Rőthátú virágszöcske

Rőthátú virágszöcske
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Öregrend:	Polyneoptera;
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Fürgeszöcskék (Tettigoniidae);
Nem:	Leptophyes;
Faj:	L. punctatissima;
Tudományos név
	Leptophyes punctatissima; (Bosc, 1792)
Szinonimák
	Locusta punctatissima (Bosc, 1792); Locusta autumnalis (Hagenbach, 1822); Barbitistes glabricauda (Borck, 1848); Acrida standishii (Dale, 1837); Ephippigera virescens (Stephens, 1835);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rőthátú virágszöcske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rőthátú virágszöcske témájú médiaállományokat és Rőthátú virágszöcske témájú kategóriát.

A rőthátú virágszöcske (Leptophyes punctatissima) a fürgeszöcskék családjába tartozó növényevő szöcskefaj. Egyéb magyar elnevezései a pettyes-, és pontozott virágszöcske.

Elterjedése

A faj elsősorban nyugat-európai elterjedésű, de Európa nagy részén előfordul. Elterjedése Európában a Brit-szigetektől nyugat felé Oroszország európai részéig, Dél-Skandináviától Dél-Olaszországig, Görögországig, Bulgáriáig ismeretes.

Magyarországon az ország nyugati területein fordul elő, Budapest és Pécs környékén gyakori, az ország egyéb területeiről előfordulása alig ismeretes, de az emberi tevékenység nyomán valószínűleg terjedőben van.

Megjelenése

Mérete 10–17 mm, színezete zöld, elsősorban a hím egyedek potrohának háti oldalán vörösesbarna sáv fut végig. A csökevényes, 2–3 mm hosszú elülső szárny is ezt a színt viseli, a hátulsó szárnyak teljesen hiányoznak. A nőstények hosszú, 7–8 mm-es tojócsövet viselnek, mely sarlós alakú, oldalirányból lapított. A csápok hossza test hosszának kétszerese.

Tojásai igen laposak, oválisak.

Életmódja

Főleg ritkás erdőkben, erdőszéleken, tisztásokon fordul elő, ahol bokrokon, alacsonyabb fákon vagy az aljnövényzeten tartózkodik és kétszikű növényeken táplálkozik. Elsősorban növényevő életmódú, de valószínűleg kisebb mértékben apróbb rovarokat és tetemeket is fogyaszt. Táplálkozása nyomán kertekben kisebb károkat is okozhat. Kártételét málnáról,^[1] rózsáról^[2] és kajsziról is említik.^[3] Rágása során a leveleket fodrosan lyuggatja, illetve a rózsa sziromleveleit rágja.

Tojásait fák kérge alá, kéregrepedésekbe helyezi, az imágók a tél folyamán elpusztulnak, a lerakott tojások telelnek át.

Kapcsolódó cikkek

Magyarország egyenesszárnyúfajainak listája

Jegyzetek

↑ Balázs Klára - Vajna László. A bogyósgyümölcsűek védelme. Bp.: Mezőgazdasági Kiadó (1971)
↑ Blunck H. (1942): Leptophyes punctatissima Bosc. als Rosenschädling, Z. PflKrankh. 52, 192-204
↑ Zacher F. (1949): Orthopteroidea. Geradflügler. Phasmidea, Gespinstheuschrecken Dermaptera, Blattodea. In: Blunck, H. (ed.) Handbuch der Planzenkrankheiten. Bd. 4., 1.Teil, 1. Lief. Verl. P. Parey, Berlin

Források

Tóth József. Erdészeti rovartan. Bp.: Agroinform Kiadó, 115. o. (2014). ISBN 963 502 696 X
Jermy Tibor (szerk.) - Balázs Klára (szerk.). A növényvédelmi állattan kézikönyve 1.. Bp.: Akadémiai Kiadó, 208-209. o. (1988). ISBN 963 05 4707 4

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Balázs Klára - Vajna László. A bogyósgyümölcsűek védelme. Bp.: Mezőgazdasági Kiadó (1971)

[2] Blunck H. (1942): Leptophyes punctatissima Bosc. als Rosenschädling, Z. PflKrankh. 52, 192-204

[3] Zacher F. (1949): Orthopteroidea. Geradflügler. Phasmidea, Gespinstheuschrecken Dermaptera, Blattodea. In: Blunck, H. (ed.) Handbuch der Planzenkrankheiten. Bd. 4., 1.Teil, 1. Lief. Verl. P. Parey, Berlin

[1]

[2]

[3]