Koncepciós perek Magyarországon 1945 és 1949 között
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A háborút követően a szovjet megszálló erők irányításával a Rákosi Mátyás vezette kommunisták megkezdték politikai ellenfeleik kiszorítását a hatalomból. Az 1945-48 közötti többpártrendszerű koalíciós időszakban a belügyet és vele a rendőrséget a szovjetek nyomására a kommunisták kapták meg 1945-ben, e pozíciójukat is kihasználva koncepciós pert kezdeményeztek. Ezek célja a nagy népszerűségnek örvendő Független Kisgazdapárt felőrlése, később a Szociáldemokrata Párt egyes vezetőinek eltávolítása. A korszak végén indult meg az egyházi vezetők és keresztény politikusok elleni leszámolás is.
Elkülönítés a háborús bűnösök elleni perektől
[szerkesztés]1945 után folytak háborús bűnösök elleni perek. Ezek a népbírósági perek azonban nem koncepciós perek voltak, az elítéltek döntő többsége valóban bűnöket követett el. Bár a népbíróságokban a szovjetek nyomására kezdettől meghatározó befolyást szerző kommunisták hatása, a sokszor személyes bosszú és politikai célok befolyásolták e perek irányítóit is, valamint bizonyítási hiányosságok, eljárási hibák, túlzottan szigorú ítéletek jellemezték őket. A magyar népbíróságok, bár kezdetben eredeti céljukat követték, idővel más, szovjetek megszállta országok hasonló bíróságaihoz hasonlóan, a kommunista párt eszközeivé váltak a politikai ellenfeleikkel szembeni leszámolásban.
Történelmi háttér
[szerkesztés]A háborút követően Magyarországon a szovjet megszálló erők fokozatosan hozzásegítették a Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Pártot a hatalom megszerzéséhez. Az 1945-ös, első demokratikus választást a Független Kisgazdapárt nyerte fölényesen (57%) a három baloldali párt előtt (17% szociáldemokraták, 16,9% kommunisták, 7% parasztpárt). Ennek ellenére szovjet nyomásra koalíciós kormány alakult, és elérték, hogy a kommunista párt kapja a belügyi tárcát, megszerezve a rendfenntartó fegyveres testületek feletti rendelkezést. A kommunisták megkezdték politikai ellenfeleik kiszorítását a hatalomból. Módszereik közé tartozott a politikai harc mellett a megfélemlítés, a lejáratás, esetenként az emberrablás és a gyilkosság, valamint a koncepciós perek.
A koncepciós perek 1945-48 között
[szerkesztés]Az 1945-48 közötti koalíciós idők koncepciós pereit a belügyet irányító kommunisták kezdeményezték. E perek fő célja a többpártrendszer megszüntetése volt: a jobboldali konzervatív politikusok kiiktatása, a nagy népszerűségnek örvendő Független Kisgazdapárt felőrlése, a "szalámitaktika" kiteljesítése volt. Elsősorban a Kisgazdapárt, később a Szociáldemokrata Párt egyes vezetői ellen irányultak. A korszak végén indult meg az egyházi vezetők és keresztény politikusok elleni leszámolás is. Bár ez főleg az 1949-től vált jellemzővé, előfordult a kommunista párton belüli rivalizálás miatti leszámolás is (Demény-ügy).
A pereket az 1946. VII. tc. a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló, a köznyelvben „Hóhértörvény”-ként ismert törvény tette lehetővé. 1946–1950 között csaknem 6 ezer főt marasztaltak el.
Ide tartozik:
- számos népbírósági per
- Magyar Közösség pere
- Földművelésügyi Minisztériumban „leleplezett” mozgalom pere
- MAORT-per
- szegedi Magyar Ellenállási Mozgalom pere (1947 / szegedi jobboldallal való leszámolás)
- Pócspetri per (1948 / katolikus egyház megfélemlítése).
Koncepciós perek listája (1945-48)
Per neve |
Fontosabb vádlottak neve |
Letartóztatás ideje |
Ítéletek ideje |
Eljáró bíró(ság) |
I. f. ítélet |
II. f. ítélet |
Szabadulás ideje |
Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Demény 1. |
Demény Pál |
1945.02.13. |
1946.07.17. |
BNB |
4,5 é |
1956.10.15. |
1950: intern., 1953: 10é | |
Justus |
1945. |
– |
– |
– |
– |
1945. 02. |
ld. még a Rajk-perben is | |
gyöngyösi „szervezkedés” |
1946.04.28. |
1946.09.14. |
VHKB Rumszkij |
h. |
– |
kivégzik 1946.12.10. | ||
Kizmann Ottó |
1946.04. |
1946.09.14. |
h. |
– |
kivégzik 1946.12.10. | |||
Magyar Testvéri Közösség 1. pere (Donáth-per) |
Donáth György |
1946.12.14. |
1947.04.16. 1947.09.12. |
I. BNBK Jankó Péter II. NOT Szabó Mihály |
h. |
h. |
– |
kivégzik 1947.10.23 |
András Sándor |
1946.12.19. |
h. |
10é |
1956.11.01. |
1956-ban emigrált | |||
1947.01. |
h. |
15é |
1956. |
1956-ban emigrált | ||||
Szent-Miklósy István |
1946.12. |
éf. |
15é |
1956. |
1956-ban emigrált | |||
1946.12. |
éf. |
12é |
1956.09. |
Mo.-on maradt | ||||
1946.12.24. |
14é |
10é |
1956.09. |
1972-ben emigrált | ||||
Kiss Károly |
1946.12. |
12é |
12é |
|||||
Magyar Testvéri Közösség 2. pere (Mistéth-per) |
Mistéth Endre |
1947.01.14. |
1947.08.29. 1948.03.03. |
I. BNBK Jankó Péter II. NOT |
3,5é. |
6é |
1955.04.04. |
Mo.-on maradt |
Hám Tibor |
1947.01.17. |
fm. |
fm. |
– |
még 1948-ban emigrált | |||
Jaczkó Pál |
1947.01.15. |
4é |
5é |
1954. |
1956-ban emigrált | |||
Gyulai László |
1947.01. |
4é |
5é |
1951. |
+3év internálás | |||
Weisshaus Aladár |
1947.01.05. |
2,5é |
3,5é |
1956.02.04. |
+intern.; 1953. újabb 6év | |||
Horváth János |
1947.01. |
3,5é |
3é |
1950. |
1956-ban emigrált | |||
Kiss Sándor |
1947.01.16. |
2,5é |
3é |
1949.10.15. |
1956-ban emigrált | |||
Peyer |
– (emigrált) |
1948.02.16. 1948.07.06. |
I. BNBK II. NOT Jankó P. |
8é |
8é |
– |
a per a fővádlottak távollétében zajlott le. | |
Gábor Róbert |
– (emigrált) |
h. |
h. |
– | ||||
Pisky-Schmidt Frigyes |
– (emigrált) |
10é |
10é |
– | ||||
Nitrokémia |
Szabó Kornél |
1947.11.21. |
1948.03.04. 1948.07.12. |
I. BNBK Olti Vilmos II. NOT |
h. |
h. |
– |
kivégzik 1948.09.09. |
Kelemen Gyula |
1948.02.02. |
éf. |
éf. |
1956. |
||||
Sárkány József |
1947.12.21. |
éf. |
éf. |
1956.09.12. |
||||
Steller Lajos |
1947.11.14. |
éf. |
éf. |
1956.09.12. |
||||
Asztalos János |
1948.06.03. |
1948.06.11. |
BBTSz stat. Olti Vilmos |
h. |
k. éf. |
1956.10.27. |
1955 kegyelemből 15 év | |
Királyfalvi Miklós |
1948.06.03. |
h. |
– |
– |
kivégzik 1948.06.11. | |||
Mihalovits Zsigmond |
– (emigrált) |
1948.07.23. |
BNBK Olti Vilmos |
10é |
– |
– |
távollétében ítélték el | |
1948. |
6é |
– |
1953. |
1961.06. ismét 7,5 év | ||||
Ordass |
Ordass Lajos |
1948.09.08.. |
1948.10.01. |
BUK |
2é |
– |
1950.05.30. |
|
Radvánszky Albert |
1948.08.24. |
– |
||||||
Vargha Sándor |
1948.08.24. |
– |
||||||
Csornoky |
1948.07.23. |
1948.11.15. 1948.12.06. |
BNBK Olti NOT Jankó |
h. |
h. |
– |
kivégzik 1948.12.07. | |
MAORT |
Papp Simon |
1948.08.12. |
1948.12.09. 1949.01.20. |
I. BNBK Olti Vilmos II. NOT Jankó P. |
h. |
éf. |
1955.06.04. |
|
Ábel Bódog |
1948.08.28. |
15é |
10é |
– |
1953.09.10. meghalt | |||
Binder Béla |
1948.09.07. |
4é |
4é |
1951.06.11. |
||||
Paul Ruedemann |
1948.09.19. |
– |
– |
1948.09.25. |
a per előtt kiutasították | |||
George Bannantine |
1948.09.19. |
– |
– |
1948.09.25. |
a per előtt kiutasították | |||
Földművelési Minisztérium (Perneczky) |
Perneczky Béla |
1948.06.07 |
1948.10.29. 1949.04.27. |
I. BNBK Olti Vilmos II. NOT Jankó Péter |
éf. |
éf. |
||
Solty Ernő |
1948.07. |
15é |
15é |
1956.10. | 1956. novemberében Kanadába emigrált | |||
Kiss Ferenc |
1948.03.05. |
|||||||
Kiss Elemér |
1948.03.07. |
|||||||
Mindszenty |
1948.12.26. |
1949.02.08. 1949.07.09. |
I. BNBK Olti Vilmos II. NOT Jankó Péter |
éf. |
éf. |
1956.10.30. |
||
1948.12.24. |
15é |
12é |
1956.02.25. |
|||||
1948.11.19. |
6é |
4é |
1953. |
|||||
Esterházy Pál |
1948.12.23. |
15é |
– |
1956. |
Ausztriába emigrált | |||
Nagy Miklós |
1948.11.23. |
– |
||||||
Ispánki Béla |
1948.11.26. |
éf. |
15é |
1956.10. |
1956. emigrált | |||
Beresztóczy |
1948.11.29. |
1949.02. |
BNBK? |
8 hó |
– |
1949. |
hamarosan békepap | |
Matheovits (DNP és KNT ellen) |
1949.01.20. |
1949.04.21. 1949.09.28. |
BNB NOT |
? |
12é |
1956.09.13. |
1957.03.11. 6,5é (utólag) | |
1949.03.11. |
2é |
1953. |
+2é 3hó internálás | |||||
Kisházi Mihály |
1949.03.16. |
7é |
1954.12.04. |
Források
[szerkesztés]Solt Pál (főszerk.): Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 1–5. kötet. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest