Kubai sziklaleguán
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Cyclura nubila (Grant, 1940) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kubai sziklaleguán témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kubai sziklaleguán témájú kategóriát. |
A kubai sziklaleguán (Cyclura nubila) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjéhez, a leguánalakúak (Iguania) alrendágához és a leguánfélék (Iguanidae) családjához tartozó faj.
Ez a Karib-térségben őshonos Cyclura nem második legnagyobb faja. Növényevő faj, ami vastag farokkal és tüskés állkapoccsal rendelkezik, a Karib-térség legnagyobb gyíkjainak egyike.
A kubai leguán Kuba szárazföldi sziklás partvidékein és a környező szigeteken él, de egy fogságból kiszabadult populáció megtalálható a Puerto Rico-hoz tartozó Isla Magueyes szigetén. Egy alfaja a Kajmán-szigetek területén honos. A nőstények őrzík a fészkeiket és gyakran fészkelnek a kubai krokodil által ásott gödrökben. Biztonsága érdekében az állat gyakran fügekaktuszokban vagy ezek közelében tartózkodik.
A fogságban történő szaporítási programok keretében a faj egyedszáma emelkedik. A kubai sziklaleguánt használták kísérleti állatként az állati evolúció és kommunikáció kutatására és a fogságban való tenyésztése példaértékű volt a régió többi veszélyeztetett gyíkfaja számára.
Elterjedése
[szerkesztés]A kubai sziklaleguán Kuba sziklás partvidékén és a főszigetet körülvevő mintegy 4000 szigeten található meg, beleértve a közigazgatásilag Kubához tartozó Ifjúság-szigetet is, ahol a faj egyik legerősebb populációja található.[1] Populációi az északi és déli partmenti szigeteken és a kubai szárazföld védett területein találhatóak meg. Ide tartozik többek között a Desembarco del Granma Nemzeti Park, a Hatibonico Vadrezervátum, Punta Negra-Quemados Rezervátum, és a Delta del Cauto Vadrezervátum, amik mind Kuba keleti felén vannak. A Guantánamói-öbölben található amerikai haditengerészeti támaszpont leguánpopulációját 2000-3000 egyedre becsülik.[2]
Alfaja, a kajmán-szigeteki sziklaleguán (Cyclura nubila caymanensis) a Kis-Kajmán-és Cayman Brac szigeteken őshonos. A Cayman Brac-ban található populáció kevesebb, mint 50 egyedből áll, míg a Kis-Kajmánon 1500-as állománnyal bír. Az alfajnak van egy elvadult populációja a Nagy-Kajmán szigeten.[3]
Kaktusz vagy bogáncs közelében, vagy éppen magában a kaktusz belsejébe készíti üregét.[4] Ezek a tüskés növények védelmet, illetve gyümölcseik és virágaik táplálékot nyújtanak a leguán számára.[1][4][5] A kaktusz nélküli területeken holt fákban, üreges rönkökben és mészkőhasadékokban találnak otthonra.[1][5]
Az 1960-as évek közepén kubai sziklaleguánok kisebb csoportját engedték szabadon a Puerto Rico-tól délnyugatra fekvő Isla Magueyes sziget egyik állatkertjéből, amelyből független, szabadon élő vadpopuláció lett.[6][7] 2000 óta az Amerikai Egyesült Államok belügyminisztériuma beszélt a populáció eltávolításáról és áthelyezéséről. Ettől a fogságból kiszabadult populációtól származik a magángyűjteményekben található kubai sziklaleguánok mintegy 90%-a.[8]
Alfajai
[szerkesztés]- Kajmán-szigeteki sziklaleguán (Cyclura nubila caymanensis) – a Kajmán-szigeteken található meg.
- Cyclura nubila nubila – Kubában található meg.
Megjelenése
[szerkesztés]
A kubai sziklaleguán kifejezetten nagynak mondható, méretben csak a Hispaniolában élő rokona, a hispaniolai orrszarvú leguán múlja felül; átlagos testhossza 40 cm, a fejétől a farka tövéig. A Guantánamói-öböl haditengerészeti bázisán találtak már 1,6 méter hosszú hímet is, a nőstény egyedek mérete ennek kétharmada volt.[2] A nemi kétalakúság jelen van, mivel a hímek jóval nagyobbak, mint a nőstények, valamint a hímek combjain kitágult combpórusok találhatók, amelyek a feromonok felszabadítására szolgálnak, hogy magukhoz vonzzák a potenciális partnert és kijelöljék a területüket.[1][9] A hím kubai szilaleguán bőrének színe a sötétszürkétől a téglavörösig terjed, addig a nőstények bőre olajzöld, sötét csíkokkal vagy sávokkal. Mindkét nem végtagjai feketék, halványbarna, ovális foltokkal és tömör fekete lábfejekkel. A fiatal egyedek általában sötétbarnák vagy zöldek, testüket halvány, sötétebb csíkok vagy foltok tarkítják 5-10 átlós keresztirányú sávban. Ezek a szalagok beleolvadnak a test színébe, ahogy az állat egyre idősebb lesz. Mindkét nem hord egy nyaka alatt lógó lebernyeget, a hátán egy sornyi tüske figyelhető meg a vastag farkáig.[1] Feje és nyaka rövid és vaskos, fogai tömörek és szélesek, álkapocsizmai erősek.[10] Pofáját tüskés kidudorodások borítják, amik az állat korával egyre nagyobbá válnak.[10]
Életmódja
[szerkesztés]
Táplálkozása
[szerkesztés]Akárcsak a Cyclura nem többi faja, a kubai sziklaleguán is elsősorban növényevő. Táplálkozhat porcsinnal, fügekaktusszal, fekete mangrovéval és fűvel.[4] Vastagbelének 50%-át fonálférgek telepei foglalják el, ami valószínűleg segítheti megemészteni a magas cellulóztartalmú étrendjét.[1] A kubai sziklaleguán időnként falatozhat állati eredetű táplálékot is, megfigyeltek madarak, halak és rákok teteme után kutató egyedeket.[11] Isla Magueyes-en a kutatók megfigyelték a kannibalizmusnak egy példáját, amikor egy felnőtt nőstény üldözött, elkapott és megevett egy fiatal egyedet. A kutatók szerint a sziget sűrű állománya okozhatta az incidenst.[12]
Szaporodása
[szerkesztés]A kubai sziklaleguán 2-3 éves korára válik ivaréretté. A hímek társaságkedvelők, amikor még éretlenek, de a kor előrehaladtával egyre agresszívebbé válnak és keményen védik a területüket a nőstényekért folytatott versengés során. A nőstények toleránsabbak egymással, kivéve a tojásrakás idejét.[4]
A párzási időszak május és június között van, a nőstények június és július idején rendszerint 3-30 tojást raknak le. A terepi kutatások szerint a nőstények minden évben ugyanazon a fészkelőhelyen rakják le a tojásaikat. A fészkek ugyanazon a helyeken épülnek, talán azért, mivel a krokodilokhoz hasonlóan ennél a fajnál is korlátozó tényező a megfelelő fészkelőhelyek hiánya a szaporodási időszakban. A Kubához tartozó Ifjúság-szigeten a kubai sziklaleguánok a kubai krokodil által épített, napfénynek kitett fészekgödrökbe rakják tojásaikat, miután a krokodiltojások már kikeltek. Ezek a fészkek külön vannak a felnőtt leguánok élőhelyétől.[4] A krokodilmentes helyeken gyakran ásnak fészket a homokos partokon. A San Diego-i Állatkertben egy nőstény fészket épített annak a hosszú kamrának a végére, amelyet a homokban ásott ki. Hetekig állt a közelében, mindenki felé fejcsóváló mozdulatokkal és sziszegő hanggal védte a fészkét; ez a viselkedés a bizonyíték arra, hogy a kubai sziklaleguán őrzi a fészkét.[1] A fiókák a kikeléstől a fészekből való kimászásig minimum több napot, maximum két hetet töltenek a fészekgödörben; a fiatal állatok kikelés után egyenként szétszóródnak.[6]
Természetvédelmi állapota
[szerkesztés]Az IUCN vörös listáján a sebezhető kategóriába tartozik a kubai sziklaleguán. Sok állatkertben tenyésztési program zajlik a kubai orrszarvúleguán fennmaradása érdekében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g Schettino, Lourdes Rodriguez. The Iguanid Lizards of Cuba. Gainesville, Florida: University Press of Florida, 428. o. (1999). ISBN 978-0-8130-1647-4
- ↑ a b Frantom, Todd. Cuban Sanctuary. Navy News Service, 14. o. (2005. június 1.)
- ↑ Burton, Frederick (2004). „Revision to species of Cyclura nubila lewisi, the Grand Cayman Blue Iguana”. Caribbean Journal of Science 40 (2), 198–203. o. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 18.)
- ↑ a b c d e Observations on the Population of Cyclura nubila nubila Inhabiting the Mount Cabaniguan Wildlife Refuge, Las Tunas, Cuba [archivált változat], 10–12. o. (2004. május 26.). Hozzáférés ideje: 2021. november 18. [archiválás ideje: 2007. augusztus 12.]
- ↑ a b Cabadilla, Luis (2004. május 26.). „Burrows and Morphology of Cuban Iguanas (Cyclura nubila) Inhabiting Cruz del Padre Cays, Sabana-Camaguey Archipelago, North of Matanzas”. Iguana Specialist Group Newsletter 7 (1), 7. o. [2007. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 18.)
- ↑ a b Christian, Keith A. (1986. december 7.). „Aspects of the life history of Cuban Iguanas on Isla Magueyes, Puerto Rico.”. Caribbean Journal of Science 22 (3–4), 159–164. o, Kiadó: University of Puerto Rico. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
- ↑ Powell, Larkin. Puerto Rico field course provides unique opportunity for learning. University of Nebraska-Lincoln, School of Natural Resources, 1. o. (2006)
- ↑ Martins, Emilia P. (1998. december 7.). „Evolution of communication and social behavior: a comparative study of Cyclura rock iguanas”. Animal Behaviour 55 (6), 1685–1706. o, Kiadó: Animal Behavior Society. DOI:10.1006/anbe.1997.0722. PMID 9642012.
- ↑ Behavior and Ecology of Rock Iguanas,I: Evidence for an Appeasement Display. University of California Press, 98–108. o. (2004. december 7.). ISBN 978-0-520-23854-1
- ↑ a b Sprackland, Robert George. Giant lizards. Neptune, New Jersey: T.F.H. Publications, 232–236. o. (1992). ISBN 0-86622-634-6
- ↑ (2002) „Lacertilia: Cyclura nubila nubila (Cuban iguana). Carrion feeding”. Herpetological Review 33 (2), 133–134. o.
- ↑ (2006) „Cannibalism in an introduced population of Cyclura nubila nubila on Isla Magueyes, Puerto Rico.”. Iguana 13 (3), 206–208. o, Kiadó: IRCF. (Hozzáférés: 2010. január 6.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyclura nubila című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
