Kőris

Kőris
	Magas kőris (Fraxinus excelsior)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superasteridae;
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids I;
Rend:	Ajakosvirágúak (Lamiales);
Család:	Olajfafélék (Oleaceae);
Nemzetség-; csoport:	Oleeae;
Nemzetség:	Kőris (Fraxinus); L.
Fajsorok
	virágos kőrisek (Ornus); valódi kőrisek (Fraximaster);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kőris témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kőris témájú médiaállományokat és Kőris témájú kategóriát.

A kőris (Fraxinus) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó növénynemzetség mintegy 70 fajjal. A kőris közepesen nagyra növő fa, amelynek különböző fajai túlnyomórészt lombhullatóak, ám néhány faja, mely a szubtrópusi éghajlati övezetben honos, örökzöld növénynek számít. A kőris széles körben elterjedt növénynemzetség Európa, Ázsia és Észak-Amerika nagy részén.

Egymással szemben álló levelei és szárnyas magvai vannak. A Fraxinus nemzetségbe tartozó legtöbb kőris kétlaki növény, amelyeknél külön porzó és külön termő egyedek vannak. A kőrisfák komoly problémát okozhatnak jelentős mennyiségű termésük miatt a városi környezetben.

Elterjedése, élőhelye

A holarktikus nemzetség egyes fajai az Óvilág, mások Észak-Amerika mérsékelt égövi részein élnek; a fajok hagyományos csoportosítása leginkább ennek megfelelő, elterjedés szerinti.

A fajok többsége Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában él; Európában mindössze négy:

keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia); ennek alfaja a magyar kőris (pannon kőris, Fraxinus angustifolia ssp. pannonica)
magas kőris (Fraxinus excelsior)
virágos kőris (Fraxinus ornus)
Fraxinus pallisiae

Közülük Magyarországon három faj vagy alfaj őshonos:

magas kőris,
magyar kőris (pannon kőris),
virágos kőris (mannakőris).

Az őshonos fajok mellé főleg a síksági kemény- és/vagy puhafás ártéri erdőkbe, valamint a sziki tölgyesekbe nagy területen amerikai kőrist telepítettek elegyfaként. Magyarország erdeiben 1997-ben a négy kőrisfaj együttes részaránya 2,4%, azaz 39 ezer hektár volt. Európa egyéb részein még egy, Amerikából áthozott kőrisfajt (fehér kőris – Fraxinus americana) telepítenek és telepítettek (1724 óta) – e faj kivadulásáról nem tudunk.

Rendszertani felosztása

Észak-Amerika keleti része

fehér kőris (Fraxinus americana)
Fraxinus caroliniana
fekete kőris (Fraxinus nigra)
amerikai kőris (vörös kőris, Fraxinus pennsylvanica)
Fraxinus profunda (syn. F. tomentosa)
kék kőris (Fraxinus quadrangulata)
Fraxinus tremillium

Észak-Amerika déli és délnyugati része

Nyugat-palearktikus fajok (Európa, Észak-Afrika és Délnyugat-Ázsia)

keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia)
- Fraxinus angustifolia var. oxycarpa (syn. F. oxycarpa)
- magyar kőris (Fraxinus angustifolia var. pannonica)
magas kőris (Fraxinus excelsior)
Fraxinus holotricha
virágos kőris (Fraxinus ornus)
Fraxinus pallisiae

Kelet-palearktikus fajok (Közép- és Kelet-Ázsia)

Megjelenése, felépítése

A fajok többsége közepes–nagy termetű fa. Általában lombhullatók, bár néhány szubtrópusi faj örökzöld.

Szárnyasan összetett leveleiben a levélkék leggyakrabban keresztben átellenesen állnak, de a hármas álörvös állás is megfigyelhető. A csúcson növő levélke alakja rendszerint némileg különbözik a párosan átellenben állókétól.

Virágai változatosak, termése azonban egységesen repítőkészülékes lependék.

Életmódja, termőhelye

Se a két fajsor tagjai, se az ó-, illetve újvilági fajok nem hibridizálódnak egymással, az egyes fajsorok azonos kontinensen élő fajai viszont igen.

Felhasználása

A kőrisek anyaga igen erős, de rugalmas keményfa. Íjak, eszközök fogantyúi, minőségi baseballütők készítésére használják. Elektromos gitárok testét és snookerdákókat is készítenek belőle. A kőrisfa sűrűsége élőnedves állapotban 0,9 g/cm³, légszáraz állapotban 0,75 g/cm³, míg mesterségesen szárítva 0,62 g/cm³. A kőris a közepesen nehéz fák közé tartozik. A nyolc fokozatból álló Nördlinger-skálán – a kőkemény fokozattól az igen lágy fokozatig – az ötödik, a meglehetősen kemény fokozatba tartozik a kőris, mint faanyag. Hasadékonyság szempontjából a kőris nehezen hasad. A hasadékonysági skála – a rendkívül nehezen hasad fokozattól a rendkívül könnyen hasad fokozatig – nyolc elemből áll, melyen a kőris a harmadik fokon áll. A szintén nyolc fokozatú aszási skálán a kőris a mérsékelten aszik össze fokozatot kapta. A hat fokozatú rugalmassági skálán a kőris meglehetősen rugalmas faanyagok közé tartozik. A mindig szárazon lévő kőrisfa tartóssága 500 év is lehet, míg szabad levegőn, de födém alatt 30-tól 95 év, szabadban elhelyezve, a légköri viszonyoknak kitéve 15–40 évig tartós a kőris. Levegőtől elzárva, nedves helyen a kőris tartóssága 7 év. Fűtés szempontjából a kőris közepes melegfejlesztő-képességgel bír.^[2]

Jegyzetek

↑ Fraxinus information from NPGS/GRIN. www.ars-grin.gov. (Hozzáférés: 2008. március 8.)
↑ Faépítés. tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2016. március 20.)

Források

Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 441–442. o. ISBN 963-9257-04-4
Csiszár Ágnes, Bartha Dénes: Amerikai kőris

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Fraxinus information from NPGS/GRIN. www.ars-grin.gov. (Hozzáférés: 2008. március 8.)

[2] Faépítés. tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2016. március 20.)

[1]

[2]