Konvergenciakritériumok (Európai Unió)
Európai Unión kívüli államok
A konvergenciakritériumok az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződés 121. paragrafusában felsorolt feltételek, amelyeket az EU-tagállamoknak teljesíteniük kell az Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába való belépéshez és az euró bevezetéséhez. A kritériumok célja, ahogy már a nevükben is szerepel, az uniós országok gazdaságának egymás felé való konvergálása és stabilitása, amelyek egy monetáris unióhoz feltétlenül szükségesek.
A kritériumok a következők:
- Az inflációs ráta egyéves referencia-időszakban nem haladhatja meg 1,5%-nál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát, s ezt az alacsony inflációt fenntartható módon kell produkálni.
- Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át (illetve 60% feletti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni).
- A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmusba (ERM).
- A hosszú távú hitelek kamatlába az egyéves referencia-időszakban legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába. Ez az érték jelenleg 6%.
A konvergenciakritériumokat számos közgazdász részéről érte bírálat. Ők úgy vélik, hogy az országok gazdaságának egészséges fejlődéséhez olykor szükség van az egyensúlytól való eltávolodásra (például 3%-nál magasabb költségvetési hiányra vagy inflációra) – ezért szerintük a konvergenciakritériumok éppen eredeti céljaikkal, a stabilitással és a konvergenciával ellentétes hatást érhetnek el.
1999 óta a Gazdasági és Monetáris Unió több tagállama, köztük Németország és Franciaország is megsértette a konvergenciakritériumokat, büntetést azonban nem kaptak ezért. Félő, hogy ez a hozzáállás más országokat is a kritériumok semmibevételére ösztönöz majd.
2010-ben kiderült, hogy a 2000-es évek elején Görögország és Olaszország devizás csereügyletekkel javította GDP-arányos hiánymutatóját, ezzel veszélybe sodorta az eurót.[1]
Kritériumok teljesítése
[szerkesztés]| Ország | HICP infláció[2] | Túlzottdeficit-eljárás[3] | Árfolyam | Hosszú lejáratú kamatláb[4] | Compatibility of legislation | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Költségvetési egyenleg a GDP arányában[5] | Államadósság a GDP arányában[6] | ERM II-tagság[7] | Árfolyamváltozás[8][9] | ||||
| Referenciaértékek[nb 1] | Max. 3.3%[nb 2] (2024. május) |
Nincs (2024. június 19.) | Min. 2 év (2024. június 19.) |
Max. ±15%[nb 3] (2023-ra) |
Max. 4.8%[nb 2] (2024. május) |
Igen[10][11] (2024. március 27.) | |
| Max. 3.0% (2023-as üzleti év)[10] |
Max. 60% (2023-as üzleti év)[10] | ||||||
 Bulgária
|
5.1% | Nincs | 3 év, 11 hónap | 0.0% | 4.0% | Igen | |
| 1.9% | 23.1% | ||||||
 Cseh Köztársaság
|
6.3% | Nincs | Nem | 2.3% | 4.2% | Nem | |
| 3.7% (mentesül) | 44.0% | ||||||
 Dánia
|
1.1% | Nincs | 25 év, 5 hónap | 0.2% | 2.6% | Ismeretlen | |
| -3.1% (többlet) | 29.3% | ||||||
 Magyarország
|
8.4% | Nincs | Nem | 2.4% | 6.8% | Nem | |
| 6.7% | 73.5% | ||||||
 Lengyelország
|
6.1% | Nincs | Nem | 3.1% | 5.6% | Nem | |
| 5.1% | 49.6% | ||||||
 Románia
|
7.6% | Van | Nem | -0.3% | 6.4% | Nem | |
| 6.6% | 48.8% | ||||||
 Svédország
|
3.6% | Nincs | Nem | -8.0% | 2.5% | Nem | |
| 0.6% | 31.2% | ||||||
- Jegyzetek
- ↑ A 2024. júniusi konvergenciajelentés referenciaértékei.[10]
- ↑ a b Belgium, Dánia és Hollandia voltak a referenciaországok.[10]
- ↑ Dániának max. ± 2,25% lehet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Goldman Sachs besegített a görög adatok kozmetikázásában Archiválva 2015. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben – Világgazdaság, 2010. február 8.
- ↑ HICP (2005=100): Monthly data (12-month average rate of annual change). Eurostat, 2012. augusztus 16. (Hozzáférés: 2024. március 14.)
- ↑ The corrective arm/ Excessive Deficit Procedure. Európai Bizottság. (Hozzáférés: 2024. március 14.)
- ↑ Long-term interest rate statistics for EU Member States (monthly data for the average of the past year). Eurostat. (Hozzáférés: 2012. december 18.)
- ↑ Government deficit/surplus, debt and associated data. Eurostat, 2013. április 22. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- ↑ General government debt. Eurostat. (Hozzáférés: 2018. június 2.)
- ↑ ERM II – the EU's Exchange Rate Mechanism. Európai Bizottság. (Hozzáférés: 2024. március 14.)
- ↑ Euro/ECU exchange rates - annual data. Eurostat. (Hozzáférés: 2024. március 14.)
- ↑ Former euro area national currencies vs. euro/ECU - annual data. Eurostat. (Hozzáférés: 2024. március 14.)
- ↑ a b c d e Convergence Report June 2024. Európai Központi Bank, 2024. június 26. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
- ↑ Convergence Report 2024. Európai Bizottság, 2024. június 26. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
Források
[szerkesztés]- europa.eu: Az euró bevezetése: a konvergenciakritériumok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
- Európai Központi Bank: Konvergenciakritériumok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
- Protfolio.hu: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200610/bevezethetne-magyarorszag-az-eurot-ime-az-ekb-ertekelese-436346
További információk
[szerkesztés]- euvonal.hu: Melyek az euró bevezetésének feltételei? (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Magyarország és az euró
- Stabilitási és növekedési paktum
- Fenntartható felzárkózás euróval – hogyan újítsuk meg a maastrichti kritériumokat?; szerk. Virág Barnabás; MNB, Bp., 2020
