Közösségi hálózat

Közösségi hálózat szerkezete gráfként ábrázolva

Az ismeretségi vagy kapcsolati háló(zat) (angolul social network) egy közösségi struktúra, ami egyének vagy szervezetek kapcsolataiból áll; tartalmazza azt, hogy ezek a szereplők között a szociális kapcsolatok hogyan és milyen módon léteznek, a felületes ismeretségtől az életre szóló barátságig vagy rokoni kapcsolatokig. A kifejezést J. A. Barnes használta először 1954-ben. Korábban azt gondolták, hogy az ismeretségi hálózatok (csoportok) maximális mérete 150 fő és az átlag 124 fő körül van. (Hill és Dunbar, 2002), mára azonban ez meghaladott vélekedés. A kapcsolatháló elemzés a szociometriából indult, de annál bonyolultabb, időben is változó, nagyobb közösségek vizsgálatára alkalmas módszertan (Szvetlevszky Zsuzsa, 2006).

Az ismeretségi-, kapcsolati hálózatok, és ezek elemzésével foglalkozó komplex és interdiszciplináris tudományterület a szociálpszichológiából, szociológiából, statisztikából, illetve a gráf elméletekből fejlődött ki. George Simmel korai strukturális elméletei a szociológia területén a triádok dinamikáját volt hivatott hangsúlyozni. Jacob Moreno fejlesztette ki az első szociogrammokat az 1930-as években annak érdekében, hogy tanulmányozhassa az interperszonális kapcsolatokat. Ezek a megközelítések végül az 1950-es években lettek matematikailag is megformálva, ezáltal pedig az ismeretségi hálózatok elméletei és módszerei elterjedtek az 1980-as évekre a társas és viselkedéses tudományokban.

Az ismeretségi-, kapcsolati hálózatok elemzése fontos szerepet játszik a modern szociológiában, antropológiában, szociálpszichológiában. A tudományos vizsgálatok bemutattak változatos szinten létező hálózatokat a családoktól egészen a nemzetekig, melyek kritikus részei a problémák megoldási módjának, a szervezetek működésének és annak, hogy az egyének hogyan tudják céljaikat elérni.

A kapcsolati hálók emellett az internet egyre népszerűbb részei, ahol barátok, üzletfelek és ismerősök közötti kapcsolatokra épülő rendszerekben lehetséges keresni, üzeneteket váltani vagy egyéb adatokat, információkat cserélni.

Az elmélet alkalmazásai

Internetes ismeretségi hálók

Az internet történetének első ismertségi hálója az amerikai Classmates.com volt, amely 1995-ben nyílt meg a nagyközönség számára. Ezt más, szintén amerikai oldalak követték, még a '90-es évek végén, mint a SixDegrees.com (1997), Epinions (1999), majd az első európai versenytárak: Cao.com, Dooyoo és ToLuna. Az internetes ismertségi hálók teljesen 2001-ig csak nőttek, és lényegében az ismerősök és barátok tárolásán kívül mást nem tudtak. Az elkövetkezendő évek nagy változást hoztak a rendszerek működésében, mert kialakult a 21. század új barátokkal, ismerősökkel tarkított formája a virtuális közösség. Ebben már a felhasználók közötti fórumozás, üzenetküldés, blogolás és képmegosztás – lényegében az interaktivitás – vált a közösségek alkotójává, amely az elején nagy újdonságként hatott. Így történt meg, hogy 2005-ben az ismertségi hálózatok száma elérte a 200-at, és a legnépszerűbb amerikai háló, a MySpace megelőzte nézettségszámban a világelső keresőt, a Google-t. A keresőcég saját hálózata – az Orkut – ekkor még nem volt olyan felkapott, mint napjainkban. Az ismertségi hálók egy újfajta piac megjelenését jelentették az interneten, ezt bizonyítja, hogy a világ legnagyobb cégei, mint a Yahoo is elindították már saját hálózatukat.

Az ismertségi hálók Magyarországot is hamar elérték, nálunk 2002-ben egy baráti társaság ötlete alapján jött létre az első ilyen típusú hálózat, wiw (who-is-who / ki-kicsoda) néven. Ezt később 2005-ben iWiW-re keresztelték és ma a Magyar Telekom cégcsoport tulajdonában van. Az iWiW sikerén felbuzdulva Magyarországon is gomba mód szaporodni kezdtek a különböző hálózatok, így 2006 áprilisában elindult a myVIP hálózata, amely ma^[mikor?] a második legtöbb felhasználóval rendelkezik hazánkban, majd ezt követték sorjában a Barátikör.hu, és a Milgram.hu. 2009-ben indult a MyBarát, mely az ismert közösségi oldalak egyvelegét kínálja.

A közösségek alapját a meglévő tagok adják, akik meghívó segítségével bővítik mind saját ismerőseik körét, mind a közösség összlétszámát. A felhasználóknak rengeteg lehetősége van a csatlakozás után az oldalakon: saját adatlapot (profilt) készíthetnek, amelyen a magukról bizonyos információkat oszthatnak meg (például elvégezett iskolái, munkahelyei vagy elérhetősége), tagjai lehetnek kisebb közösségeknek (kluboknak), írhatnak blogot, képalbumokat készíthetnek és apróhirdetéseket adhatnak fel. A saját ismerőseinek rendezésére is több mód van: csoportokba szedheti őket, vagy névjegyzéket készíthet belőlük kívánsága szerint. Természetesen ezek a lehetőségek, mind oldalfüggőek és az egyes oldalak egymástól eltérőek lehetnek, ezen szolgáltatások nyújtásában. Ezek az oldalak többek között a baráti kapcsolatokon túl alkalmasak lehetnek üzleti kapcsolat kialakítására is.

A legtöbb ismertségi hálózat az interneten nyilvános, és bárki által (egy meghívó birtokában) igénybe vehető. Természetesen a nagyobb cégek rendelkezhetnek, belső ismertségi hálózattal (ezek általában programok), amelyekkel nyilvántartják dolgozóik adatait. Ezekbe általában minden dolgozó saját maga töltheti fel saját képesítéseit és bizonyítványait, amellyel megkönnyíti a cégvezetőknek esetleges továbbképzését, áthelyezését, előléptetését

Kapcsolódó szócikkek

• Hat lépés távolság
• Kapcsolatháló-elemzés
• Szociometria
• Vkontakte
• Facebook
• Google+
• iWiW

Irodalom

A Wikimédia Commons tartalmaz Közösségi hálózat témájú médiaállományokat.

Szalóki Gabriella: Virtuális együttlét, valós siker: az online közösségek. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás: könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat. 9. szám (2006), 409-421. Közösségi weboldalak