Vízóra (időmérő)
A vízóra, más néven klepszüdra (görögül: κλεψύδρα) ókori időmérő eszköz; görög nevének jelentése: „vízlopó edény”.[1]
Vízórát már az ókori Mezopotámiában, Egyiptomban és a Távol-Keleten is használtak. Az ókori Görögországban főként a bíróságokon alkalmaztak klepszüdrát, ugyanis a beszédekre fordított idő hosszát a perrend írta elő. Az athéni agora ásatásakor találtak is ilyen edényeket. Ezek alján oldalt egy nyílás volt, az edénybe öntött víz ezen a kis résen folyt ki, így tudták az eltelt idő tartamát mérni.
A vízórák gyakran csonka kúp alakúak, ilyen módon érhető ugyanis el az, hogy a víz magassága a vízóra kiürülése során egyenletesen csökkenjen. (Ez egészen pontosan a paraboloid alakkal érhető el. [2])
Az ókori római vízóra az év során a nappal hosszának megfelelő, eltérő hosszú időskálát alkalmazott (lásd: nyári időszámítás).[3]
Források
[szerkesztés]- Az időszámítás kezdetei, ld. benne a képet az egyiptomi ill. a görög vízóráról.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A klepszüdra szó jelent lopótököt is. Az ilyen lopótök készülhetett fémből, tartálya gömb alakú, melynek felső része felül nyitott csőben folytatódik, az alján viszont apró lyukak helyezkednek el
- ↑ https://rucforsk.ruc.dk/ws/portalfiles/portal/4340180/1998_Waterclock_MS.pdf
- ↑ timeanddate.com: The Origin of DST
