Ugrás a tartalomhoz

Kabbala

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kabbalah szócikkből átirányítva)
Az Élet Fájának szerkezete, amelyen a 10 szefirát utak kötik össze. Az az útvonal látható rajta, amelyet Isten széttördelt énjének isteni energiája használ arra, hogy kinyilvánulhasson a fizikai világban.[1]

A kabbala (héberül: קַבָּלָה, = hagyomány) szűkebb értelemben olyan tan vagy iskola, amely a judaizmus misztikus és ezoterikus vonatkozásaival foglalkozik.[2] E sajátos értelmezést csupán a 12. századtól kezdik használni, s ekkortól szolgál a jóval korábbi kulturális jelenségek leírására is.[2]

A tanítások a kapcsolatot magyarázzák a végtelen, örök és misztikus Teremtő és a véges és halandó teremtett világával. A tan azon a felismerésen alapul, hogy Isten bár transzcendens, a szefirákon keresztül immanens is. Isten a kontempláció és a megvilágosodás útján ismerhető meg, s egyszerre rejti el és nyilatkoztatja ki önmagát.[3]

A kabbala célja meghatározni a világegyetem és az emberi lét természetét, a létezésének értelmét és célját és számos egyéb ontológiai kérdést. Módszereket is szolgáltat ezen kérdések megértésére és arra, hogyan érhető el a spiritualitás. A kabbala eredetileg teljesen a zsidó gondolatvilág keretein belül fejlődött és rendszeresen klasszikus zsidó forrásokat használ, hogy magyarázza és bemutassa az ezoterikus tanokat. Ezek a tanítások így egyaránt szólnak a Tóra (Héber Biblia) és a tradicionális rabbinikus források elemzéséről és a zsidó vallási szokások magyarázatáról.[4]

Áttekintés

[szerkesztés]
Széfer Hazzóhár. A Zóhár első kiadásának címlapja. Mantua, 1558. Library of Congress

A kabbala szó szerint hagyományt jelent.[5] Mint szakkifejezéssel a 12–13. század óta egy csomó teozófiai hagyományt jelölnek, amiket a kabbalisták megkülönböztetnek az írásbeli hagyományoktól. Az írott törvény nyílt könyv, amelyet bárki olvashat, s amelyhez bárki hozzáférhet, a kabbala szóhagyomány, amely titkos és csak a kiválasztottak részére volt fenntartva. Mesterei meg vannak győződve arról, hogy a kabbala is isteni vagy legalább mózesi eredetű, azzal a különbséggel, hogy a törvény Isten akaratát jelenti ki, a kabbala pedig Isten lényébe enged bepillantani.[6]

A Zóhárnak megfelelően, ami a kabbalista gondolkodás alapműve, a teremtett vágy négy fázison keresztül távolodott el a Teremtőtől.[7][8] Olyan tanokat tanít, amiket némelyek a judaizmus valódi jelentésének tekintenek, míg mások visszautasítják azokat, arra hivatkozva, hogy a judaizmustól idegenek. A középkori kabbala, egészen pontosan a 16. századi fejlődésének folyamán mind a köznépi vélekedésben, mind a szakmai körökben helyettesítette a Hakirát, mint a fő zsidó teológiai irányelvet. A modernitás megjelenésével a tan tágan értelmezte a zsidóság fogalmát, így keretei között izraelitának számít mindenki, aki egyenesen Istent keresi (az Izrael héber jelentéséből: egyenesen Istenhez).

A kabbalah megnevezés eredete ismeretlen, és vagy Solomon ibn Gabirol zsidó filozófussal (1021–1058) vagy a 13. századbeli spanyol kabbalistával, Bahya ben Asherrel hozzák összefüggésbe. Míg másféle megnevezésekkel az i. sz. második századtól napjainkig több vallási dokumentumban találkozhatunk, a kabbala megnevezés a zsidó ezoterikus tudás és gyakorlat megnevezése lett. A kabbalista irodalom, ami alapjául szolgált a kabbalista gondolkodás fejlődésének, az antik kor hagyományain keresztül fejlődött egy szélesebb rabbinikus irodalom részeként. Elméleti fejlődése többféle iskolán és fejlődési szakaszon keresztül történt. Ez különösen az i. sz. első-második századi korai munkákra jellemző, mint például a zsidó ezoterikus irodalom egyik legkorábbi könyve a Széfer Jecira; a 12-13. századi középkori virágzására, melynek fő könyve a Zóhár; és a kora modern fejlődésre, beleértve a 16. századi misztikus újjászületést, különös tekintettel Isaac Luria műveire, és a kabbala 18. századi kelet-európai haszidikus népszerűsítésére. A kabbalista hagyománynak megfelelően a tudást a pátriárkák, a próféták és a bölcsek továbbították írásos és szóbeli úton.

Ennek a hagyománynak megfelelően a kabbala az i.e. 10. században nyílt tudomány volt, és több mint egy millió ember ismerte az ókori Izraelben,[9] bár kevés objektív történelmi bizonyíték támasztja alá ezt a feltételezést. Idegen hadjáratok hatására vált aztán rejtett tudománnyá, a mesterek attól való félelmében, hogy rossz kezekben rosszra használnák fel azt.[10] A vezetők attól is tartottak, hogy a kabbala gyakorlata a zsidóság idegen száműzetésben töltött ideje alatt a mesterek hatáskörétől távol rossz gyakorlattá és tiltott tudománnyá válhat. Ennek eredményeképpen a kabbala két és fél évezredre titkos, tiltott és ezoterikus tudománnyá vált. Fontos megjegyezni, hogy az olyan fogalmak, mint például a Szfirák és az ő kapcsolataik, erősen absztrakt mivoltuknak köszönhetően csak nagyon intuitív módon értelmezhetőek.[11]

Történelmi kabbalista tanítók

[szerkesztés]

Mai kabbalista tanítók

[szerkesztés]
  • Rav Michael Laitman, a Bnéj Baruch iskola tanítója
  • Karen Berg, a Kabbala Központ spirituális vezetője
  • Rav Michael Berg, a Kabbala Központ tanítója
  • Rav Yehuda Berg, a Kabbala Központ tanítója

Kabbalista alapművek

[szerkesztés]

Magyar nyelvű szövegkiadások

[szerkesztés]
  • Abramelin szent mágiája. Középkori kabbalisztikus-mágikus rituálékönyv; ford. Seres Dávid; Kássa László, Miskolc, 1998 (A mágia szent könyvei)
  • Claviculae Salamonis / Salamon kulcsai. Középkori kabbalisztikus kézirat; ford. Ladányi Lóránd; Kássa László, Miskolc, 1998 (A mágia szent könyvei)
  • Abramelin szent mágiája. Középkori kabbalisztikus-mágikus rituálékönyv; ford. Seres Dávid; Kássa László, Miskolc, 1998 (A mágia szent könyvei)
  • Széfer Jecírá / Az Alkotás könyve. A kabbala elmélete és gyakorlata; ford., jegyz. Aryeh Kaplan, magyarra ford. Dienes-Nagy Erika, Miski Zoltán, Dienes István, szerk., kiegészítő jegyz., kislexikon Babits Antal, héber szöveg szerk. Miski Zoltán; Stratégiakutató Intézet Nagykovácsi, 2006 (Metaelméleti könyvek)
  • Sefer Raziel ha-Malach. A praktikus teurgia és a misztikus kabbala könyve; ford. Ladányi Lóránd; Hermit, Miskolc, 2000
  • A Golden Dawn. Az Arany Hajnal Hermetikus Rend kabbalája; összeáll., előszó G. S. Frater P. A. X., ford. Borsos Mária, Ladányi Lóránd, Simon Lajos; Hermit, Onga, 2002
  • Es maceref. Az olvadó tégely tüze. A zsidó alkímia titkos könyve; Hermit, Onga, 2015
  • Nahmanidész: A szexualitás misztikája. A szentség levele; ford. Zsom Dóra; MTA KIK–Jaffa, Budapest, 2018 (Lichniae) ISBN 9789634750864

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Kabbalah
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabbala témájú médiaállományokat.
  • Z'ev ben Shimon Halevi: A Kabala útja; ford. Béresi Csilla; Gabriel, London, 1994
  • Papus: Kabbala; ford. Ladányi Lóránd; 2. jav. kiad.; Hermit, Miskolc, 2000
  • Georges Vajda: Kutatások a filozófiáról és a kabbaláról a középkori zsidó gondolkodásban; ford. Saly Noémi; Logos, Budapest, 2000 (Historia diaspora)
  • Erich Bischoff: Kabbala; ford. Ladányi Lóránd; Hermit, Miskolc, 2000
  • Z'ev ben Shimon Halevi: A Kabala útja; ford. Béresi Csilla; Jószöveg Műhely, Budapest, 2001
  • Zev' ben Shimon Halevi: Pszichológia és kabbala; ford. Borsos Mária, Mariska Borbála, Demkó Sándor; Hermit, Miskolc, 2002
  • A Golden Dawn. Az Arany Hajnal Hermetikus Rend kabbalája; összeáll., előszó G. S. Frater P. A. X., ford. Borsos Mária, Ladányi Lóránd, Simon Lajos; Hermit, Onga, 2002
  • Franz Bardon: Az igazi kabbala kulcsa. A kabbalista, mint a mikro- és makrokozmosz ura; ford. Dubrovszky László; Tabula S., Somogyvámos, 2002
  • Késmárki László: Kabbala. Az univerzális bölcsesség nyelve; Makkabi, Budapest, 2005 (Kabbala könyvek)
  • Raj Tamás: A héber betűk misztikája; Makkabi, Budapest, 2006 (Kabbala könyvek)
  • Éliphas Lévi: A ragyogás könyve. Bevezetés a hermetikus hagyományba. A tarot, a kabbala, a számmágia és a szabadkőművesség belső misztériumai; ford. Kozma Mihály, Kássa László; Hermit, Miskolc, 2006
  • Klopfer Ervin–Raj Tamás: A 137-es szám. A tudomány és a kabbala titka. Qaḃålåh = kabbala = 137; Makkabi, Budapest, 2006 (Kabbala könyvek)
  • Jeremy Rosen: Kabbala. Inspiráló tanítások. Misztikus tanok, szövegek és szimbólumok; ford. Getto Katalin; Alexandra, Pécs, 2008
  • J. F. C. Fuller: A kabbala titkos bölcsessége. A zsidó misztikus gondolkodás vizsgálata; ford. Tamás Csaba; Hermit, Onga, 2008
  • Edward Hoffman: A ragyogó fény útja. Zsidó misztika és modern pszichológia; ford. Tarnóc János, bev. Popper Péter; Makkabi, Budapest, 2009 (Kabbala könyvek)
  • Michael Laitman: Kabbala kezdőknek. A kabbala története, tanai és jelenkori alkalmazása; ford. Cserhalmi Tamás; Partvonal, Budapest, 2012 (A valódi kabbala)
  • Michael Laitman: Káoszból a harmóniába. A kabbala útmutatása a globális válság megoldására; ford. Hámeiri Áron; Partvonal, Budapest, 2012 (A valódi kabbala)
  • Naftali Kraus: A Tóra negyedik arca. A heti szakasz a Kabbala tükrében. Az ősi forrás 23.; Wesley, Budapest, 2014
  • Tatár György: A "másik oldal". Kabbalista esszék; Pesti Kalligram, Budapest, 2014
  • Georges Vajda: Kutatások a filozófiáról és a kabbaláról a középkori zsidó gondolkodásban; ford. Saly Noémi; Logos, Budapest, 2016 (Historia diaspora)
  • Raj Tamás: A kabbala tankönyve. Életmód és tudomány; tan. Popper Péter, Rajnai Éva, Tarnóc János; Makkabi, Budapest, 2016
  • Nicholas C. Demetry: A Jelenések könyvének rejtett jelentése; ford. Székács Anna Júlia; Underground, Budapest, 2018–
    • 1. A lélek útja a felébredéshez és a megbékéléshez; 2018
  • Władisław Panas: A ragyogás könyve. A kabbala Bruno Schulz prózájában; ford. Pálfalvi Lajos, Vas Viktória; Typotex, Budapest, 2019
  • Markscheid Ádám: A kozmosz dialektikus helyreállítása. Német idealizmus, újplatonizmus és kabbala; Kemény Ferenc Nemzetközi Alapítvány, Budapest, 2020
  • Eliphas Lévi: A kabbala titka; Fraternitas Mercurii Hermetis, Onga, 2021

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Tim Dedopulosː Kabbala
  2. a b Jean-Ch. Attias, Esther Benbassa: A zsidó kultúra lexikona (2003) → kabbala
  3. Világvallások A-Zs; 2009
  4. A legtöbb tanító megerősítheti, hogy a történelmi Salamon király nem alapítója ennek a hitnek és gyakorlatnak.. [2009. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 7.)
  5. "קַבָּלָה". /www.morfix.co.il.
  6. Szimonidesz Lajosː Zsidóság és kereszténység
  7. Shnei Luchot HaBrit, R. Isaiah Horowitz, Toldot Adam, Beit haChokhma, 14
  8. JewishEncyclopedia.com - ZOHAR
  9. Megillah 14a, Shir HaShirim Rabbah 4:22, Ruth Rabbah 1:2, Aryeh Kaplan “Zsidó meditáció: Gyakorlati útmutató” p.44–p.48
  10. Rabbi Yehuda Leib Ha-Levi Ashlag; Preface to the Wisdom of Truth p.12 section 30 és p.105 a bal oszlop alsó szakasza "Talmud Eser HaSfirot"-ban.
  11. Kabbala goes to yeshiva | Jerusalem Post