Johann Lucas Kracker
| Johann Lucas Kracker | |
 | |
| Johann Lucas Kracker portréja | |
| Született | 1719. március 3. Bécs |
| Meghalt | 1779. december 1. (60 évesen) Eger |
| Sírhely | Hatvani temető |
| Nemzetisége | cseh |
| Stílusa | késő barokk |
| Aki hatott rá | Paul Troger[1] Daniel Gran[1] |
 | |
| Johann Lucas Kracker aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Lucas Kracker témájú médiaállományokat. | |
Johann Lucas Kracker, magyarosan Kracker János Lukács[2] (Bécs, 1719. március 3. – Eger, 1779. december 1.) Ausztriában, Cseh-Morvaországban és Magyarországon működő,[1] cseh családból származó, a késő barokk festőművészet képviselője.
Életpályája
[szerkesztés]Bécsben élő, cseh származású szobrászcsaládban született. 1733–1744 (1738–1749[3]) között a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, és Anton Herzog freskófestő segédje volt.[4]
Legkorábbi festményei Grazban (1742-ből) és Szlovéniában (1744–45-ből) találhatók.[4]
Az 1740-es évek végén Morvaországba települt, ahol Joseph Thadeus Rotter brünni festőnek segédkezett, de 1749-ben már önállóan dolgozott Znojmóban.[4] A város premontrei kolostorának (németül Klosterbruck kolostor, csehül Loucký kolostor) segítségével a helyiek mellett magyarországi megrendelésekhez is hozzájutott. Az ötvenes években készítette el a jászói premontrei prépostság és a varannói pálos templom és kolostor freskóit, valamint a sasvári pálos templom Remete Szent Pál- és Nepomuki Szent János-mellékoltárképét.[4]
1760-ban Prágába hívták, és 1760–61-ben ott alkotta a fő művének tartott Szent Miklós csodái és megdicsőülése című mennyezetfreskót a jezsuiták Szent Miklós-templomában.[4]
1762-ben Sauberer prépost hívására ismét Jászón dolgozott: a templom mennyezetét és oltárképeit, valamint a kolostor oromzatának freskóit festette meg.[4]
1764. szeptember 15-én levélben ajánlotta fel szolgálatait gróf Eszterházy Károly egri püspöknek, aki az ajánlatot elfogadta. Kracker egri freskói közül több elpusztult.[4] 1778-ban készítette el az egri líceum könyvtártermében a tridenti zsinatot ábrázoló freskót, amelyen 150 életnagyságú alak szerepel, közülük 132-en a zsinat résztvevői.
Eszterházy vele akarta megfestetni a Líceum dísztermének freskóit is, de erre a művész betegsége, majd halála miatt már nem kerülhetett sor.
Különböző szenteket ábrázoló vászonfestményei Jászó, Eger, Mezőtárkány, Tiszapüspöki, Feldebrő, Egerszalók, Besztercebánya és Kápolna római katolikus templomaiban vannak.
Emlékezete
[szerkesztés]- Síremléke Egerben, a Hatvani temető IV/13/30 parcellájában áll (nem messze a kápolnától, attól északra. Bezegh György apátkanonok állíttatta a festő tiszteletére. Hasáb alakú talapzatába márványtáblát építettek. Fölötte keretelt medalionban virágfüzérrel átkötött paletta ecsetekkel utal a festőművészre. A szobor térdre ereszkedő nőalakja jobbjával stilizált sziklára állított keresztet ölel át, bal kezével pedig egy horgonyra támaszkodik.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Garas Klára (2005. tavasz). „Jávor Anna: Johann Lucas Kracker. Egy késő barokk festő Közép-Európában” (PDF). Buksz 17 (2), 171-174. o. (Hozzáférés: 2011. október 12.)
- ↑ Így szerepel Garas Klára monográfiájában.
- ↑ Antalóczi Lajos, 2001: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története (1793–1996). Főegyházmegyei Könyvtár, Eger kiadványa. ISBN 963 8265 00 0 53 o., 12. o.
- ↑ a b c d e f g Jávor Anna: KRACKER, Johann Lucas (magyar nyelven). artportal.hu. [2011. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 12.)
- ↑ Magyarország műemlékjegyzéke, Heves megye
Források
[szerkesztés]- Foltínyi János: Adalékok a magyar képzőművészek sorozatához. Századok, 1874
- Jávor Anna: Johann Lucas Kracker. Egy késő-barokk festő Közép-Európában. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2004
- Garas Klára: Kracker János Lukács, 1717–1779. Adalék a magyarországi barokk festészet történetéhez = Johann Lucas Kracker, 1717–1779 : Beitrag zur Geschichte der Barockmalerei in Ungarn. 1941
- Eger művészetéről: tanulmányok és jegyzetek a hazai barokk történetéhez. 1937
- Garas Klára: Magyarországi barokk festészet. Budapest, 1955
- Antalóczi Lajos, 2001: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története (1793–1996). Főegyházmegyei Könyvtár, Eger kiadványa. ISBN 963 8265 00 0 53 o., 12–13. o.
- Magyar nagylexikon 11. kötet, 526. o.
- Magyarország műemlékjegyzéke, Heves megye
