Kabbala

Az Élet Fájának szerkezete, amelyen a 10 szefirát utak kötik össze. Az az útvonal látható rajta, amelyet Isten széttördelt énjének isteni energiája használ arra, hogy kinyilvánulhasson a fizikai világban.

A kabbala (héberül: קַבָּלָה, = hagyomány) szűkebb értelemben olyan tan vagy iskola, amely a judaizmus misztikus és ezoterikus vonatkozásaival foglalkozik. E sajátos értelmezést csupán a 12. századtól kezdik használni, s ekkortól szolgál a jóval korábbi kulturális jelenségek leírására is.

A tanítások a kapcsolatot magyarázzák a végtelen, örök és misztikus Teremtő és a véges és halandó teremtett világával. A tan azon a felismerésen alapul, hogy Isten bár transzcendens, a szefirákon keresztül immanens is. Isten a kontempláció és a megvilágosodás útján ismerhető meg, s egyszerre rejti el és nyilatkoztatja ki önmagát.

A kabbala célja meghatározni a világegyetem és az emberi lét természetét, a létezésének értelmét és célját és számos egyéb ontológiai kérdést. Módszereket is szolgáltat ezen kérdések megértésére és arra, hogyan érhető el a spiritualitás. A kabbala eredetileg teljesen a zsidó gondolatvilág keretein belül fejlődött és rendszeresen klasszikus zsidó forrásokat használ, hogy magyarázza és bemutassa az ezoterikus tanokat. Ezek a tanítások így egyaránt szólnak a Tóra (Héber Biblia) és a tradicionális rabbinikus források elemzéséről és a zsidó vallási szokások magyarázatáról.

Áttekintés

Széfer Hazzóhár. A Zóhár első kiadásának címlapja. Mantua, 1558. Library of Congress

A kabbala szó szerint hagyományt jelent. Mint szakkifejezéssel a 12–13. század óta egy csomó teozófiai hagyományt jelölnek, amiket a kabbalisták megkülönböztetnek az írásbeli hagyományoktól. Az írott törvény nyílt könyv, amelyet bárki olvashat, s amelyhez bárki hozzáférhet, a kabbala szóhagyomány, amely titkos és csak a kiválasztottak részére volt fenntartva. Mesterei meg vannak győződve arról, hogy a kabbala is isteni vagy legalább mózesi eredetű, azzal a különbséggel, hogy a törvény Isten akaratát jelenti ki, a kabbala pedig Isten lényébe enged bepillantani.

A Zóhárnak megfelelően, ami a kabbalista gondolkodás alapműve, a teremtett vágy négy fázison keresztül távolodott el a Teremtőtől. Olyan tanokat tanít, amiket némelyek a judaizmus valódi jelentésének tekintenek, míg mások visszautasítják azokat, arra hivatkozva, hogy a judaizmustól idegenek. A középkori kabbala, egészen pontosan a 16. századi fejlődésének folyamán mind a köznépi vélekedésben, mind a szakmai körökben helyettesítette a Hakirát, mint a fő zsidó teológiai irányelvet. A modernitás megjelenésével a tan tágan értelmezte a zsidóság fogalmát, így keretei között izraelitának számít mindenki, aki egyenesen Istent keresi (az Izrael héber jelentéséből: egyenesen Istenhez).

A kabbalah megnevezés eredete ismeretlen, és vagy Solomon ibn Gabirol zsidó filozófussal (1021–1058) vagy a 13. századbeli spanyol kabbalistával, Bahya ben Asherrel hozzák összefüggésbe. Míg másféle megnevezésekkel az i. sz. második századtól napjainkig több vallási dokumentumban találkozhatunk, a kabbala megnevezés a zsidó ezoterikus tudás és gyakorlat megnevezése lett. A kabbalista irodalom, ami alapjául szolgált a kabbalista gondolkodás fejlődésének, az antik kor hagyományain keresztül fejlődött egy szélesebb rabbinikus irodalom részeként. Elméleti fejlődése többféle iskolán és fejlődési szakaszon keresztül történt. Ez különösen az i. sz. első-második századi korai munkákra jellemző, mint például a zsidó ezoterikus irodalom egyik legkorábbi könyve a Széfer Jecira; a 12-13. századi középkori virágzására, melynek fő könyve a Zóhár; és a kora modern fejlődésre, beleértve a 16. századi misztikus újjászületést, különös tekintettel Isaac Luria műveire, és a kabbala 18. századi kelet-európai haszidikus népszerűsítésére. A kabbalista hagyománynak megfelelően a tudást a pátriárkák, a próféták és a bölcsek továbbították írásos és szóbeli úton.

Ennek a hagyománynak megfelelően a kabbala az i.e. 10. században nyílt tudomány volt, és több mint egy millió ember ismerte az ókori Izraelben, bár kevés objektív történelmi bizonyíték támasztja alá ezt a feltételezést. Idegen hadjáratok hatására vált aztán rejtett tudománnyá, a mesterek attól való félelmében, hogy rossz kezekben rosszra használnák fel azt. A vezetők attól is tartottak, hogy a kabbala gyakorlata a zsidóság idegen száműzetésben töltött ideje alatt a mesterek hatáskörétől távol rossz gyakorlattá és tiltott tudománnyá válhat. Ennek eredményeképpen a kabbala két és fél évezredre titkos, tiltott és ezoterikus tudománnyá vált. Fontos megjegyezni, hogy az olyan fogalmak, mint például a Szfirák és az ő kapcsolataik, erősen absztrakt mivoltuknak köszönhetően csak nagyon intuitív módon értelmezhetőek.

Történelmi kabbalista tanítók

• Simon bár Jocháj, Rásbi
• Isaac Luria, az ARI
• Jehuda Ashlag, Baál HaSzulám
• Baruch Ashlag, Rabas
• Baer Iszachar ben Pefachja

Mai kabbalista tanítók

• Rav Michael Laitman, a Bnéj Baruch iskola tanítója
• Karen Berg, a Kabbala Központ spirituális vezetője
• Rav Michael Berg, a Kabbala Központ tanítója
• Rav Yehuda Berg, a Kabbala Központ tanítója

Kabbalista alapművek

• Zóhár
• Raziel arkangyal könyve
• Széfer Jecirah
• Talmud Eszer Szefirot

Magyar nyelvű szövegkiadások

• Abramelin szent mágiája. Középkori kabbalisztikus-mágikus rituálékönyv; ford. Seres Dávid; Kássa László, Miskolc, 1998 (A mágia szent könyvei)
• Claviculae Salamonis / Salamon kulcsai. Középkori kabbalisztikus kézirat; ford. Ladányi Lóránd; Kássa László, Miskolc, 1998 (A mágia szent könyvei)
• Abramelin szent mágiája. Középkori kabbalisztikus-mágikus rituálékönyv; ford. Seres Dávid; Kássa László, Miskolc, 1998 (A mágia szent könyvei)
• Széfer Jecírá / Az Alkotás könyve. A kabbala elmélete és gyakorlata; ford., jegyz. Aryeh Kaplan, magyarra ford. Dienes-Nagy Erika, Miski Zoltán, Dienes István, szerk., kiegészítő jegyz., kislexikon Babits Antal, héber szöveg szerk. Miski Zoltán; Stratégiakutató Intézet Nagykovácsi, 2006 (Metaelméleti könyvek)
• Sefer Raziel ha-Malach. A praktikus teurgia és a misztikus kabbala könyve; ford. Ladányi Lóránd; Hermit, Miskolc, 2000
• A Golden Dawn. Az Arany Hajnal Hermetikus Rend kabbalája; összeáll., előszó G. S. Frater P. A. X., ford. Borsos Mária, Ladányi Lóránd, Simon Lajos; Hermit, Onga, 2002
• Es maceref. Az olvadó tégely tüze. A zsidó alkímia titkos könyve; Hermit, Onga, 2015
• Nahmanidész: A szexualitás misztikája. A szentség levele; ford. Zsom Dóra; MTA KIK–Jaffa, Budapest, 2018 (Lichniae) ISBN 9789634750864

Források

• Báhir könyve. Tiszta fény; ford., előszó Uri Asaf, jegyz. Uri Asaf, Kozma Emese, tan. Kozma Emese; Atlantisz, Budapest, 2018 (A kútnál) ISBN 9789639777569
• Zohár a Teremtés könyvéről (ford. Uri Asaf), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2014 (A kútnál), ISBN 9789639777347
• Gershom Scholem: A kabbala helye az európai szellemtörténetben. Válogatott írások I-II. (ford. Adamik Lajos, Bendl Júlia, Berényi Gábor, Turán Tamás ), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1994 (A kútnál), ISBN 9637978631, ISBN 9789637978630

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kabbala témájú médiaállományokat.

• A Kabbala Központ Magyarország honlapja
• Kabbala magyarul
• Kabbalát tanulók magyar csoportja
• Rav Michael Laitman magyar nyelvű blogja
• Magyar nyelvű rendszeres Kabbala leckék
• Bevezetés a Kabbalába
• kabbala.lap.hu

• Z'ev ben Shimon Halevi: A Kabala útja; ford. Béresi Csilla; Gabriel, London, 1994
• Papus: Kabbala; ford. Ladányi Lóránd; 2. jav. kiad.; Hermit, Miskolc, 2000
• Georges Vajda: Kutatások a filozófiáról és a kabbaláról a középkori zsidó gondolkodásban; ford. Saly Noémi; Logos, Budapest, 2000 (Historia diaspora)
• Erich Bischoff: Kabbala; ford. Ladányi Lóránd; Hermit, Miskolc, 2000
• Z'ev ben Shimon Halevi: A Kabala útja; ford. Béresi Csilla; Jószöveg Műhely, Budapest, 2001
• Zev' ben Shimon Halevi: Pszichológia és kabbala; ford. Borsos Mária, Mariska Borbála, Demkó Sándor; Hermit, Miskolc, 2002
• A Golden Dawn. Az Arany Hajnal Hermetikus Rend kabbalája; összeáll., előszó G. S. Frater P. A. X., ford. Borsos Mária, Ladányi Lóránd, Simon Lajos; Hermit, Onga, 2002
• Franz Bardon: Az igazi kabbala kulcsa. A kabbalista, mint a mikro- és makrokozmosz ura; ford. Dubrovszky László; Tabula S., Somogyvámos, 2002
• Késmárki László: Kabbala. Az univerzális bölcsesség nyelve; Makkabi, Budapest, 2005 (Kabbala könyvek)
• Raj Tamás: A héber betűk misztikája; Makkabi, Budapest, 2006 (Kabbala könyvek)
• Éliphas Lévi: A ragyogás könyve. Bevezetés a hermetikus hagyományba. A tarot, a kabbala, a számmágia és a szabadkőművesség belső misztériumai; ford. Kozma Mihály, Kássa László; Hermit, Miskolc, 2006
• Klopfer Ervin–Raj Tamás: A 137-es szám. A tudomány és a kabbala titka. Qaḃålåh = kabbala = 137; Makkabi, Budapest, 2006 (Kabbala könyvek)
• Jeremy Rosen: Kabbala. Inspiráló tanítások. Misztikus tanok, szövegek és szimbólumok; ford. Getto Katalin; Alexandra, Pécs, 2008
• J. F. C. Fuller: A kabbala titkos bölcsessége. A zsidó misztikus gondolkodás vizsgálata; ford. Tamás Csaba; Hermit, Onga, 2008
• Edward Hoffman: A ragyogó fény útja. Zsidó misztika és modern pszichológia; ford. Tarnóc János, bev. Popper Péter; Makkabi, Budapest, 2009 (Kabbala könyvek)
• Michael Laitman: Kabbala kezdőknek. A kabbala története, tanai és jelenkori alkalmazása; ford. Cserhalmi Tamás; Partvonal, Budapest, 2012 (A valódi kabbala)
• Michael Laitman: Káoszból a harmóniába. A kabbala útmutatása a globális válság megoldására; ford. Hámeiri Áron; Partvonal, Budapest, 2012 (A valódi kabbala)
• Naftali Kraus: A Tóra negyedik arca. A heti szakasz a Kabbala tükrében. Az ősi forrás 23.; Wesley, Budapest, 2014
• Tatár György: A "másik oldal". Kabbalista esszék; Pesti Kalligram, Budapest, 2014
• Georges Vajda: Kutatások a filozófiáról és a kabbaláról a középkori zsidó gondolkodásban; ford. Saly Noémi; Logos, Budapest, 2016 (Historia diaspora)
• Raj Tamás: A kabbala tankönyve. Életmód és tudomány; tan. Popper Péter, Rajnai Éva, Tarnóc János; Makkabi, Budapest, 2016
• Nicholas C. Demetry: A Jelenések könyvének rejtett jelentése; ford. Székács Anna Júlia; Underground, Budapest, 2018–
  • 1. A lélek útja a felébredéshez és a megbékéléshez; 2018
• Władisław Panas: A ragyogás könyve. A kabbala Bruno Schulz prózájában; ford. Pálfalvi Lajos, Vas Viktória; Typotex, Budapest, 2019
• Markscheid Ádám: A kozmosz dialektikus helyreállítása. Német idealizmus, újplatonizmus és kabbala; Kemény Ferenc Nemzetközi Alapítvány, Budapest, 2020
• Eliphas Lévi: A kabbala titka; Fraternitas Mercurii Hermetis, Onga, 2021