Középső Folyosó
 |
Ennek a szócikknek a megírásához egyetlen vagy kevés forrást használtak fel, ezért a szócikk tartalma egyoldalú is lehet. |
A Középső Folyosó (Middle Corridor), hivatalos nevén a Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal (Trans-Caspian International Transport Route, TITR), egy multimodális szállítási útvonalhálózat, amely Kínát köti össze Európával, az ősi Selyemút modern megfelelőjeként. Az útvonal a Kaszpi-tengeren, Közép-Ázsián, a Kaukázuson és Törökországon keresztül halad, alternatívát kínálva a tengeri és az északi (Oroszországon keresztül haladó) szárazföldi szállítási útvonalak számára.[1]
A Középső Folyosó Kína nyugati részéből indul, a kazahsztáni Horgasz (Khorgas) száraz kikötőn keresztül lép Közép-Ázsiába. A rakomány vasúton jut el az aktaui kikötőbe, ahonnan kompon kel át a Kaszpi-tengeren Bakuba. Innen a Baku–Tbiliszi–Kars-vasútvonalon halad tovább Grúziába, majd vagy hajóval Romániába, vagy szárazföldön Törökországba, ahonnan Európa különböző részeire szállítják.
A Középső Folyosónak van egy türkmén elágazása is, amelyen az áruk Türkmenisztánon keresztül jutnak el a Kaszpi-tenger partjára.
Történeti háttér
[szerkesztés]A Középső Folyosó fejlesztése 2013-ban kezdődött, amikor a kazahsztáni, azerbajdzsáni és grúziai vasúti vállalatok megállapodást írtak alá egy új transzkaszpi útvonal létrehozásáról. A projekt kezdeti szakaszában kikötői társaságok, hajózási vállalatok és szállítási cégek csatlakoztak a kezdeményezéshez.
2016-ban a kezdeményezés nemzetközi szövetséggé vált, és 2017-ben kezdte meg aktív tevékenységét. Az útvonal jelentős infrastruktúrafejlesztéseken ment keresztül, beleértve a transzkazahsztáni vasút (2014) és a Baku–Tbiliszi–Kars vasútvonal (2017) átadását.
Az orosz–ukrán háború jelentősen megnövelte az útvonal forgalmát. 2022-ben a Középső Folyosón áthaladó tranzit 150%-kal nőtt, a konténerforgalom pedig több mint ötszörösére emelkedett. A tervek szerint az útvonal áteresztőképessége 2030-ra elérheti az évi 10 millió tonnát, szemben a jelenlegi 2,5 millió tonnával.[1]
Jövőbeli kilátások
[szerkesztés]A Középső Folyosó szerepe várhatóan tovább növekszik a globális geopolitikai kihívások és a tengeri útvonalak bizonytalanságai miatt. Az útvonal fejlesztése stratégiai jelentőségű Közép-Ázsia, a Kaukázus és Törökország számára, mind gazdasági, mind politikai szempontból. A siker kulcsa azonban a további beruházások és az érintett országok közötti együttműködés. Az országok közötti együttműködést segítheti a Türk Államok Szervezete.
Előnyök
[szerkesztés]- Semleges országok: Az útvonal nem halad át szankciókkal sújtott országokon, így stabil és biztonságos alternatíva az oroszországi útvonalhoz képest.
- Időmegtakarítás: A Középső Folyosó 3 ezer kilométerrel rövidebb, mint az északi útvonal, és 10-15 napos szállítási időt kínál.
- Rugalmasság: A multimodális szállítás különböző típusú áruk szállítását teszi lehetővé.
Kihívások
[szerkesztés]- Többszöri átrakodás: A vasút–hajó kombinációk miatt a szállítás lassabb és költségesebb.
- Vámügyi akadályok: Az érintett országok között nincs vámunió, ami tovább lassítja a folyamatokat.
- Infrastruktúra fejlesztése: A kikötők, különösen Aktau és Turkmenbasi kapacitása korlátozott, és további beruházásokra van szükség.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Sándor, Seremet: De mi is az a kaukázusi Középső Folyosó, és miért szeretjük? (magyar nyelven). index.hu, 2024. április 28. (Hozzáférés: 2025. január 2.)
