I. Mihály konstantinápolyi pátriárka
| I. Mihály | |||||
| Konstantinápoly püspöke | |||||
 | |||||
| A pátriárka ábrázolása Szkülitzész-krónikából (12. század) | |||||
| Született | 1000 körül Konstantinápoly | ||||
| Elhunyt | 1059. január 21. Konstantinápoly | ||||
| Nemzetiség | görög | ||||
| Felekezet | keleti ortodox kereszténység | ||||
| Püspökségi ideje 1043. március 25. – 1058. november 2. | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Mihály témájú médiaállományokat. | |||||
I. Mihály, vagy Mikhaél Kérullariosz, magyarosan Kerullariosz Mihály (ógörögül: Μιχαήλ Α΄ Κηρουλάριος, latinul: Michael I Cerularius, Caerularius), (1000 körül – 1059. január 21.) konstantinápolyi pátriárka 1043-tól 1058-ig.
Élete
[szerkesztés]Előkelő bizánci családból származott, és világi pályafutásának egy összeesküvésben való részvétele vetett véget. Száműzték, és Mihály félve a súlyosabb megtorlástól szerzetes lett. Később, egy politikai fordulat után, 1043-ban őt nevezték ki Konstantinápoly pátriárkájává.[1]
Mihály nem viseltetett rokonszenvvel a latin kereszténység iránt. Először a tranii püspökhöz intézett iratában támadta a római egyház több cikkelyét. IX. Leó pápa követe által szólította fel Mihályt, hogy vonja vissza nyilatkozatait. Mivel a pátriárka ezt vonakodott megtenni, a pápa őt egy megbízottja által 1054. július 16-án a Hagia Sophia-templom oltárára helyezett bulla értelmében eretneknekké nyilvánította. Ezzel a lépéssel viszont bekövetkezett a nagy egyházszakadás (skizma), amely évszázadokra meghatározta Európa kereszténységét. A kialakult helyzetért I. Izsák császár a pátriárkát tette felelőssé, és 1058-ban leváltotta tisztségéből, majd száműzte.[2] Mihály a következő évben hunyt el.
Művei
[szerkesztés]Mihály íróként is működött: több vitairata fennmaradt a római egyház ellen. A Szémeióma ("Jelentés") a skizma okait és történetét tárgyalja. A Panoplia kata tón Latinón ("Fegyvertár a latinok ellen") latin ellenes vitairatait és beszédeit tartalmazza (a címet egy modern kiadó adta a műnek). Mihály tekintélye oly nagy volt a későbbi időkben, hogy más művek is az ő neve alatt lettek kiadva.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Caerularius, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. december 9.
- Világirodalmi lexikon VI. (Kamc–Lane). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1979. ISBN 963-05-1803-1
