Európai lappantyú
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tollazatának köszönhetően pihenés közben majdnem összeolvad a környezetével
| ||||||||||||||||||
A hím lappantyú hangja
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Caprimulgus europaeus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Az európai lappantyú elterjedési területe
költőhely (nyáron)
költözési útvonal
telelőhely
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Európai lappantyú témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Európai lappantyú témájú médiaállományokat és Európai lappantyú témájú kategóriát. |
Az európai lappantyú vagy kecskefejő[1] (Caprimulgus europaeus) a madarak (Aves) osztályának lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) rendjébe, ezen belül a lappantyúfélék (Caprimulgidae) családjába tartozó faj.[2][3]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben.[4]
Alfajai
[szerkesztés]- Caprimulgus europaeus dementievi (Stegmann, 1949)
- Caprimulgus europaeus europaeus (Linnaeus, 1758)
- Caprimulgus europaeus meridionalis (Hartert, 1896)
- Caprimulgus europaeus plumipes (Przewalski, 1876)
- Caprimulgus europaeus sarudnyi (Hartert, 1912)
- Caprimulgus europaeus unwini (Hume, 1871)[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Majdnem egész Európában költ, az északi részek kivételével, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában. Az összes költőmadár Afrikában telel át, a Szaharától délre. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők, gyepek és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[5]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Április második felétől szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a ritkásabb erdőkben.[6]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 26–28 centiméter, szárnyfesztávolsága 57–64 centiméter, tömege pedig 65–100 gramm.[6] Tollazata a fa kérgéhez hasonló barnás-szürkés, ami jó álca pihenés közben. Szeme nagy, bagolyéhoz hasonló. A csőrkávák oldalán meredező serték javítják a rovarcsapdázás hatásfokát. A hímnél jellegzetesek a farok mindkét oldalán és a szárny végén látható fehér foltok.
Életmódja
[szerkesztés]Kizárólag éjjel aktív. Tartós párkapcsolatát költés idején minden évben felújítja. Territoriális madár, a hímek monoton, kattogó hanggal jelzik területüket. Tápláléka a röptében elkapott, éjjel aktív rovarokból, lepkékből áll. Rövid, de széles csőrét hatalmasra ki tudja nyitni, ezáltal nagyobb rovarokat is könnyedén ejt.[6] Élettartama általában 8 év.
Szaporodása
[szerkesztés]Nászidőszakban a hímek a szárnyaikat testük alatt és felett összecsapdosva tapsolnak. A költési időszak június és augusztus között van. A fészkét a földön rakja, melyben két, barnán vagy szürkén pettyezett, halvány krémszínű tojás található. Évente egyszer, ritkán kétszer költ. A szülők felváltva 18 napig kotlanak. A fiatalok 17 nap után repülnek ki.
.jpg) |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Élőhelyének szűkülése, valamint a fekete fenyvesek letermelése miatt, az utóbbi 50 évben Közép-Európában drámaian csökkent az állományuk.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A hímek száma 3500–6000 közötti (1998–2001), és csökken (2000–2012).[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.)
- ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
