Ugrás a tartalomhoz

Karbonátion

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Karbonátion
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A karbonátion egy negatív töltésű ion, amely a szén-dioxid és a víz reakciója során keletkezhet, illetve megtalálható számos sóban, például a nátrium-karbonátban vagy a kalcium-karbonátban. A karbonátion fontos szerepet játszik a kémiai, biológiai és geológiai folyamatokban.

Szerkezete

[szerkesztés]

A karbonátion központi szénatomja három oxigénatomhoz kapcsolódik, amelyek egy síkban helyezkednek el, és egyenlő távolságra vannak egymástól. A molekula trigonal-síkháromszög alakú, és a töltése miatt erősen vonzza a pozitív ionokat, például a nátriumot (Na+) vagy a kalciumot (Ca2+).

Képződése

[szerkesztés]

A karbonátion többféle módon keletkezhet:

  • Vízben oldott szén-dioxidból: CO2+H2O↔H2CO3↔H++HCO3↔2H++CO32− A folyamat során szénsav (H2CO3) keletkezik, amely protont ad le, így létrejön a karbonátion.
  • Karbonátokból: Amikor egy karbonát-sót (például kalcium-karbonátot) savval reagáltatunk, a karbonátion felszabadulhat, majd szén-dioxid formájában távozhat.

Előfordulása

[szerkesztés]
  • Ásványokban: A karbonátion fontos része a karbonátásványoknak, például a mészkőben (CaCO3), dolomitban (CaMg(CO3)2 és más üledékes kőzetekben.
  • Vízben: A természetes vizekben, például a tengervízben és a talajvízben karbonátion található, amely a víz pH-értékét is befolyásolja.
  • Ipari vegyületekben: A karbonátokat széles körben használják az iparban, például üvegkészítéshez, vízlágyításhoz és tisztítószerek gyártásához.

Jelentősége

[szerkesztés]
  1. Földtani folyamatok: A karbonátion részt vesz a mészkőképződésben és az üledékes kőzetek kialakulásában.
  2. Biológiai folyamatok: Számos szervezet, például a kagylók és korallok, karbonátokat használnak vázuk felépítéséhez.
  3. Környezetvédelem: A karbonátion fontos szerepet játszik a szén-dioxid természetes körforgásában, segítve a légköri szén-dioxid szabályozását.

Kémiai tulajdonságok

[szerkesztés]

A karbonátion bázikus tulajdonságú, és képes savakkal semlegesítési reakcióba lépni. Például:

CO32−+2H+→H2O+CO2

Példák karbonátiont tartalmazó vegyületekre

[szerkesztés]
  • Nátrium-karbonát (Na2CO3): Szódabikarbónaként ismert, és számos háztartási és ipari célra használják.
  • Kalcium-karbonát (CaCO3): Mészkő és márvány formájában fordul elő, építkezési alapanyagként is hasznosítják.

Jegyzetek

[szerkesztés]