Kandra Jakab
Kandra Jakab | |
Született | 1843. április 29.[1][2] Felsőbánya |
Elhunyt | 1905. június 1. (62 évesen)[1][2] Eger |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kandra Jakab/Kandra-Kabos Jakab (eredeti neve: Kabos Jakab) (Felsőbánya, 1843. április 29. – Eger, 1905. június 1.[3][4]) római katolikus pap, történelmi és néprajzi kutató.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Kandra András és Szabó Julianna voltak. Bányászcsalád gyermeke. Egerben teológiát tanult. 1869. július 25-én pappá szentelték. Eger környékén volt lelkész; Szihalmon, Kistályán és Verpeléten káplán volt. 1876–1893 között az egri Irodalmi Szemle munkatársa volt. 1877-ben Hejőbába, 1878-ban Nyírlugos plébánosa volt. 1878-ban Trefort Ágoston kinevezte a Műemlékek Országos Bizottsága külsős tagjának. 1881-től Egerben káplán, 1886-tól a káptalan levéltárosa volt. 1885-ben megindította az Adalékok az egri egyházmegye történetéhez című folyóiratot.
Történelmi, helyrajzi, heraldikai cikkeinek elsősorban a káptalani levéltár a forrása. Ipolyi Arnold és Kállay Ferenc után harmadszor kísérelte meg a régi magyar hitvilág bemutatását. Nagy vitát váltott ki Magyar mythologia című műve (Eger, 1897).
Művei
[szerkesztés]- Fabiola nővére (fordítás franciából, Pest, 1870)
- Diós-Győr vára. Régészet-történelmi tanulmány, (1879)
- A sárvári főispánság (Budapest, 1884)
- Szabolcs vármegye alakulása, (Budapest, 1884)
- Volt-e Szerencs vármegye? (Budapest, 1885)
- Az egri nagyprépostok és káptalan az Árpádok korában, (1885)
- Az egri főegyház Szt János kv-e. (Eger, 1886)
- Bakócs-codex vagy Bakócs Tamás egri püspök udvartartási számadó-könyve, (1887)
- Az egri alapítványi női kórház… (Eger, 1888)
- Lurdi lelki manna … imádságos és énekes könyv (szerkesztette, Eger, 1890)
- Bene vára a Mátrában, (Eger, 1890)
- Aba Samu király, (Budapest, 1891)
- A magyar ősvallás többistenben hívése (Eger, 1894)
- Az ezeréves Károlyiak (Budapest, 1894)
- Magyar mythologia (Eger, 1897)
- A váradi regestrum (Értelmezi Kandra Jakab, Budapest, 1898)
- Aba Samu király; sajtó alá rend. F. Romhányi Beatrix; Attraktor, Máriabesnyő, 2011 (Historia incognita 1. sorozat. Történettudomány)
- Kandra Kabos magyar mitológiai és történelmi munkái; szerk., bev. Kozsdi Tamás; Szkítia, Bp., 2020
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07333.htm, Kandra Jakab, Kabos, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve az egri állami halotti akv. 360/1905. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar katolikus lexikon
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
További információk
[szerkesztés]- Bartalos Gyula: K. K. emlékezete (Eger, 1906)
- Szecskó Károly: Kandra Kabos, 1843–1905; Főegyházmegyei Könyvtár–Hittudományi Főiskola, Eger, 2000
- Kriza János 1811–1875, Erdélyi János 1814–1868, Ipolyi Arnold 1823–1886, Kandra Kabos 1843–1905; szerk. Ujváry Zoltán; Debreceni Egyetem, Debrecen, 2004 (Néprajz egyetemi hallgatóknak)
- Finnugor életrajzi lexikon. Szerkesztette: Domokos Péter. Budapest, Tankönyvkiadó, 1990
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Szecskó Károly: Az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre 1894-1898. Eger, 1993-1994
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3