyamatoknak pl.: növény-lepke v. rovar-lepke interakciók, kiemelhetjük a parazitoidizmust (bizonyos fürkészdarazsak, fürkészlegyek lepkék hernyóiban fejlődnek) - némely lepkék igen érzékenyen és gyorsan reagálnak az egyes környezeti körülmények megváltozására, tehát jó indikátor fajok
Maga a faj a Vörös Könyv szerint aktuálisan veszélyeztetett, mivel a természetes állapotú erdőssztyepp (Aceri-Quercion) tölgyesek mára nagyon megfogyatkoztak. Elsősorban alföldi élőhelyeinek megszűnése veszélyezteti, az intenzív erdőgazdálkodás a tatárjuhart (Acer tataricum) ún. gyomfaként kezeli, emiatt ültetése visszaszorult, az erdőszegélyekben természetesen felnövő újulatot pedig a tisztítások során kiszelektálják. A faj fennmaradását a helytelen erdőgazdasági tevékenységek (tájidegen fafajjal történő erdőfelújítás, felújítás nélküli tarvágás) veszélyeztetik. Az élőhelyek védelme tehát nem lehetséges az erdőgazdálkodóval való együttműködés nélkül. Így az erdősítések során növelni kellene a juharok, elsősorban a tatárjuhar (A. tataricum) arányát az erdőszegélyekben, illetve meg kellene hagyni a tatárjuhar újulatot olyan erdősítésekben, ahol a fennmaradó célállomány növekedését negatívan nem befolyásolja. A mecseki fennmaradását leginkább az intenzív turizmus, és hegység déli oldalának (Tubes-Misina-Tettye tömb) felgyorsult beépítése veszélyezteti. Ezenkívül területi védelme (nemzeti park-tájvédelmi körzet) csak részben megoldott, de az Északi-középhegység déli, hegylábi részein élő erős populációk ide tartoznak, de lelőhelyeinek nagy része védett területeken kívül esik. Ha a kutatások folytatódnak, akkor valószínű, hogy az ország más területein is sokkal pozitívabb lesz a faj természetvédelmi helyzete.
A faj a Natura 2000 II. és IV. függelékében is szerepel, amely alapján kiemelt védelemben kell, hogy részesüljön, ill. élőhelyeinek védelmére területeket kell kijelölni. IUCN kritériumai szerint: VU - sebezhető. Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
Elnevezése
[szerkesztés]Diószeghy László 1935-ben Schmidt Antalról nevezte el az Orthosia schmidtii (ma Dioszeghyana schmidtii Diószeghy, 1935) nevű lepkefajt.[1]
Források
[szerkesztés]- BUSCHMANN, F. (1998-1999): A Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) a Jászságban (Lepidoptera: Noctuidae) - Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 23. 253-254.
- KOROMPAI, T. & KOZMA, P. (2004): A Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) újabb adatai Észak-Magyarországról (Lepidoptera: Noctuidae) - Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 28. 209-212.
- KOROMPAI, T. (2006): A magyar tavaszi-fésűsbagolylepke - Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) 2006. évi monitoring vizsgálata a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó Natura 2000 területeken - kutatási jelentés
- KOROMPAI, T. (2006): Annex B: Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) - rep-format-fajok
- KOROMPAI, T., KAPUSI, F., KOZMA, P., TÓTH, J. & VARGA, Z. (2006): Conservational status of Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) in Northeastern Hungary (Lepidoptera, Noctuidae) poster
- KOROMPAI, T. (2007): Az Erannis ankeraria (Staudinger, 1861) és a Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) lepkefajok 2007. évi monitorozása a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága működési területén - kutatási jelentés
- LAKATOS, F. & TRASER, GY. (2001): Rovarhatározó, az ízeltlábúak rövid áttekintésével Egyetemi jegyzet, Sopron
- SÁFIÁN, SZ. (IN PREP.): Natura 2000 Lepkék – Lepidoptera. Útmutató az Élőhely Direktíva függelékeiben szereplő fajok ismeretéhez.
- TRASER, GY. (2004): Állatvilág védelme: Invertebrata, oktatási segédlet, Sopron
- VARGA, Z. (1969): Lepkék (Lepidoptera). In: Móczár, L. (szerk.): Állathatározó II., Tankönyvkiadó, Budapest
- VARGA, Z. (1990): Lepkék (Lepidoptera). In: Rakonczay, Z. (szerk.): Vörös Könyv, Akadémiai Kiadó, Budapest
- http://fauna-mecsek.shp.hu[halott link]
- http://www.faunaeur.org Archiválva 2017. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fénykép
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ DIÓSZEGHY, L. (1935): Einige neue Varietäten und Aberrationen von Schmetterlingen und eine neue Noctuide aus der Umgebung von Ineu (Borosjenő), Jud. Arad, Rumänien. — Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt 83-84 (1): 127-132, pl. I.
