Ugrás a tartalomhoz

Fűzmoha

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Leskea polycarpa szócikkből átirányítva)
Fűzmoha
Leskea polycarpa
Leskea polycarpa
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Lombosmohák (Bryophyta)
Osztály: Valódi lombosmohák (Bryopsida)
Rend: Hypnales
Család: Leskeaceae
Nemzetség: Leskea
Faj: Fűzmoha (L. polycarpa)
Tudományos név
Leskea polycarpa
Hedw.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fűzmoha témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fűzmoha témájú médiaállományokat és Fűzmoha témájú kategóriát.

A fűzmoha (Leskea polycarpa) egy lombosmoha faj, a Leskeaceae családból. Magyar nevét onnan kapta, hogy az árterekben fűzfák kérgén nagyon gyakori, akár tömeges is lehet.

Jellemzői

[szerkesztés]

A növények 2–4 cm hosszúak, laza gyepet alkotnak a fák törzsén. Pleurokarp (oldaltermő) felépítésűek, szabálytalanul elágazó száruk gyökerecskéikkel erősen az aljzathoz tapad. Kúszó hajtásuk piszkos-, sárgászöld színű. Az oldalhajtások 3-5 milliméter hosszúak, kissé felállóak. A parafilliumok (levelek közötti apró levélszerű vagy fonál alakú képződmények a száron) lándzsa alakúak, de ritkák. A főhajtáson a levelek 0,8-1,2 mm hosszúak, szív alakúak,széles alappal és hegyes csúccsal, enyhén hajlottak. Szárazon a szárhoz simulnak, de nedvesen elállóak. A levélér erőteljes, a levél csúcsáig ér. A levélsejtek az egész levél felületén romboid alakúak, rövidek, a levél tövénél lekerekítettek. A sejtek a papillázottak. Az oldalágak levelei is ilyenek, de kisebbek, azok csak 0,5-0,8 mm hosszúak.

A spóratok körülbelül 10 mm hosszú toknyélen (seta) ül. Alakja hengeres, egyenes vagy nagyon enyhén ívelt. A tokhoz egyenesen kapcsolódik. A tok fedele hegyes kúp alakú, rövid. A spórák 12-16 mikrométer átmérőjűek, május-júniusban érnek. A növény bőségesen hoz spóratokokat.[1][2]

Élőhelye, elterjedése

[szerkesztés]

A Leskea polycarpa elsősorban az árterek, nedves élőhelyek közelében gyakori, itt nő többnyire lombhullató fák kérgén (nyárfa, fűzfa), nagyon ritkán köveken. Alacsony fekvésű területeken él, maximum 700 méter tengerszint feletti magasságig.

Az északi féltekén gyakori: Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában, Észak-Afrikában. Magyarországon is gyakori faj. Vörös listás besorolása: nem veszélyeztetett (LC).[3]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leskea_polycarpa című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Jan-Peter Frahm, Wolfgang Frey, J. Döring: Moosflora. 4. Auflage, UTB Verlag, 2004, ISBN 3-8252-1250-5
  2. Nebel, Philippi: Die Moose Baden-Württembergs Band 2. 1. Auflage, Ulmer Verlag, 2005, ISBN 3-8001-3530-2
  3. Papp, B., Erzberger, P., Ódor, P., Hock, Zs., Szövényi, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. 2010. Updated checklist and Red List of Hungarian bryophytes. Studia bot. hung. 41: 31-59 [1] Archiválva 2016. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

[szerkesztés]