Misztótfalu

Misztótfalu (románul Tăuții de Jos) Miszmogyorós város része Romániában Máramaros megyében.

Története

A községet Miszmogyoróssal egyesítették Tăuti-Magheruș néven.

Neve szlávok egykori lakhelyére utal, előtagja az ismeretlen eredetű Miszt (1231: Mysuch) folyónévből való.

1440-ben Thothfalw néven említik először. 1490-ben Tothfalu-nak írták, s akkor a Szinéri uradalomhoz tartozott.

1444-ben a település földesura Móriczhidai Móricz volt, akitől a falu lakosai az Asszonypatakaihoz hasonló kiváltságokat nyertek: Felmentette jobbágyait az uradalmi szék törvénye alól, és szabad költözést biztosított nekik. Ezeket a szabadságjogokat a Móroczok után örökölték a Báthoriak is, majd megerősítették a falu későbbi urai a Bethlenek és a Rákócziak is.

A 16. században a település lakossága tiszta magyar volt, melyet 1595-től magyar nyelven vezetett jegyzőkönyvei is bizonyítanak.

1520-tól az Ecsedi uradalomhoz tartozott egészen a 17. század végéig, mikor a Rákóczi birtokot a fiskus lefoglalta, s a Szatmári vár alá rendelte.

A 17. században a bányák megszűntek, s lakossága lassanként szétoszlott: 1635-ben a magyarság létszáma még 987 fő volt, 1703-ban 116 főt számoltak össze.

1711-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg, s ő lett később is a település legfőbb birtokosa, majd a kincstáré lett.

1910-ben 1095, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.

A település határának északi részén fekvő Szamos hegyen egykor vár is állt, azonban ennek mára már nincs nyoma.

A trianoni békeszerződés előtt a település Szatmár vármegyéhez tartozott.

Nevezetességek

• Református temploma - A 16. században épült. Tornyát 1893-ban építették hozzá.
• Római katolikus temploma - 1875-ben készült.
• Görögkatolikus temploma - 1800-ban épült fel.

Híres emberek

• Itt született 1650-ben Misztótfalusi Kis Miklós, az erdélyi nyomdászat nagy alakja. Meghalt 1702-ben. Emlékháza a református templom mellett áll.
• Itt halt meg Bodoki István (18. század) református lelkész.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.