Ugrás a tartalomhoz

Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kirgiz SZSZK szócikkből átirányítva)
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság
Кыргыз Советтик Социалисттик Республикасы
1936. december 5. – 1991. augusztus 31.
Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság címere		 Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Általános adatok
FővárosaBiskek (1926-1991 között Frunze)
Terület198 500 km²
Népesség4 257 800 fő
Hivatalos nyelvekkirgiz, orosz
Beszélt nyelvekkirgiz, orosz, üzbég
Pénznemszovjet rubel
Kormányzat
ElődállamUtódállam
← Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista KöztársaságKirgizisztán →
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság (Kirgiz SZSZK; kirgizül: Кыргыз Советтик Социалисттик РеспубликасыКыргыз Советтик Социалисттик Республикасы Qığız; oroszul: Киргизская Советская Социалистическая РеспубликаКиргизская Советская Социалистическая Республика, gyakran Szovjet Kirgizisztán) a Szovjetunió egyik tagállama volt 1936-tól 1991-ig.

A Kirgiz SZSZK egy tengerparttal nem rendelkező, hegyvidéki állam volt, amit északról a Kazah SZSZK, délről a Tádzsik SZSZK, keletről Kína, míg nyugatról az Üzbég SZSZK határolt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának kirgiz tagpártja 1936-tól 1990-ig irányította a köztársaságot.

1990. október 30-án a Kirgiz SZSZK-t átnevezték Kirgiz Szocialista Köztársaságra, miután a kormány bejelentette az állam szuverenitását a Szovjetunión belül. 1991. augusztus 31-én függetlenedett, amikor ismét átnevezték, ekkor hivatalos neve Kirgiz Köztársaság lett.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A "kirgiz" nevet hagyományosan, a török "negyven" szóból származtatják, hivatkozva a Manasz negyven törzsének legendájára, Manasz egy legendás hős volt, aki negyven nomád törzset egyesített az ujgurok ellen, ezzel megteremtve a kirgiz nemzetet. A "kirgiz" kifejezés egy három szóból álló szóösszevonás, magyarul a "negyven törzs földét" jelenti: kyrg (kırk) jelentése "negyven", yz (uz) jelentése "törzs" (kelet-török), a  stan pedig perzsa nyelven földet jelent.[1] Hivatalosan a köztársaság neve Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság volt, amelyet az 1937-es és 1978-as  kirgiz alkotmányba is befoglaltak.

1990. október 30-tól 1991. augusztus 31-ig az ország hivatalos elnevezése Kirgiz Szocialista Köztársaság (vagy Kirgizisztán) volt. A "szovjet" név elhagyása utalt arra az alkalomra, amikor biztossá vált, hogy Kirgizisztán nem lesz tagja a Szovjetuniónak. 1991. augusztus 31-én elhagyták a "szocialista" jelzőt, utalva a teljes függetlenségre.[2]

Története

[szerkesztés]

1924. október 14-én a megszűnő Turkesztáni ASZSZK egyik utódállamaként jött létre a Kara-Kirgiz Autonóm Terület. Ez 1926. február 1-jén Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá alakult át, de még mindig az Orosz SZSZSZK részeként.[3] A határok meghúzásakor nem vették figyelembe a terület etnikai felosztását, a hibákat később sem korrigálták.[4]

1936. december 5-én a sztálini szovjet alkotmány elfogadásával a Szovjetunió egyik szövetségi köztársaságává vált, mint a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió nemzeti elhatárolásának végső szakaszában.[5]

A Kirgiz SZSZK kialakításakor területét körzetekre osztották. 1939. november 21-én öt körzet jött létre: Jalal-Abád, Iszik Köl, Os, Tien-san és Frunze.[6][7] A Tien Shan területet 1962-ben megszüntették, amikor az ország többi része, Os kivételével, republikánus alárendeltségi körzetekre oszlott. 1970-ben, Tien-san kettéválasztásával jött létre Narin (a másik felét Iszik kölhöz csatolták). 1980-ban a korábbi területek átszervezésével jött létre Narjan. 1988-ban Narjan és Talasz megszűnt, de 1990-ben az utóbbit ismét megalakították. A kirgiz rendszerváltás után véglegesedett a közigazgatási felosztás.[8]

Az 1990-es Os-i mészárlás és az azt követő zavargások megbuktatták az első titkárt. Ugyanebben az évben, december 15-én a Kirgiz SZSZK Kirgiz Köztársaságként függetlenedett. 1991. március 17-én az unió fenntartásáról szóló népszavazáson a kirgizek 95,98%-a vett részt, többségük igennel voksolt. 

A népszavazás törvénybe iktatása azonban nem történt meg, amikor egyes konzervatív kommunisták 1991 augusztusában három napig átvették a hatalmat Moszkva felett. Askar Akajev, az első elnök egyértelműen elítélte a puccsot és támogatását szerzett a demokratikus vezetőknek. Az ország 1991. augusztus 31-én nyilvánította ki függetlenségét, 1991. december 25-én hivatalosan feloszlatták a Szovjetuniót.[9] Ugyanakkor az 1978-as alkotmány egészen 1993-ig érvényben maradt.

Politika

[szerkesztés]

A többi szovjet tagköztársaságokhoz hasonlóan a kirgiz politika is egy egypárti szocialista köztársasági rendszerben működött, az egyedüli legálisan működő párt a Kirgiz Kommunista Párt volt. A Kirgiz Kommunista Párt első titkára volt a párt vezetője. A Legfelsőbb Szovjet Elnökség elnökei töltötte be a végrehajtó hatalmat. míg a Minisztertanács elnöke vezette a törvényhozó testületet.

Demográfiai jellemzők

[szerkesztés]

1926-ban a Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság lakossága 1 002 000 fő volt. 1939-ben már 1 458 000 fő élt a köztársaságban. A népesség jelentősen nőtt a második világháború utáni évtizedekben, 1959-ben 2 065 837 fő, 1970-ben 2 932 805 fő, 1979-ben 3 529 030 fő élt a köztársaságban. Az 1989-es utolsó szovjet népszámláláskor a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság 4 257 755 lakossal rendelkezett.[10] A lakosság többsége kirgiz származású volt. Azonban, mivel a nagy deportálások jelentős része irányult ebbe a távoli szovjet köztársaságba, gyakran egész etnikai csoportokat szállítottak a területre.  1944 március és május között egyedül a Kreml jelentései szerint, az észak-kaukázusi régióból 602 193 lakost deportáltak a kirgiz és a kazah SZSZK-ba, ebből 496 460 fő csecsen és ingus, 68 327 karacsáj és 37 406 balkár volt.[11] A kirgizek többsége (ma is) muzulmán, török-türk nyelvet beszél. Biskek volt az oroszok legnagyobb etnikai szigete az országban. A másik jelentősebb az üzbégek voltak, ők a Fergana völgyben laktak. 1990-ben erőszakos összecsapások törtek ki az üzbégek és a kirgizek között az Os területen, az etnikai feszültség még ma is fennáll.[12]

Vallás

[szerkesztés]

A szovjet uralom alatt a kirgiz iszlámot elnyomta az ateizmus. A szovjet hatóságok az 1980-as évektől kezdve korlátozott vallási tevékenységet engedélyeztek az összes muszlim többségű köztársaságban. Kirgizisztáni orosz lakosság nagy része még ma is ateista vagy orosz ortodox. A függetlenség után az ország nagyobb vallási szabadságot élvez.

Földrajz

[szerkesztés]
A Kirgiz SZSZK térképe, aminek határai azóta sem változtak

A Kirgiz SZSZK szovjet Közép-Ázsiában fekvő, tengerparttal nem rendelkező köztársaság volt. Északon a Kazah SZSZK-val, délen a Tádzsik SZSZK-val, nyugaton az Üzbég SZSZK-val, valamint keleten a Kínai Népköztársasággal volt határos. A köztársaság távolabb feküdt a tengerektől, mint bármelyik másik köztársaság, és minden folyója olyan zárt vízelvezető rendszerekbe áramlik, amelyek nem érik el a tengert. A Tien-san hegyvidéke az ország több mint 80% -át fedi le, a maradék pedig völgyekből és medencékből áll.[13]

Az Iszik-köl tó Kirgizisztán legnagyobb tava és a Titicaca utáni második legnagyobb hegyi tó. A Győzelem-csúcs 7439 méteres magassággal a Tien-san és Kirgizisztán legmagasabb csúcsa. A téli hó olvadása tavasszal áradásokhoz vezet, amelyek gyakran súlyos károkat okoznak a völgyekben. A gyors folyású folyókon a szovjet időszak alatt vízerőműveket építettek.

Kultúra

[szerkesztés]

Mivel a Szovjetunió még a megszállás után is tiszteletben tartotta a legtöbb helyi kultúrát (amennyiben beleillett a szovjet látképbe), így a szovjet tagköztársaságok között Kirgizisztán rendelkezhetett a legtöbb népi elemmel:

  • Manasz, egy eposz elbeszélésmódja
  • Komuz, háromszálú lant, kirgiz nemzeti hangszer
  • Kirgiz hímzés, főként falikárpitot és szőnyeget hímeztek
  • Shirdak, speciális kézi eljárással készült lapos párnák[14]
  • Nemezkészítés
  • Solymászat

Népszokások

[szerkesztés]

Az újévet (január 1.) és a nagy októberi szocialista forradalom emléknapját (november 7.) más szovjet tagköztársasághoz hasonlóan Kirgizisztánban is megünnepelték. A hagyományos népi fesztiválokat, mint Nowruz-t és az Ulak Tartish-t a szovjet időkben betiltották, de ma már az egyházak ünnepei mellett hivatalos állami ünnepek.

A menyasszony elrablás hagyománya még ma is illegális, a tiltást még a szovjet rezsim vezette be.[15] Vitatható, hogy a menyasszony elrablása valóban a hagyományok közé sorolható-e. A "hagyományt" arra a tényre alapozzák, miszerint az előre eltervezett házasságok  voltak hagyományosak, az egyik megoldás egy megszervezett házasság elkerülésére az volt, hogy a menyasszonyt annak szerelme az esküvő előtti éjszakán elrabolta, majd váltságdíjért kiváltotta. Mára sok kirgiz esküvő egyik alapfeltétele, de több népszavazási kezdeményezés során sem legalizálta a kormány.[16]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Forty tribes and the 40-ray sun on the flag of Kyrgyzstan Archiválva 2009. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, SRAS–The School of Russian and Asian Studies
  2. ↑ A Political Chronology of Central, South and East Asia. From 15 October 1990 to 15 December 1990, it was named the Socialist Republic of Kirghizia.
  3. ↑ Bennigsen,, Alexandre. The Islamic Threat to the Soviet State (Routledge Revivals). Routledge, 42–. o. (2014. június 3.) 
  4. ↑ Dana, Leo Paul. When Economies Change Paths: Models of Transition in China, the Central Asian Republics, Myanmar & the Nations of Former Indochine Française. World Scientific (2002. január 1.) 
  5. ↑ Group, Taylor & Francis. Europa World Year. Taylor & Francis (2004) 
  6. ↑ Sablon:GSEn
  7. ↑ Incorporated, Grolier. Encyclopedia Americana. Grolier Incorporated (1993) 
  8. ↑ Mudahar, Mohinder S.. Kyrgyz Republic: Strategy for Rural Growth and Poverty Alleviation. World Bank Publications (1998. január 1.) 
  9. ↑ Sakwa, Professor of Russian and Foreign Policy Richard. The Rise and Fall of the Soviet Union. Routledge (2005. augusztus 17.) 
  10. ↑ Pavlenko, Aneta. Multilingualism in Post-Soviet Countries. Multilingual Matters (2008) 
  11. ↑ Tishkov, Valeriĭ Aleksandrovich. Chechnya: Life in a War-Torn Society. University of California Press (2004. május 15.) 
  12. ↑ Rubin, Don. The World Encyclopedia of Contemporary Theatre: Asia/Pacific. Taylor & Francis (2001. január 1.) 
  13. ↑ Escobar, Pepe: The Tulip Revolution takes root. Asia Times Online, 2005. március 26. [2015. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 9.)
  14. ↑ Aidar, Iliyas: Kyrgyz Style – Production – Souvenirs. Kyrgyzstyle.kg. [2006. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
  15. ↑ Lom, Petr: Synopsis of "The Kidnapped Bride"'. Frontline/World, 2004. március 1.
  16. ↑ "Reconciled to Violence: State Failure to Stop Domestic Abuse and Abduction of Women in Kyrgyzstan" Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. Human Rights Watch Report. September 2006, Vol. 18, No.9.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kirgiz_Szovjet_Szocialista_Köztársaság&oldid=23800361”