Níkosz Kazandzákisz

Níkosz Kazandzákisz
Született	Νίκος Καζαντζάκης 1883. február 18. Iráklio
Elhunyt	1957. október 26. (74 évesen) Freiburg
Állampolgársága	görög
Nemzetisége	görög
Házastársa	Galatea Alexiu (1911–1926) Eleni Szamiu (1945–)
Foglalkozása	író
Tisztsége	Minister without portfolio of Greece (1945. november 26. – 1946. január 11.)
Iskolái	Athéni Egyetem (doktorátus, jogtudomány) Ursulines School of Naxos
Kitüntetései	Greek State Literary Awards (1956)
Halál oka	leukémia
Sírhelye	Iráklio
Níkosz Kazandzákisz aláírása
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Níkosz Kazandzákisz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Níkosz Kazandzákisz (görögül Νίκος Καζαντζάκης, ismert átírásváltozattal Nikosz Kazantzakisz, Iráklio, 1883. február 18. – Freiburg, 1957. október 26.) krétai görög regényíró, költő, drámaíró és gondolkodó. 1964-ben vált széles körben ismertté, amikor Mihálisz Kakojánisz megfilmesítette Zorbász, a görög című regényét. A legtöbbet fordított görög írók egyike. Nemcsak irodalmi görög, de hazai krétai görög nyelven is írt.

Élete

Kazandzákisz Iráklióban született, 1883-ban. Ez a krétai kisváros abban az időben török uralom alatt volt. A görög lakosság több felkelést robbantott ki, hogy elnyerje függetlenségét és Görögországhoz csatlakozzon.

1902-ben Kazandzákisz Athénba költözött, ahol jogot, majd 1907-től Párizsban filozófiát tanult. Gondolkozását Henri Bergson eszméi befolyásolták.

Visszatérve Görögországba filozófiai műveket kezdett fordítani. 1914-ben megismerkedett Ángelosz Szikelianósszal. Két évig együtt utaztak olyan helyekre, ahol a görög keresztény kultúra virágzott.

Kazantzakisz sírja Iráklióban

1957-ben bekövetkezett haláláig a következő helyeken lakott: Párizs és Berlin (1922 – 1924), Olaszország, Oroszország (1925), Spanyolország (1932), majd Ciprus, Egyiptom, Csehszlovákia, Nizza, Kína, és Japán.

A berlini tartózkodása alatt Kazandzákisz megismerkedett a kommunista eszmékkel, csodálta Lenint, de soha nem vált igazi kommunistává.

1957-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték, de egy szavazattal elmaradt Albert Camus mögött. Camus azt állította, hogy Kazantzakisz a kitüntetést százszor jobban megérdemelte.

Regényei

• Mihálisz kapitány. Regény; angolból ford., utószó, jegyz. Abody Béla; Európa, Bp., 1958, 3*
• Akinek meg kell halnia; ford. Rubin Péter; Szlovák Szépirodalmi, Bratislava, 1961; Európa, Bp., 1964
• Zorbász, a görög; ford. Szabó Kálmán, Papp Árpád, utószó Dimitriosz Hadzisz; Európa, Bp., 1967, 1*
• Jelentés Grecónak; ford. Szőllősy Klára; Gondolat, Bp., 1970, 6*
• Isten szegénykéje Assisi Szent Ferenc; ford. Lukácsi Huba; Szt. István Társulat, Bp., 1984, 5*
• Aszkézis. Salvatores Dei – Isten megváltói; ford. Papp Árpád; Kaposvári Építők SC, Kaposvár, 1992 (Más kor könyvek) (?)
• Krisztus utolsó megkísértése; ford. Sipos Péter; Dee-Sign, Bp., 1998, 4*
• Testvérgyilkosok; ford. Sárközi Richárd; Konkrét Könyvek, Bp., 2002, 7*
• Kurosz, az ifjú. Tragédia; ford. Papp Árpád; Magyar Miniatűr és Bibliofil Könyvészek Társasága, Békéscsaba, 2017 (?)

Színpadi művei

• Kolumbusz Kristóf
• Szodoma és Gomorrha
• Buddha

Kapcsolódó szócikkek

• Zorba, a görög

További információk

• Nikos Kazantzakis Museum (en).
• Krétai Történelmi Múzeum Kazantzakisz-oldala.
• Eleni Kazantzaki: A meg nem alkuvó. Nikosz Kazantzakisz élete. ISBN 963 280 312 4 levelek, iratok alapján!
• Szokolay Sándor. "Ecce Homo. Passióopera 3 felvonásban (N. Kazantzakis Akinek meg kell halnia c. regénye nyomán 2*.

Jegyzetek

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Nikosz Kazantzakisz témában.