Ugrás a tartalomhoz

Kálmán Béla (csillagász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálmán Béla
Született1944
Állampolgárságamagyar
HázastársaFried Ilona
Foglalkozásacsillagász
Iskolái1963-1969 Moszkvai Állami Egyetem

1980 Kandidátusi fokozat, Pulkovó

2009 Csillagászati tudomány doktori fokozat

SablonWikidataSegítség

Kálmán Béla (1944[1]–) magyar csillagász, napfizikus.

Életpályája

[szerkesztés]

1944-ben született, 1953-tól Debrecenben élt. Iskoláit is itt végezte, majd 1963 szeptemberében a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen kezdte meg tanulmányait csillagász szakon. Diplomamunkáját a Krími Asztrofizikai Obszervatóriumban készítette napfoltok mágneses teréről, diplomáját 1969 februárjában kapta meg. Az MTA debreceni Napfizikai obszervatóriumában kezdett dolgozni, és onnan is ment nyugdíjba 2007-ben, közben 1982-1997 közt a vezetője is volt, mint az MTA Csillagászati Kutatóintézete osztályvezetője. Kandidátusi fokozatát 1980-ban védte meg Pulkovóban, Csillagászati tudomány doktori fokozatát 2009-ben Budapesten, ahol 2007 óta él feleségével, Fried Ilonával, az ELTE olasz tanszékének professzorával.

Tudományos tevékenysége

[szerkesztés]

Kutatási területe a napfoltok mágneses terének térbeli szerkezete és a bonyolult napfoltcsoportok fejlődése, valamint a napkitörések (flerek) fejlődése és kapcsolata a napfoltcsoportokkal. Először alkalmazta a Napon mért vektor-mágneses terek transzformációját a látósugár irányú koordinátarendszerből a fizikailag természetesebb napfelszínre merőleges, ill. azzal párhuzamos összetevőkre. Megállapította, hogy a napfoltok penumbrájának külső határa a mágneses tér abszolút értékének 500 gauss izovonala mentén húzódik. Bemutatta, hogy a legaktívabb napfoltcsoportok akkor keletkeznek, amikor meglévő folt vagy csoport mögött új aktivitás bukkan fel, és kölcsönhatásba lép a régivel. Eközben az azonos polaritású foltok csak hidrodinamikailag hatnak egymásra, míg a különböző polaritású foltok összeütközése magnetohidrodinamikai kölcsönhatást, flereket eredményez. Az eredményeket nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányokban publikálta, melyekre számos hivatkozás történt.

Művei

[szerkesztés]

Tudományos cikkek mellett sok ismeretterjesztő cikket is írt különféle kiadványokba, például az AERO magazinba az űrkutatásról. Könyve is jelent meg „Éltető csillagunk a Nap” címmel (Kossuth könyvkiadó, Budapest 2012).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Választott tisztségviselőink. Mant.hu

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]