Ugrás a tartalomhoz

Kacagócsér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kacagó csér szócikkből átirányítva)
Kacagócsér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Gelochelidon
C. L. Brehm, 1830
Faj: G. nilotica
Tudományos név
Gelochelidon nilotica
(Gmelin, 1789)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kacagócsér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kacagócsér témájú médiaállományokat és Kacagócsér témájú kategóriát.

Gelochelidon nilotica tojásai

A kacagócsér (Gelochelidon nilotica vagy Sterna nilotica) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó Gelochelidon nem egyetlen faja.

Korábban a Sterna nemhez sorolták, Sterna nilotica néven.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

Mind az öt kontinensen honos. Tengeri mocsarak, lagúnák partvidékén, valamint a szárazföldek sós tavainál és szikes mellékeinél él. Az európai állomány telelni Afrikába vonul.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Gelochelidon nilotica nilotica
  • Gelochelidon nilotica addenda
  • Gelochelidon nilotica aranea
  • Gelochelidon nilotica groenvoldi
  • Gelochelidon nilotica macrotarsa
  • Gelochelidon nilotica vanrossemi

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 35–38 centiméter, szárnyfesztávolsága 100–115 centiméter, testtömege pedig 190–260 gramm. Feje és tarkója fekete, a tollazata fehér.

Életmódja

[szerkesztés]

Ízeltlábúakkal, gilisztákkal, kisebb rágcsálókkal, kétéltűekkel és halakkal táplálkozik.

Szaporodása

[szerkesztés]

Fészkét szigetekre, zátonyokra és partokra építi. A fészakalja 1-4 tojásból áll, melyen mindkét szülő, felváltva 22-23 napig kotlik. A fiókák 28-35 nap után válnak önállóvá.

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

A hazai szikes tavakon egykor kis számban költött, de mára – mint fészkelő faj – a Kárpát-medencéből kihalt. Kóborló példányai április és november között fordulnak elő Magyarországon, halastavakon, szikes tavakon és folyókon. Olykor egy időben több példányt is észlelnek.

2023-ban kisebb szenzációként közölték, hogy Mórahalom külterületén egy pár fészkelésbe kezdett, majd eredményesen költött ki három fiókát. A faj fészkelését ezt megelőzően 1955-ben Fonyódon észlelték.[1][2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 68 év után újra költ kacagócsér hazánkban (magyar nyelven). Origo, 2023. augusztus 4. (Hozzáférés: 2023. szeptember 28.)
  2. Az év madárcsodája történt Mórahalmon (magyar nyelven). 24.hu, 2023. augusztus 4. (Hozzáférés: 2023. szeptember 29.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]