Kán Péter
Kán Péter | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Kán Péter |
Nemzetiség | magyar |
Elhunyt | 1192 |
Munkássága | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | katolikus |
Hivatal | spalatói érsek |
Hivatali idő | 1185 – 1188 |
Elődje | Rainer |
Utódja | Péter |
Hivatal | kalocsai érsek |
Hivatali idő | 1188 – 1191 |
Elődje | Pál |
Utódja | Győr nembeli Saul |
Kán Péter, Chitilen Péter (12. század) magyar katolikus főpap.
Élete
[szerkesztés]A magyar nemesi családból származó Ketelény (Chitilén) fia. III. Béla magyar király orvosa, aki arról nevezetes, hogy a beteg arcáról megmondta, mi a baja és meddig fog élni. Előde, Rainer spalatói érsek halála után III. Béla azt kívánta a spalatóiaktól, hogy magyart válasszanak érseknek. A város III. Sándor pápa elé terjesztette a király óhaját, mivel a magyarok megválasztását a Szentszék korábban ellenezte. III. Sándor 1181-ben felszólította III. Bélát, hogy engedjen szabad választást a városnak, amit a király elutasított. 1183-ban a Zengg melletti Szent György-templomot a templomos lovagoknak adta. Ötévnyi széküresedés után 1185-ben választott, 1185 és 1188 között tényleges spalatói érsek. Az 1185-ben megtartott zsinaton rendezte a dalmát egyház ügyeit, kijelölte a spalatói érsekség, a fárói, a korbáviai, a nonai, a szkardonai, a tinnini, a traui és a zenggi püspökség határait; megalapította a korbáviai püspökséget, melynek első püspökét, Mátét fel is szentelte. Elérte, hogy III. Kelemen pápa 1191-ben az érsekség minden jogát megerősítette és Spalato alá 12 – részben már csak címében létező – püspökséget rendelt. 1188 és 1191 között kalocsai érsek, és kegyura a siklósi Szentháromságról elnevezett bencés apátságnak.
Megjegyzés
[szerkesztés]A Magyar Archontológiában a spalatói érseki tisztet 1181 és 1188 között töltötte be.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 10. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2005. 894. p.
Előde: Rainer |
spalatói érsek
1185–1188 |
Utóda: Péter |
Előde: Pál |
Kalocsai érsek
1188–1191 |
Utóda: Győr nembeli Saul |