Ugrás a tartalomhoz

Laricsev-példatár

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Laricsev példatár szócikkből átirányítva)
Algebrai feladatok gyűjteménye (Laricsev-példatár)
SzerzőP. A. Laricsev
(П. А. Ларичев)
Eredeti címСборник задач по алгебре [Текст] : Для семилет. и сред. школы
OrszágSzovjetunió
Nyelvorosz
Témaalgebra
Műfajfeladatgyűjtemény
Kiadás
Kiadás dátuma1951
Magyar kiadóKözoktatásügyi Kiadóvállalat
Magyar kiadás dátuma1952
Oldalak száma676
Sablon • Wikidata • Segítség

A Laricsev-példatár algebrai feladatok gyűjteményét tartalmazó példatár volt a középiskolák számára.

Nevét Pavel Afanaszjevics Laricsev (Павел Афанасьевич Ларичев) (Grjazovec, 1892. február 16. – Moszkva, 1963. március 12.)[1] szovjet pedagógusról kapta, aki az 1940-es évektől pedagógia-módszertani kutatásokat végzett, és ennek keretében alkotta meg a több ezer matematikai feladatot tartalmazó példatárat.[2]

Első kiadása két kötetben a Szovjetunióban 1951-ben jelent meg,[3] amelyet nagyon hamar lefordítottak az összes szovjet köztársaság, valamint a szocialista országok nyelvére.[4][5] A példatár tartalmazta a feladatok végeredményét, de a levezetést, az addig vezető utat nem. Többek között ez tette lehetővé, hogy az 1960-as évektől a matematikai érettségi feladatokat is a Laricsev-példatárból adták úgy, hogy csak a feladat sorszámát adták meg.[6]

A Szovjetunió magyar nemzetiségű iskolái számára a II. világháború után P. A. Laricsev szovjet szerző nevével a Közoktatásügyi Kiadóvállalat Algebrai feladatok gyűjteménye című matematika példatárt adott ki 1952-ben középiskolák I–IV. osztálya számára. A feladatgyűjtemény feltételezett első magyar kiadása 676 oldalon történt, majd az évek során többször kisebb terjedelemben is kiadták (például Kiev-Uzsgorod 1956-os kiadása)[7] a kárpátaljai magyar középiskolások számára.

Magyarországon az első magyar nyelvű kiadást a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg 1952-ben a Szocialista Nevelés Könyvtára sorozat 46. köteteként.[8][9] Érdekesség, hogy a Laricsev-példatárhoz igazították az 1952 után megjelenő új matematikakönyvek algebrai részét is, amelyek abban az időben váltották fel a korábbi oktatási módszertan alapján készült könyveket.[10]

A Laricsev-féle matematikai példatár mintegy 20 évig az egyetlen Magyarországon forgalomban levő algebrai feladatgyűjtemény volt, amelyet minden évben kiadtak. 1971-ben jelent meg vele párhuzamosan az első „alternatív” matematikai feladatgyűjtemény.[11] Az új feladatgyűjtemény előszava még az 1982-es 12. kiadásban is megemlékezett az elődről: „Amikor ezt a feladatgyűjteményt útjára bocsátjuk, nem tehetjük anélkül, hogy ki ne fejezzük elismerésünket a Laricsev-féle algebrai feladatgyűjtemény iránt. Ez volt az első feladatgyűjtemény, amely az elméleti anyagot adó tankönyvek mellett majdnem húsz éven át segítette a magyar pedagógusokat és a diákságot az algebra begyakorlásában, a feladatmegoldó készség fejlesztésében, a logikus gondolkozás tökéletesítésében. Ez a kitűnő feladatgyűjtemény segített megtenni azt a hatalmas lépést, amely a régi matematikatanítás és -tanulás merev, sokszor teljesen formális ismereteket adó módját átvitte a dinamikus, alkalmazásra is kész, összefüggéseket feltáró, a gondolkozást hatékonyan fejlesztő ismeretek elsajátítási módjához. Elismerésünket fejezzük ki avval is, hogy igen sok feladatot, feladatsort megtartottunk a Laricsev-féle gyűjteményből.”[12]

„A Laricsev” mint fogalom

[szerkesztés]

A Laricsev-féle matematikai példatár az akkoriban felnövekvő nemzedék számára fogalommá vált. Hivatkozásként és hasonlatként számos irodalmi alkotásban és publicisztikában is megjelent. Néhány példa a név, illetve példatár használatára:

  • „A Csirkefej egy magam elé tűzött házi feladat volt. Olyasmi ez, mint amikor az ember számtanpéldákat old meg. Csak az a különbség, hogy a Laricsev-féle gyűjtemény végén ott van a megoldás is, itt pedig nincs.”[13]
  • „Nem áll nehézfejű ember hírében: annak idején a gimnáziumban még a nagy Laricsev matematikafeladványait is meg tudta oldani. De most ezt a feladványt, az Alkotmánybíróság minapi döntését nem érti.”[14]
  • „Az én egyenletem vagy tételem így hangzik: a táj = méhek. Az egyenlőségjel legalább olyan ingerlőén – szilárdan áll itt, jelzem, mint a rettegett, diákköri Laricsev-példatár egynémely színvonalasabb matézisdarabjában.”[15]
  • „Mától már nem fizethetünk egy- és kétforintossal, ami miatt különösebben nem vagyok elkeseredve. Persze vásárláskor okoz ez némi bonyodalmat is, le- és felkerekítünk majd. Hogy ez miképp zajlik a kasszáknál kunkorodó sorok mentén, kidolgozták a haditervet. Olvashattunk, láthattunk már erről különböző útmutatókat. Semmi más dolgunk nincs hát, mint Laricsev-példatárral, számológéppel felmálházva ellenőrizzük, jól számoltak-e?”[16]
  • „Ha kell, a teljes Laricsev-táblázatot, sőt, Solohov Csendes Donjának mind a négy kötetét könnyebben megtanultam volna másnap reggelre, mint hogy értelmezzem a vargai receptet.”[17]
  • „… bár egyikünk sem Laricsev, megszámoltuk, hogy a kandúrnak mindössze három lába van…”[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  • Algebrai feladatok gyűjteménye; Közoktatási, Bp., 1952 (Szocialista nevelés könyvtára)
  • Algebrai feladatok gyűjteménye a középiskolák számára; P. A. Laricsev: Algebrai feladatok gyűjteménye c. munkája alapján szerk. Varga Tamás; Tankönyvkiadó, Bp., 1953

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ ЛАРИЧЕВ Павел Афанасьевич (orosz nyelven). pedagogicheskaya.academic.ru
  2. ↑ Ларичев Павел Афанасьевич (orosz nyelven). math.ru
  3. ↑ Павел Афанасьевич ЛАРИЧЕВ (orosz nyelven). booksite.ru
  4. ↑ Ларичев, Павел Афанасьевич (orosz nyelven). gryazovets.ru. [2018. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
  5. ↑ „A feladatok változatosságával és sokoldalúságával a tanulót a matematikai problémák mélyebb átgondolására késztethetjük. E vonatkozásban mintaszerűek a szovjet feladatgyűjtemények (pl. Laricsev).” Szathmáry Lajos: A Tanárképzés kérdései az NDK-ban, Magyar Pedagógia, 1965. 65. szám, 435−444.
  6. ↑ Világi Mariann: Mi áll az idei érettségi botrány mögött? – 1. rész: A hárító hivatal. Magyar Narancs, 2014. június 7. [2018. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
  7. ↑ Antikvarium hu Kft: P. A. Laricsev: Algebrai példatár (Derzsavnye Ucsbovo-Pedagogcsnye Vidavnyictvo Radjanszka Skola, 1956). Hozzáférés: 2018. március 17.  
  8. ↑ Ajánló bibliográfia pedagógusoknak
  9. ↑ „Az 1950 és 1957 között futó sorozat százharmincegy kötete az új korszak nevelésügyére a pedagógusok széles tömegét felkészítő-átképző sorozat volt, amely az általános pedagógiai művek (Jeszipov–Goncsarov, Kairov és Makarenko) mellett főként szaktantárgyi tankönyvek, segédkönyvek és módszertani útmutatók (köztük a sorozat 46. köteteként megjelent, jónéhány nemzedék számára máig emlékezetes Laricsev-féle algebrai feladatgyűjtemény) szolgálták a korabeli pedagógusok felkészítését az új politikai korszakra.” (Nagy Mária: Somos Lajos, 1952-ben, a III. B-ről, Magyar Pedagógia, 95. évf. 1−2. szám, 101−111. o.
  10. ↑ Hajnal Imre. A matematika tanítása a magyar gimnáziumokban az Entwurftól 1979-ig (Doktori értekezés), 112., 116. o. (1984) 
  11. ↑ Horányi Barna (1971. augusztus 19.). „Tanévkezdés előtt − Várom is, meg nem is”. Somogyi Néplap 27 (194), 4. o. 
  12. ↑ szerk.: Sain Márton: Matematikai feladatgyűjtemény I.. Tankönyvkiadó. ISBN 963 17 5981 4 
  13. ↑ Bán Magda (1986. október 11.). „A színházhoz nem vonzott semmi Beszélgetés Spíró Györggyel”. Film Színház Muzsika (41), 6–7. o. 
  14. ↑ Ábrán László (1994. június 23.). „Mérlegelés”. Magyar Nemzet 57 (145), 6. o. 
  15. ↑ Ambrus Lajos (1997). „Táj − hármas homlokszemben”. Forrás 29 (10–11), 196–199. o. 
  16. ↑ Zsoldos György (2008. március 1.). „Forintos gondok”. Új Néplap 19 (52), 3. o. 
  17. ↑ Lakat T. Károly (2014. december 30.). „Ördögfióka volt a földre szállt angyalok csoportjából”. Heves Megyei Hírlap 25 (302), 11. o. 
  18. ↑ Guba Zoltán (1996. március 24.). „Nagy hét volt”. Kurír reggeli kiadás 7 (82), 6. o. 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Laricsev-példatár&oldid=27532990”