Juharlevelű tüskefa

Juharlevelű tüskefa
	Juharlevelű tüskefa
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Ernyősvirágzatúak (Apiales);
Család:	Aráliafélék (Araliaceae);
Nemzetség:	Kalopanax; Miq.
Faj:	Juharlevelű tüskefa (Kalopanax septemlobus); (Thunb. ex A.Murray.) Koidz.
Szinonimák
	Kalopanax pictus;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Juharlevelű tüskefa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Juharlevelű tüskefa témájú médiaállományokat és Juharlevelű tüskefa témájú kategóriát.

A juharlevelű tüskefa (Kalopanax septemlobus) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe sorolt aráliafélék (Araliaceae) családja Kalopanax nemzetségének egyetlen faja.

Származása, elterjedése

A Koreai-félsziget, Japán, Észak-Kína és Oroszország hegyvidéki erdeiben honos. Manapság díszfaként az egész Földön elterjedt. Egyedei megtalálhatók a vácrátóti növénykertben is.

Megjelenése, felépítése

A tüskefa 20~30 méter magasra növő, ritkás ágrendszerű fa. Egyenes, 1-1,5 méter átmérőjű törzset nevel, terebélyes, oszlopos koronával. Kérge feketésbarna, tüskés, repedezett. Vesszői, hajtásai vaskosak, tüskések. Lombhullató. Nagyméretű, 25-30 centiméteres, kerekded, szórt állású levelei tenyeresen karéjosak, hosszú, 10-50 centiméteres levélnyéllel. A levéllemez színén csupasz, fényes sötétzöld, sima, fonákán sárgászöld, fiatalon molyhos. Egylaki. Apró, fehér, hímnős virágai július-augusztusban sokvirágú, nagy, kerek ernyőkben nyílnak, melyek 20-30 centiméteres, lapos, végálló bugákban vagy fürtökben egyesülnek. Apró, 4 milliméteres, kékesfekete, csonthéjas, kétmagvú álbogyó termései szeptember-októberben érnek.

Életmódja, termőhelye

Magashegységek erdőiben él, 2500 méter magasságig, kevert állományokban, erdőszéleken, napos, félárnyékos helyeken. Tápdús, jó vízellátású, üde talajt kíván.

Felhasználása

Látványos lombja, dús virágzása, különleges megjelenése miatt kedvelt díszfa. Nagy tömegű termése miatt azonban arra alkalmas élőhelyeken erősen gyomosít. Zsenge levelei és hajtásai főzve ehetők. Ázsiában a növény különféle részeit gyógynövényként alkalmazzák. A magas kőrisre emlékeztető, jó minőségű faanyagát furnér és rétegelt lemez készítésére, asztalosipari célokra használják.

Képek

Források

COOMBES, Allen J.: Fák. Határozó Kézikönyvek. Panemex, Budapest, 1998.
Missouri Botanikuskert honlapja [1]

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap