Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi monarchiák listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


2024-ben a világon 43 szuverén államban van monarchia, ahol a monarcha az államfő; ezek közül 13 Ázsiában, 12 Európában, 9 Amerikában, 6 Óceániában, és 3 Afrikában található.

A Monarchiák Típusai

[szerkesztés]
  • Más szuverén monarchiák. Négy monarchia, Tonga, Szváziföld, Lesotho és a Vatikán nem illeszkedik az előző csoportok egyikébe sem, földrajzi vagy monarchiai típusuk miatt. Közülük Lesotho és Tonga alkotmányos monarchiák, míg Szváziföld és a Vatikán abszolút monarchiák.
    • Szváziföld egyre inkább diarchiaként van számon tartva. Az uralkodó, vagyis Ngwenyama, együtt uralkodik édesanyjával, a Ndlovukati-val, akik a dualista államfői szerepet osztják meg, eredetileg a politikai hatalom ellenőrzésére. Az Ngwenyama azonban az államadminisztráció vezetőjeként van számon tartva, míg a Ndlovukati vallási és nemzeti vezetőként, ami az utóbbi években nagyrészt szimbolikus szereppé vált.
    • A pápa a Vatikán abszolút monarchája, mivel ő a római katolikus egyház feje és Róma püspöke. Ő választott, nem örökölt uralkodó. A pápa megválasztásához nem szükséges, hogy a terület polgára legyen, mielőtt a bíborosok megválasztanák.
  • Nem szuverén monarchiák. A nem szuverén monarchia vagy alárendelt monarchia olyan rendszer, amelyben a monarchikus államforma vezetője (legyen az földrajzi terület vagy etnikai csoport), valamint maga az állam is egy szuverén állam hatáskörébe tartozik. Példák erre a nem szuverén monarchiákra: Malajzia, az Egyesült Arab Emirátusok emírségei, a Sulu Szultánsága, az Afro-Bolíviai Monarchia, a Máltai Lovagrend, Nigéria hagyományos főnökségei, valamint Uganda királyságai.

Utódlási Vonalak

[szerkesztés]

A fennálló szuverén monarchiák némelyikének utódlási vonalai a középkorba vagy az ókorba nyúlnak vissza:

  • Dániában a késő 7. századtól egészen az öreg Gormig léteznek javaslatok a lehetséges öröklési vonalra, de ezek közül egyik sem nyert még egyetemes elfogadást. Dániában a legtöbb uralkodó Gorm király apjától, Harthacnuttól származik, és minden dán uralkodó 1047 óta Estrid Svendsdatter királynő leszármazottja. A hivatalos öröklési törvényt csak 1665-ben fogadták el Dániában.
  • Japánban hagyományosan azt tartják, hogy Dzsinmu császárral indult.az öröklési vonal. Az első hiteles történelmi bizonyítékok a 6. századi Kinmei császárral kezdődnek. Japán a világ legrégebbi folyamatos örökletes monarchiájának számít.
  • Norvégia királyai I. Harald leszármazottai, aki 872-ben egyesítette a királyságot. Az 930-as évektől kezdve nem minden norvég király volt Harald leszármazottja; legalább hét vagy nyolc norvég király 970 és 1859 között nem volt a királyi család tagja.

Jelenlegi Monarchiák

[szerkesztés]
Monarchia Hivatalos név Uralkodó tisztsége Uralkodó Kormányfői cím Monarchia típusa
 Andorra[1] Katalánul: Principat d'Andorra Társfejedelem Joan-Enric Vives i Sicília és Emmanuel Macron Miniszterelnök Parlamentáris
 Antigua és Barbuda[2] Angolul: Antigua and Barbuda Király III. Károly brit Király
 Ausztrália[3] Angolul: Commonwealth of Australia III. Károly brit Király
 Bahama-szigetek[4] Angolul: Commonwealth of The Bahamas III. Károly brit Király
 Bahrein[5] Arabul: Mamlakat al- Baḥrayn Hamad bahreini király Félig alkotmányos
 Belgium[6] Németül: Königreich Belgien

Hollandul: Koninkrijk België Franciául: Royaume de Belgique

Fülöp belga király Parlamentáris
 Belize[7] Angolul: Belize III. Károly brit Király
 Bhután[8] Dzonghka nyelven: Druk Gyal Khap Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk bhutáni király Félig alkotmányos
 Brunei[9] Malájul: Negara Brunei Darussalam Szultán Hassanal Bolkiah brunei szultán Szultán Abszolút
 Kambodzsa Khmer nyelven: Preăh Réachéanachâk Kâmpŭchéa Király Norodom Szihamoní kambodzsai király Miniszterelnök Parlamentáris
 Kanada[10] Angolul és Franciául : Canada III. Károly brit Király
 Dánia[11] Dánul: Kongeriget Danmark

Feröeriül: Kongsríki Danmark Grönlandi nyelven: Kunngeqarfik Danmarki

X. Frigyes dán király
 Szváziföld[12] Szvázi nyelven: Umbuso weSwatini

Angolul: Kingdom of Eswatini

III. Mswati szváziföldi király Abszolút
 Grenada[13] Angolul: Grenada III. Károly brit Király Parlamentáris
 Jamaica[14] Angolul: Jamaica III. Károly brit Király
 Japán[15] Japánul: 日本国

(Nihon-koku)

Tennó Naruhito japán császár
 Jordánia[16] Arabul: المملكة الأردنية الهاشمية

(Al-Mamlaka al-Urdunnijja Al-Hāšimijja

Király II. Abdullah jordán király Félig alkotmányos
 Kuvait[17] Arabul: دولة الكويت

(Davlat al-Kuvajt)

Emír Misál kuvaiti emír
 Lesotho[18] Szotó nyelven: Muso oa Lesotho

Angolul: Kingdom of Lesotho

Király III. Letsie lesothói király Parlamentáris
 Liechtenstein[19] Németül: Fürstentum Liechtenstein Herceg II. János Ádám liechtensteini herceg
 Luxemburg[20] Luxemburgiul: Groussherzogtum Lëtzebuerg

Franciául: Grand-Duché de Luxembourg Németül: Großherzogtum Luxemburg

Nagyherceg Henrik luxemburgi nagyherceg
 Malajzia[21] Malájul: Malaysia Yang di-Pertuan Agong Ibrahim Ismail Parlamentárisés Föderális
 Monaco[22] Monacóiul: Principatu de Múnegu

Franciául: Principauté de Monaco

Herceg II. Albert monacói herceg Államminiszter Félig alkotmányos
 Marokkó[23] Arabul: المملكة المغربية (Al-Mamlakah Al-Maghribiyah)

Berber nyelven: ⵜⴰⴳⵍⴷⵉⵜ ⵏ ⵍⵎⵖⵔⵉⴱ (Tageldit n Lmeɣrib)

Király VI. Mohammed marokkói király Miniszterelnök
 Hollandia[24] Hollandul: Koninkrijk der Nederlanden

Nyugat-fríz nyelven: Keninkryk fan de Nederlannen

Vilmos Sándor holland király Parlamentáris
 Új-Zéland[25] Angolul: New Zealand

Maori nyelven: Aotearoa

III. Károly brit Király
 Norvégia[26] Bokmål nyelven Kongeriket Norge

Nynorsk nyelven: Kongeriket Noreg Északi-számi nyelven: Norgga gonagasriika

V. Harald norvég király
 Omán[27] Arabul: سلطنة عُمان (Szaltana Omán) Szultán Hajszam ománi szultán Szultán Abszolút
 Pápua Új-Guinea[28] Angolul: Independent State of Papua New Guinea

Tok piszin nyelven: Independen Stet bilong Papua Niugin Hiri motu nyelven: Papua Niu Gini

Király III. Károly brit Király Miniszterelnök Parlamentáris
 Katar[29] Arabul: دولة قطر (Davlat Katar) Emír Tamím katari emír
 Saint Kitts és Nevis[30] Angolul: Federation of Saint Christopher and Nevis Király III. Károly brit Király
 Saint Lucia[31] Angolul: Saint Lucia III. Károly brit Király
 Saint Vincent és a Grenadine-szigetek[32] Angolul: Saint Vincent and the Grenadines III. Károly brit Király
 Szaúd-Arábia[33] Arabul: المملكة العربية السعودية (Al-Mamlakah Al-Arabijah Asz-Szaúdijah) Szalman szaúdi király Abszolút
 Salamon-szigetek Angolul: Solomon Islands III. Károly brit Király Parlamentáris
 Spanyolország spanyolul: Reino de España

katalánul: Regne d’Espanya baszkul: Espainiako Erresuma

VI. Fülöp spanyol király
 Svédország[34] Svédül: Konungariket Sverige XVI. Károly Gusztáv svéd király
 Thaiföld[35] Thai nyelven: ราชอาณาจักรไทย (Rāch xāṇācạkr thịy) X. Ráma thaiföldi király
 Tonga[36][37] Tongai nyelven: Puleʻanga Fakatuʻi ʻo Tonga

Angolul: Kingdom of Tonga

VI. Tupou tongai király Félig alkotmányos
 Tuvalu[38] Angolul: Tuvalu III. Károly brit Király Parlamentáris
 Egyesült Arab Emírségek[39] Arabul: دولة الإمارات العربية المتحدة (Dawlat al-Imārāt al-'Arabīyah al-Muttaḥidah) Emír Mohammed bin Zájed al-Nahján abu-dzabi emír Félig alkotmányos és Föderális
 Egyesült Királyság[40] Angolul: United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Velszi nyelven: Teyrnas Unedig Prydain Fawr a Gogledd Iwerddon Ír nyelven: Ríocht Aontaithe na Breataine Móire agus Thuaisceart Éireann

Skót gael nyelven: Rìoghachd Aonaichte Bhreatainn agus Èirinn a Tuath

Király III. Károly brit Király Parlamentáris
 Vatikán[41][42] Latinul: Status Civitatis Vaticanae

Olaszul: Stato della Città del Vaticano

Pápa Ferenc pápa Pápai Bizottság elnöke Abszolút

Wallis és Futunában Franciaország tengerentúli területén a Csendes-óceán déli részén, három főnökség található: Uvea, Alo és Sigave, amelyek uralkodóit helyi nemesi családok választják meg.[43]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Europe :: Andorra. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  2. Central America and Caribbean :: Antigua and Barbuda. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  3. Australia-Oceania :: Australia. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  4. Central America and Caribbean :: The Bahamas. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  5. Central America and Caribbean :: Bahrain. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  6. Europe :: Belgium. CIA The World Factbook
  7. Central America and Caribbean :: Belize. CIA The World Factbook
  8. Asia ::Bhutan. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  9. Asia ::Brunei Darussalam. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  10. Adam Dodek. The Canadian Constitution. Dundurn - University of Ottawa Faculty of Law., 13. o. (2016). ISBN 978-1-4597-3505-7 
  11. Europe::Denmark. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  12. Africa:: Eswatini. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  13. Central America and Caribbean :: Grenada. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  14. Central America and Caribbean :: Jamaica. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  15. Asia :: Japan. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  16. Asia :: Jordan. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  17. Asia :: Kuwait. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  18. Africa :: Lesotho. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  19. Europe:: Liechtenstein. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  20. Europe:: Luxembourg. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  21. Asia:: Malaysia. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  22. Europe:: Monaco. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  23. Africa:: Morocco. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  24. Europe:: Netherlands. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  25. Australia-Oceania :: New Zealand. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  26. Europe :: Norway. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  27. Asia:: Oman. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  28. Asia :: Papua New Guinea. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  29. Asia:: Qatar. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  30. Central America and Caribbean :: Saint Kitts and Nevis. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  31. Central America and Caribbean :: Saint Lucia. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  32. Central America and Caribbean :: Saint Vincent and the Grenadines. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  33. Asia :: Saudi Arabia. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  34. Europe:: Sweden. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  35. Europe:: Thailand. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  36. Australia-Oceania :: Tonga. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  37. Tongai Királyság (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. december 14.)
  38. Australia-Oceania :: Tuvalu. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  39. Asia:: United Arab Emirates. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  40. Europe:: United Kingdom. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  41. Europe :: Holy See. CIA The World Factbook. [2010. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  42. Vatikánvárosi Állam – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. [2022. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 14.)
  43. Wallis and Futuna: Royal dispute sees palace occupied in French territory”, BBC News, 2016. április 14.