Látogató partnerkapcsolat
A látogató partnerkapcsolat vagy lat-kapcsolat (angol nyelven: Living Apart Together, rövidítve LAT) olyan intim, monogám párkapcsolatra vonatkozik, ahol az összetartozó felek külön háztartásban élnek („állandó partnere van, de nem él vele együtt”).[1][2][3] Magyarországon 3-400 ezren tartanak fent ilyen párkapcsolatot[1] (kb. 6 százalék). Leggyakoribb az egyetemista korúaknál (18-24 éves korosztály), melynek hátterében gyakran átmeneti élethelyzetek (friss kapcsolat) vagy külső akadályok (saját jövedelem, lakás hiánya) áll. Szintén gyakori a gyermeküket egyedül nevelő szülőknél, hogy meg akarják óvni az új partner odaköltözésétől a gyermek(ek)et, de a kialakult egzisztenciával rendelkező személyeknél sem ritka, hogy meg kívánják őrizni viszonylagos önállóságukat.[1]
A Nagy-Britanniában élő felnőttek mintegy 10%-a él lat-kapcsolatban, ami a házasságban vagy anélkül együtt élőkön kívüli felnőtt lakosság több mint negyedét adja. Hasonló értékeket jegyeztek föl más észak-európai országokban, köztük Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Norvégiában és Svédországban is.[4][5] A kutatások hasonló vagy még magasabb értékeket sugallnak Dél-Európában, bár errefelé a ‘látogató partnerek’ gyakran a szülői házban maradnak.[6] Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban reprezentatív felmérések 6–9 százalékra teszik a felnőtt lakosság azon részét, akinek van partnere, de nem él vele együtt.[7][8][9] A látogató partnerkapcsolat a társadalomban egyre elfogadottabb, és az elkötelezettség és hűség azonos szintjét várják el tőle, mint a házasság vagy az élettársi kapcsolat esetén.[6]
Ázsián belül Pekingben az ‘átsétálós házasságok’ (‘walking marriages’) egyre gyakoribbak. A Pekingi Egyetem női tanulmányokkal foglalkozó központjának igazgatója, Guo Jianmei nyilatkozata szerint „az átsétálós házasságok a kínai társadalomban zajló mélyreható változásokat tükröznek vissza”. Az ‘átsétálós házasság’ kifejezés a Kínában élő mosuo (na) nép életmódjára utal, ahol az átmeneti férfipartnerek máshol élnek, és csak éjszakai látogatásokat tesznek az asszonyoknál.[10] Szaúd-arábiai gyakorlat a Nikah Misyar, melyben férj és feleség külön élnek, de rendszeresen találkoznak.[11]
Etimológia
[szerkesztés]Az angol eredeti living apart together kifejezés LAT rövidítését 1978-ban alkotta Michel Berkiel holland újságíró. A kifejezés a holland nyelvben azóta köznyelviesült.[12]
Az önálló kifejezés bevezetését az angol és a magyar nyelvben is ugyanaz indokolta: a korábban létező alternatív kifejezések nem fedték le teljesen a jelentéstartományt (kizárólagos; nem alkalmi jellegű, „egyéjszakás” kaland; a külvilág – rokonok, kérdezőbiztos – előtt nyíltan vállalt).
A nagyjából hasonló „járnak egymással” kifejezést elsősorban fiatalok esetén használják, válás, özvegyülés utáni párkapcsolatok esetén furcsán hangzik. A „barátja/barátnője van” kifejezés együttélésen alapuló élettársi kapcsolatok esetén (a pejoratív „élettársa van” helyett) is használatos, a „szeretők” közé pedig a nem kizárólagos, rejtett második kapcsolatokat is besoroljuk. Az érintettek által használt „párom” kifejezést pedig szinte mindegyik partnerkapcsolati formában alkalmazni lehet.
A ’látogató kapcsolat’ magyar kifejezés minden valószínűség szerint az angol ’living apart together’ kifejezésből képzett „lat” rövidítés ötletes magyar „meghosszabbításából” származik, és kezdte el lassú térhódítását a tudományos publikációkban.[13][14] A living apart together kifejezés magyarosításával Csernákné már 1992-ben megpróbálkozott, amikor az „együttjárásos vagy látogatáson alapuló élettársi kapcsolatok” fogalmát használta.[15]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- 20. Breault L. and Gillespie D. (Eds.) (2013) Living Apart Together: A New Possibility for Loving Couples, Friesen Press, Victoria, Canada
További információk
[szerkesztés]- Ásó, kapa, vészharang Archiválva 2015. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c HVG-Ténytár – Látogató párkapcsolat: se vele, se nélküle (HVG, 2015/32. szám, 18. oldal
- ↑ (2009) „"Living Apart Together" relationships in the United States”. Demogr Res 21, 177–214. o. DOI:10.4054/demres.2009.21.7. PMID 21566723. PMC 3091814.
- ↑ Why do intimate partners live apart? Evidence on LAT relationships across Europe. DOI:10.4054/DemRes.2015.32.8.
- ↑ Levin, I. (2004) Living Apart Together: A New Family Form. Current Sociology, 52(2), 223-240.
- ↑ Haskey, J. (2005) Living arrangements in contemporary Britain: Having a partner who usually lives elsewhere and Living Apart Together (LAT). Population Trends, 122, 35-45.
- ↑ a b Duncan, S. & Phillips, M. (2010) People who live apart together (LATs) – how different are they? The Sociological Review, 58(1), 112-134.
- ↑ Reimondos, A., Evans, A. and Gray, E. (2011) Living-apart-together (LAT) Relationships in Australia, Family Matters, Vol. 87: 43-55
- ↑ Strohm, C., Selzer, J. A., Cochran, S. D., & Mays, V. (2010). “Living apart together” relationships in the United States. Demographic Research, 21(7), 177–214.
- ↑ Milan, A., & Peters, A. (2003). Couples living apart. Canadian Social Trends, Summer, 2–6.
- ↑ Gargan, Edward A.. „China's New Brides Put Freedom First/All perks, no work in 'walking marriages'”, Newsday, 2001. március 19., A.04. oldal
- ↑ Karam, Souhail. „Misyar offers marriage-lite in strict Saudi society”, The Boston Globe, 2006. július 21.. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ Levin, I. (2004): Living Apart Together: A New Family Form. Current Sociology, March, Vol. 52(2): 223–240.
- ↑ Spéder Zs. (2005): Az európai családformák változatossága. Párkapcsolatok, szülői és gyermeki szerepek az európai országokban az ezredfordulón, Századvég (37): 3–48.
- ↑ Szalma I. (2009): Az iskolai és munkaerő-piaci státus hatása a párkapcsolat formálódásra. Demográfia, LII. (2–3): 175–205
- ↑ Csernák J. (1992): Az élettársi kapcsolatban élő nők néhány társadalmi, demográfiai jellemzője Magyarországon. In Csernák és tsai: Élettársi kapcsolatok Magyarországon. KSH-NKI Kutatási Jelentések 46. Budapest
|
Ez a szociológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |