Mézpálma
Mézpálma | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mézpálmák a Quebrada El Quiteño nemzeti parkban (Chile)
| ||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
Glilla Jubaea spactabilis) | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mézpálma témájú kategóriát. |
A mézpálma (Jubaea) a pálmafélék (Arecaceae) családjában a Cocoeae nemzetségcsoport Butiinae al-nemzetségcsoportjának egyik nemzetsége egy recens fajjal.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Kizárólag Chilében fordul elő. Valaha a Húsvét-szigeten is megtelepedett, de ott az emberek és patkányok túlfogyasztása miatt kipusztult. A maradványokból nem állapítható meg, hogy ottani állománya a chilei mézpálmával azonos fajú volt-e vagy a földrajzi vikarizmus folytán önálló fajjá különült-e el (Flenley).
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]A világ legmagasabb pálmafája, legalább 20 méteresre nő. Világosszürke,[1] hengeres törzsének átmérője az egy métert is elérheti.
Kis. diószerű termését rostos réteg borítja.
Életmódja
[szerkesztés]Chile középső részén a La Campana Nemzeti Parkban a Maytenus boariával nő együtt. Erdeik aljnövényzetében több veszélyeztetett faj talál otthont:
- Adiantum gertrudis,
- Avellanita bustillosii,
- Beilschmiedia berteroana,
- Beilschmiedia miersii,
- Crinodendron patagua,
- Cryptocarya alba,
- Dasyphyllum excelsum,
- Krameria cistoidea,
- Lomatia hirsuta,
- Persea meyenian,
- Porlieria chilensis,
- Puya coquimbensis,
- Puya venusta.[2]
Felhasználása
[szerkesztés]Termése igazi ínyencfalat. A törzs nedvéből méznek nevezett cukorszirupot sűrítenek, illetve alkoholos italt erjesztenek. Törzséből csónakokat, házakat építenek. Termésének rostos burkából köteleket készítettek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Owen Johnson (David More illusztrációival): Európa fái. HarperCollins Publisher Ltd., 2004. Budapest, Kossuth Kiadó, 2007, 2011. p. 450. ISBN 978-963-09-6602-3 (2. kiad.).
- ↑ C. Michael Hogan, 2008: Chilean Wine Palm Jubaea chilensis. [2012. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 8.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Flenley: Flenley, John, Paul Bahn. A Húsvét-sziget rejtélye ford.: ford. Janáky István:. Budapest: General Press (2006. december 7.). ISBN 963 9598 82 8