Kolaróc

	Kolaróc (Kolárovice)
	; Kolaróc zászlaja
	; Kolaróc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Nagybiccsei
Rang	község
Első írásos említés	1312
Polgármester	Jozef Hruštinec
Irányítószám	013 54
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	BY
	Népesség
Teljes népesség	1824 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	66 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	578 m
Terület	27,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 16′ 23″, k. h. 18° 31′ 58″49.272936°N 18.532783°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 23″, k. h. 18° 31′ 58″49.272936°N 18.532783°E
	Kolaróc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kolaróc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kolaróc (1899-ig Kollárovicz, szlovákul Kolárovice) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.

Fekvése

Nagybiccsétől 4 km-re északnyugatra fekszik.

Története

1312-ben „Henrici villa” néven említik először, amikor Csák Máté uralta ezt a területet. A hricsói, majd a nagybiccsei váruradalomhoz tartozott, később a nyitrai püspökség faluja volt. 1469-ben „Kolarow”, 1525-ben „Kolárowcze”, 1598-ban „Kolarowicze” néven említik. 1598-ban malma és 38 háza volt. 1784-ben 439 házában 2020 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOLAROVECZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bicséhez közel, határja közép termékenységű, réttye, legelője meglehetős.”^[2]

1828-ban 436 háza volt 2065 lakossal. Lakói drótozással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolárovicz, Trencsén m. tót falu, a hegyek közt elszórva. 2612 kath., 21 zsidó lak., kik zsindellel, fával nagy kereskedést üznek. Kath. paroch. templom. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 2141, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1915 lakosából 1898 szlovák volt.

2011-ben 1826 lakosából 1807 szlovák volt.

Neves személyek

Itt született 1882-ben Štefan Gallo római katolikus plébános, fogoly, embermentő.
Itt született 1890-ben Tauszk Ervin MÁV-hivatalnok, szakszervezeti vezető, bankhivatalnok, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank üzemi bizottságának elnöke.

Nevezetességei

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1873-ban épült. Szent Miklóst, Szent Andrást és Szűz Máriát ábrázoló oltárképei 1872-ben készültek.
A plébánia épülete a 19. század elején épült. A falu alapításának 690. évfordulójára avatták fel 2002-ben a plébánia kertjében található galériát.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. október 4.)

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. október 4.)

[1]

[2]

[3]