Nyári tőzike
Nyári tőzike | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Virágai közelről
| ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Leucojum aestivum L. | ||||||||||||||||||
alfajok | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Nyári tőzike témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nyári tőzike témájú médiaállományokat és Nyári tőzike témájú kategóriát. |
A nyári tőzike (Leucojum aestivum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj. A tavaszi tőzikénél (Leucojum vernum) nagyobb termetű, későbbi virágzású. Népies nevei: kakasvirág, szoplán, vízi gyöngyvirág, lógyöngyvirág.
Előfordulása
[szerkesztés]A nyári tőzike Dél-és Délkelet-Európából származik; Közép-Európában meghonosították — többek között az Északi-Vogézekben, a Fekete-erdő déli részén és Közép-Németországban. Magyarországon főleg a Dunántúlon (Vas, Csurgó, Zala, Zselic, Somogy, Baranya), illetve az Alföld egyes részein (Duna és Tisza vidéke, Rába-, Kőrös-, Maros-, és Dráva-völgy, Mezőföld, Dabas, Bátorliget).
Megjelenése
[szerkesztés]35–60 cm magas, többnyire csoportosan tenyésző hagymás évelő. A hagyma átmérője 25–40 mm. 3-4 kékeszöld levele 30–50 cm hosszú, legfeljebb 2 cm széles. A tőkocsány rendszerint nem hosszabb a levélnél. Többnyire 3-5 virágot hoz. Virágában a 6 szabad, harang alakban összehajló lepellevél egyenlő hosszú (10–18 mm). Csúcsukon sárgás vagy zöldes folt van. A virágok bókolók, melléklepel nélkül. A virágzat hosszabb, mint a fellevél. A magház alsó állású 1 bibeszállal, a porzók száma 6. Termései húsos toktermések.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]Nyirkos vagy nedves réteken, ártéri erdőkben, nedves, időszakosan elárasztott, tápanyagdús, humuszos agyag-, illetve vályogtalajokon nő. Magyarországon a puhafaligetek (fűz, nyár, éger) védett növénye. Április-június között virágzik. Rovarok porozzák meg.
Gyógyhatása
[szerkesztés]A tavaszi tőzikéhez hasonlóan galantamint tartalmaz, mérgező. A galantamint egyúttal az enyhe vagy középsúlyos Alzheimer-kór és más, különösen az érrendszer betegségeire visszavezethető memóriazavarok kezelésére alkalmazzák.
Képek
[szerkesztés]-
Nyári tőzike állománya hullámtérben
-
Nyári tőzikék a Tisza hullámterében, Tiszaroff mellett
Források
[szerkesztés]- Jean-Denis Godet: Európa virágai, Officina Nova (1993), ISBN 963 8185 317
- A magyarországi edényes flóra határozója, (Szerk: Simon Tibor) Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. (1997), ISBN 963 18 8270 5 (kötött)
- Takács Attila, Molnár V. Attila: Az év vadvirága 2013-ban: A nyári tőzike (Leucojum aestivum L.) (2014. November) Debreceni Egyetem