Kaplony
| Kaplony (Căpleni) | |
 | |
| Kaplony, templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Kaplony |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 447080 |
| Körzethívószám | 0261 |
| SIRUTA-kód | 136562 |
| Népesség | |
| Népesség | 2851 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2844 |
| Népsűrűség | 100,99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 116 m |
| Terület | 30, 86 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 43′, k. h. 22° 30′47.716667°N 22.500000°EKoordináták: é. sz. 47° 43′, k. h. 22° 30′47.716667°N 22.500000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaplony témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kaplony (románul Căpleni, németül Kaplau) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykárolytól 5 km-re északra a Kraszna bal partján, a hajdani Ecsedi-láp szélén fekszik.
A név eredete
[szerkesztés]A szó jelentése tigris (magyar-török eredetű). Régebbi előfordulási formái Kuplony, Cupian (latin leírásokban) Kaplyony (a 19. századig hivatalos iratokban, tájszólásban a mai napig).
Története
[szerkesztés]Eredetileg a Kaplony nemzetség (Kond vezér második fiának leszármazottai) tulajdona volt.
A középkor megpróbáltatásait (tatárjárást, törökdúlásokat) jól bírta a falu, fennmaradása annak köszönhető, hogy az akkor még létező Ecsedi-láp kitűnő búvóhelyet és élelemforrást biztosított lakosainak.
Az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc végére a háború és a pestisjárványok miatt teljesen elnéptelenedett ezt a falut is, pusztaként említették a korabeli dokumentumok. A Szatmári békekötés után (1711) azonban a vidék ura, Károlyi Sándor elhatározta saját birtokainak katolikus svábokkal való betelepítését. 1712-ben érkeztek ide az első telepesek. „Ez nagymértékben annak a sváb hagyománynak köszönhető, hogy a legidősebb fiú örökölte a föld felét, másik felét pedig a jegyesének adták el, hogy a birtokot ne darabolják fel, a pénzből pedig kifizették a többi gyermeket. Sok fiúgyermek nem vállalta a zsellérséget testvérénél, hanem más településre költözött inkább, ahol még volt szabad föld.”
1910-ben 1937, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott.
1992-ben társtelepülésével, Kálmánddal együtt 4574 lakosából 3367 magyar, 964 német, 144 román és 99 cigány volt.
2002-es népszámlálás adatai szerint lakosainak száma: 3135 fő, ebből magyar: 2884, cigány: 100, német: 99, román: 91 volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Károlyi-sírbolt, amely az Ybl Miklós tervei szerint átépített román kori templom alatt található. Itt nyugszik gróf Károlyi Sándor a Rákóczi-szabadságharc hadvezére, aki 1711-ben a majtényi-síkon letette a fegyvert.
- A neoromán stílusban Ybl Miklós által újjáépített Szent Antal templom. (A majd ezeréves régi templom földrengés áldozata lett, már 1080-ban okmányokban említik.)
A templom rövid története
[szerkesztés]1848. június 18-án, Szentháromság vasárnapján, Hám János szatmári püspök szentelte fel Kaplony harmadik templomát. Gróf Károlyi Sándor feljegyzései alapján, 1080-ban bencés monostor és templom állott, Tours-i Szent Márton tiszteletére, a mai templom helyén, amelyet a Kaplony nemzetség (Kond vezér második fiának leszármazottai) építtetett saját birtokán. 1711, a szatmári béke megkötése után gróf Károlyi Sándor engedélyt kapott Telekesi István egri püspöktől, hogy az akkor már romos templomot lebontassa, és annak megmaradó alapjaira felépíttette a Megtestesült Ige tiszteletére az új templomot. Oltárképe ma a kolostor folyosóján látható. Ezt a második templomot földrengés döntötte romba, 1834. október 15-én. 1844. április 26-án, gróf Károlyi György jóvoltából megkezdték az új, és ma is álló templom építését, Ybl Miklós tervei alapján. 1847-ben már a kriptát festették és 1848. június 18-án nagy ünnepélyességgel fel is szentelték. Minden évben június 13-án Kirbály-templombúcsú van Kaplonyban.
-
A régi templom oltárképe -
A Károlyi család kriptája -
A kripta oltára
Testvértelepülések
[szerkesztés]- Taktaszada (2003)
- Tát (2005)
- Mérk (2005)
- Napkor (2012)
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1954. december 3-án Tempfli Imre római katolikus egyházi író.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A település magyar nyelvű honlapja
- A kaplonyi Páduai Szent Antal ferences templom és rendház leírása a Romániai magyar lexikonban
- A kaplonyi Római Katolikus Plébánia honlapja
További információk
[szerkesztés]- Tempfli Imre: Kaplony. Adalékok egy honfoglaláskori település történetéhez; Szent-Györgyi Albert Társaság, Szatmárnémeti, 1996 (Szatmári füzetek)
- Tempfli Imre: A kaplonyi monostor-templom; Szent-Györgyi Albert Társaság, Szatmárnémeti, 2002 (Otthonom Szatmár megye)
- Benedek Fidél: Ferences kolostorok; sajtó alá rend., előszó Sas Péter; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2005–2008 (Bibliotheca Transsylvanica)
- 2. Csíksomlyó, Kaplony, Szászváros és az erdélyi Szent Jakab-kápolnák. Tanulmányok; 2008
- Szikszai Mária: Szövegek, képek, kultúrák. Két tanulmány a szakrális művészet és a vallásos élet területéről; Mentor, Marosvásárhely, 2010
- Papp Lajos: Kaplonyi krónika. Helytörténetek és egyebek; Asante, Zilah, 2020
Szatmár megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
