Kötéltánc (regény)
| Kötéltánc | |
_0129001685624G.jpg) | |
| Az első kiadás | |
| Szerző | Karinthy Frigyes |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Téma | Magyar irodalom |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1923 |
| Magyar kiadó | Dick Manó |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 192 (1923) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kötéltánc Karinthy Frigyes 1923-ban megjelent regénye. Főhőse három ember egy személyben: Jellen Rudolf, a mesmerista orvos; Darman Dénes, a spiritiszta-feltaláló; valamint Raganza, politikai-katonai vezér.
Cselekménye
[szerkesztés]A regény cselekménye három részre bontható a főhős személyiségei szerint. Jellen Rudolf orvos saját repülőgépén érkezik meg a fővárosába, hogy a Horosek-klinikán meghallgasson egy előadást arról, hogyan alkalmazzák a klinika orvosai az ő hipnotizáláson alapuló gyógymódját. Nem sokkal ezután megismerkedik Bolza doktorral - aki nem mellékesen nem híve Jellen módszereinek - és feleségével. Bolza doktor felesége hamar beleszeret Jellenbe, és el is hagyja érte férjét. A regény nem írja le, hogyan válik Jellen Rudolf Darman Dénessé, csupán bemutat egy részletet az életéből. A feltaláló spiritiszta gyűléseket tart. Gépével képes bármely "médiumból" előidézni ősei szellemeit. Ezekkel a "szellemidézésekkel" párhuzamosan Raganza néven kiad egy politikai kiáltványt. Raganza az ország diktátoraként háborút indít Egyiptom ellen, ugyanis Alexandria helyén akarja felépíteni az általa megálmodott Akropoliszt, a tökéletes várost, az "Álmok Városát". Háborúja csúfos meneküléssel ér véget. A fővárosba visszaérkezve felesége megpróbálja elfogatni őt és megbuktatni a kormányát. Raganza régi repülőjével akarja elhagyni a várost, ám a gép lezuhan. Röviddel ezután elfogják és kivégzik.
Műfaja
[szerkesztés]Külsőségeiben (színhely, szereplők) polgári, társadalmi regény, ugyanakkor a regényalakok csak az elvont gondolatok kifejezői. Ilyen értelemben tézisregénynek is tekinthető. A korabeli olvasó kulcsregényként is olvashatta: Karp István alakja Károlyi Mihályt, Tölgy doktoré Ferenczi Sándort idézi.
Motívumai
[szerkesztés]A hármas alakváltozás motívumát alátámasztja és kiegészíti a szerelmi motívum, illetve a Krisztus-motívum. A műben megjelenik az eltorzult freudizmus, amely az irracionalizmusban gyökerezve diktatúrához vezet. Karinthy – Thomas Mannhoz hasonlóan – az irracionalizmust teszi felelőssé a fasizmus kialakulásárt.
Értékelése
[szerkesztés]A kortárs Nagy Lajos szerint „zseniális részletekkel teli, de egészében nem a Karinthy hatalmas erejéhez méltó mű.” A szintén kortárs Kardos László „fullasztó, különös regény”nek nevezi, amelynek „kulcsát az író a tengerbe vetette”. Szalay Károly szerint talán az író legproblematikusabb munkája. Dörgő Tibor Az ember tragédiája folytatásának tartja.
Források
[szerkesztés]- Nagy Lajos: Karinthy Frigyes. Nyugat, 19. sz. (1924)
- Kardos László: Karinthy Frigyes. Nyugat, 1. sz. (1926)
- Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes: Kötéltánc. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXX. évf. 4. sz. (1976)
- Bónus Tibor: 1912 - megjelenik az így írtok ti. Kortárs, L. évf. 6. sz. (2006)
- Dörgő Tibor: Kötéltánc – iránytűvel. Karinthy meglepetése egy régi Madách-centenáriumra. Napút, (2002. május)
További információk
[szerkesztés]- Bene Adrián: Karinthy perspektivizmusa. Létünk, 3. sz. (2012)