Ugrás a tartalomhoz

Hosszúcsőrű cankógoda

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Limnodromus scolopaceus szócikkből átirányítva)
Hosszúcsőrű cankógoda
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Limnodromus
Faj: L. scolopaceus
Tudományos név
Limnodromus scolopaceus
(Say, 1823)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hosszúcsőrű cankógoda témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúcsőrű cankógoda témájú médiaállományokat és Hosszúcsőrű cankógoda témájú kategóriát.

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Thomas Say amerikai természettudós írta le 1823-ban, a Limosa nembe Limosa scolopacea néven.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Alaszkában és Szibéria északkeleti részén költ, telelni délre vonul, eljut Közép-Amerikába is. Kóborlásai során Európában is megjelenik. Természetes élőhelyei az északi tundrák, mérsékelt övi gyepek, mocsarak és tavak környékén, valamint tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendkívül ritka kóborló, mindössze pár alkalommal észlelték.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 24–26 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 46–52 centiméteres.[6] Barnás, foltos rejtőszíne és hosszú csőre van.

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokkal, lárváikkal, férgekkel és más gerinctelenekkel táplálkozik, szezonálisan jelentős mennyiségű növényi eredetű anyagokat is fogyaszt.[5]

Szaporodása

[szerkesztés]

Mocsarak, tavak közelében, sásos, füves területeken fészkel. Fészekalja 4 tojásból áll, melyeken 20-21 napig kotlik, kezdetben a tojó is részt vesz a kotlásban, végére a hím magára marad, a fiókák nevelését már csak egyedül végzi.[5]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. január 25.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]