Ugrás a tartalomhoz

Sztyeppi sirály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Larus cachinnans szócikkből átirányítva)
Sztyeppi sirály
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Larus
Faj: L. cachinnans
Tudományos név
Larus cachinnans
Elterjedés
A sztyeppi sirály elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A sztyeppi sirály elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sztyeppi sirály témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sztyeppi sirály témájú médiaállományokat és Sztyeppi sirály témájú kategóriát.

A sztyeppi sirály (Larus cachinnans) a sirályfélék családjába tartozó madárfaj. Életmódja és kinézete is nagyon hasonlít a jóval elterjedtebb sárgalábú sirályéhoz, attól való elkülönítése is nehéz. Vonuló életmódot folytat, költőterületei főként a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó partvidékein, illetve Oroszország más vizes élőhelyein terülnek el, a telet viszont a Földközi-tenger és az ahhoz kapcsolódó melléktengerek térségében tölti. Magyarországon is előfordul, főleg átvonulóként, de kis számban költőfajként is.

Megjelenése

[szerkesztés]

A nagyobb testű sirályfajok közé tartozik, teljes testhossza megközelíti a 70 centimétert; kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága a 150 centimétert, testsúlya pedig a másfél kilogrammot is meghaladhatja. Csőre 5-7 centiméter hosszú, aránylag vékony, sárgás színű, lába viszonylag hosszú, színe a halvány rózsaszíntől sárgás árnyalatokig terjedhet. Háta és szárnya középszürke, valamivel sötétebb, mint az ezüstsirályé, de világosabb, mint a sárgalábú.

Életmódja

[szerkesztés]

Elsősorban köves-sziklás partszakaszokon, ezen belül sziklás partokon, sziklafalak mélyedéseiben és párkányain, partközeli szikla- és homokszigeteken, kavicszátonyokon fészkel, de megfigyelték már költését háztetőkön is. Jobbára telepesen költ, a tojó évente 2-3 tojást rak, melyekből a fiókák 27-31 nap alatt kelnek ki. A fiókák fészekhagyók, röpképességük elérése előtt még hetekig a szülők etetik őket.

Táplálkozását tekintve a legtöbb másik sirályfajhoz hasonlóan nagyon kevéssé válogatós: alapvetően ragadozó életmódú, de elfogyasztja a dögöt is. Költési időszakban elsősorban rágcsálókat fogyaszt, amelyeket a fészkelőhelye közelében található gyepes területek fölött cirkálva fog meg.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Larus cachinnans barabensis
  • Larus cachinnans mongolicus

Mindkét említett taxon besorolása vitatott, vannak, akik más faj alfajának, illetve olyanok is, akik önálló fajnak tekintik őket.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]