Kékfarkú fényfácán

Kékfarkú fényfácán
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Tyúkalakúak (Galliformes);
Család:	Fácánfélék (Phasianidae);
Alcsalád:	Fácánformák (Phasianinae);
Nemzetség:	Lophophorini;
Nem:	Lophophorus;
Faj:	L. lhuysii;
Tudományos név
	Lophophorus lhuysii; (A. Geoffroy Saint-Hilaire & Verreaux, 1866)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kékfarkú fényfácán témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kékfarkú fényfácán témájú médiaállományokat és Kékfarkú fényfácán témájú kategóriát.

A kékfarkú fényfácán vagy kínai fényfácán (Lophophorus lhuysii) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. A fényfácánok legritkább faja.

Elnevezése

Nevét egy korábbi francia külügyminiszter, Edmond Drouyn de Lhuys tiszteletére kapta.

Előfordulása

Kína középső részén, a Szecsuan tartomány északi és északnyugati részében levő magashegységekben honos.

3300 és 4200 méteres magasság között él, hegyvidéki rododendronerdők és hegyvidéki rétek lakója.

Megjelenése

A hím testhossza 80 centiméter, testtömege 3600 gramm, a tojó 76 centiméter hosszú. A kakas, mint a másik két fényfácánfaj kakasa is tündöklő, fémesen csillogó tollruhát visel. Feje zöld, feje tetején biborszínű bóbitát hord. Arca kékes. Nyaka rézfényű, háta és farka bíboros fényű vagy zöldes.

A tojó eléggé jellegtelen színű, szürkés vagy vörösesbarna, háta fehér, farka vöröses.

Szaporodása

Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik.

Természetvédelmi helyzete

A kékfarkú fényfácán Kína egyik legritkább madara. Kizárólag egy 69 000 km² méretű körülhatárolt területen él, ahol nagyjából 20 000 egyede élhet. Elsősorban az élőhelyét jelentő erdők irtása veszélyezteti. Emellett a fő tápláléknövényét, a Frittilaria nemzetségbe sorolt kockásliliomokat, mint tradicionális kínai gyógynövényeket nagy mennyiségben gyűjtik, ami szintén nem tesz jót a faj állományainak. Olykor ritkasága ellenére a hegyvidéken élők a fajt húsa miatt is vadásszák.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
Birdlife International
EUR-Lex - magyar neve

Külső hivatkozások

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap