Ugrás a tartalomhoz

Karintiai-tóvidék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Karintiai-tavak szócikkből átirányítva)

Karintiában található számos tó mára mint a gyűjtőfogalom szerepel Karintiai-tóvidék néven, és nagyon különböző tavakat takar; így hegyi tavakat, mint a Weissen-tó, tőzeg tavakat, mint Pressegg-tó, melynek mészkő alapkőzete van a föld alatt. Kivételt képeznek egyrészt a kavicsos tavak, mint a Silber-tó, másrészt a mesterségesen létrehozott Forst-tó.

Leírásuk

[szerkesztés]
A Silber-tó télen
A mesterségesen létrehozott Forst-tó

A karintiai tavak a Klagenfurti-medence ékességei. A Wörthi-tó (Wörthersee), a Faaki-tó (Faakersee), a Millstatti-tó (Millstättersee), az Ossiachi-tó (Ossiachersee) viszonylag mind melegek, fürdésre partjain való táborozásra alkalmasak.

A tóvidék teljes területe más területekhez képest nem túl nagy. Figyelemre méltó azonban a kis területen fekvő tavak sokszínűsége és változatossága. Különlegességük a nyári hónapokban a magas felületi hőmérséklet. A karintiai tavak tehát fontos tényező a turizmusban.

Karintiában 1270 állóvíz van. Ezek közül a 670 több mint 1000 m tengerszint feletti magasságban van. A tavak teljes területe mintegy 60 négyzetkilométer, ebből csak a négy legnagyobb (Wörthersee, Millstätter See, Ossiacher See, Weissensee) 50 négyzetkilométer. A Faaki-tó, a Keutschacher-tó és a Klopein-tó több mint egy négyzetkilométeres nagyságú. A legmélyebb tó a 141 méteres Millstätter See tó, amelyet az Oscheniksee követ 116 méterrel. A Millstätter See a leginkább vízben gazdag tó 1228 millió köbméterrel, melyet a Wörthersee követ 840 millió köbméterrel.

A nagy karintiai tavak (mint Wörthersee, Millstätter, Ossiacher See) többnyire az utolsó jégkorszak végén a gleccserek visszavonulását követő időkből származnak.

A legtöbb tó általában június közepéig 20 °C-os hőmérsékletet ér el, amely hőmérsékletet aztán gyakran szeptemberig is fenntartják. A felmelegedés csúcspontja július második felére esik.

Mivel a szél ereje nem elegendő a tóvíz keveréséhez a mélyebb tavakban, csak a legfelső réteg vizet keverik össze. Nyár elején rendszerint 5-8 méteres meleg vízréteg alakul ki, mely általában 22-26 °C-fok, a part közelében a 26-28 °C-os hőmérséklet sem ritka. Ez a forró vízréteg (epilimnion) választja el az alsó hideg vízréteget, ahol a hőmérséklet néhány méteren belül körülbelül 4 °C-ot esik.

Ősszel ez a rétegződés hűtéssel csökken. Ezt követően a szél visszavezetheti az egész víztestet (holomixis). Ez nem vonatkozik minden tóra. Néhányat a ritka rész-keverés vagy meromixis jellemez.

Karintia tavai

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]