Egyiptomi Múzeum
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Egyiptomi Régiségek Múzeuma | |
 | |
| A múzeum épületének főbejárata | |
 | |
| Becenév: Egyiptomi Múzeum | |
| A múzeum adatai | |
| Teljes neve | Egyiptomi Régiségek Múzeuma |
| Elhelyezkedés | Kairó Egyiptom |
| Cím | Tahrír tér, Meret Basa, Kaszr an-Nil, Kairó |
| Alapítva | 1897 |
| Megnyílt | 1902 |
| Tömegközlekedés | 1-es és 2-es metró, Szadat állomás |
| Igazgató | Sabah Abdel-Razek |
| Fenntartó | Régiségek Legfelsőbb Tanácsa |
| Elhelyezkedése | |
 Egyiptomi Múzeum
Pozíció Egyiptom térképén
| |
 é. sz. 30° 02′ 52″, k. h. 31° 13′ 60″30.047778°N 31.233333°EKoordináták: é. sz. 30° 02′ 52″, k. h. 31° 13′ 60″30.047778°N 31.233333°E | |
 | |
| Az Egyiptomi Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi Régiségek Múzeuma témájú médiaállományokat. | |
Az Egyiptomi Régiségek Múzeuma, melyet gyakran csak Egyiptomi Múzeum néven említenek, Egyiptom fővárosában, Kairóban, a Tahrír téren áll, és legendás lazac színű épülete rejti a világ leggazdagabb egyiptológiai gyűjteményét. Jelenleg kb.150 000 tárgy van kiállítva, és több százezret őriznek az alagsori raktárakban.
A Marcel Dourgnon francia építész által tervezett épület, mely egyesíti magában az arab-iszlám, az ó-egyiptomi és az európai építészet elemeit, korának legmodernebb építménye volt – egyike az első vasbeton szerkezetű épületeknek – és az első épület a világon, amit kizárólag múzeumi tárgyak, gyűjtemények bemutatására terveztek és építettek. Az 1897. április 1-jei alapkőletétel után az olasz Garozzo és Zaffrani építőipari társaság mint kivitelező már 1902. március 9-re a múzeumi anyagok beköltöztetésére alkalmas állapotban adta át a komplexumot a Régészeti Hivatal munkatársainak. Az új múzeumot 1902. november 15-én hivatalosan is felavatták.
A múzeum az ókori egyiptomi kultúra egyik legfőbb bemutatóhelyeként 2021 óta a világörökség javaslati listáján szerepel.[1]
Előzmények
[szerkesztés]Az Egyiptomi Régészeti Hatóságot az egyiptomi kormány 1835-ben hozta létre, hogy meggátolja a lelőhelyek kifosztását és megőrizze a leleteket. A múzeumot 1858-ban nyitották meg Auguste Mariette francia régész gyűjteményével. A múzeum 1880-tól Iszmáil pasa gízai házában működött, majd 1900-ban jelenlegi helyére, a Tahrír téri neoklasszikus épületbe költözött, Kairó belvárosába. A múzeum nagy csarnokában központi helyen III. Amenhotep és Tije kolosszusa áll.
A gyűjtemény fénypontjának Tutanhamon kincseit tartják, melyek egy különteremben vannak kiállítva. A fiatal fáraó kifosztatlanul fennmaradt sírját Howard Carter fedezte fel 1922-ben a Királyok völgyében.
A Múmiaterem, ahol 27 fáraókori királyi múmiát őriznek, Anvar Szadat parancsára 1981 és 1985 között zárva állt. Jelenleg újbirodalmi uralkodók múmiái tekinthetőek itt meg.
A 2011-es forradalom idején, amikor a mellette álló pártszékházat felgyújtották a tüntetők, civilek védték a múzeumot a fosztogatástól.[2] Zahi Hawass nyilatkozata szerint a tüntetők két múmiát elpusztítottak.[3] Több műtárgyat rongálás ért, köztük Tutanhamon aranyozott szobrait (XVIII. dinasztia, kb. i. e. 1330) és a XI. dinasztiabeli Meszehti sírjából előkerült fa hajómodellt (kb. i. e. 2000).[4]
|
Séta az Egyiptomi Múzeum kertjében         |
Jegyzetek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Phillipp von Zabern, Mainz 1986, ISBN 3-8053-0640-7 és ISBN 3-8053-0904-X
- The Treasures of the Egyptian Museum 1999 by The American University in Cairo ISBN 977-424-504-0
- Egyiptom kincsei a kairói Egyiptomi Múzeum gyűjteményéből Officina '96 Kiadó, Budapest ISBN 963-9026-39-5
- A kairói Egyiptomi Múzeum képes kalauza Geographia Kiadó, Budapest 2003. ISBN 963-86334-6-8
