Jasna Góra-i kolostor
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Jasna Góra-i kolostor | |
 | |
 | |
| Település | Częstochowa |
| Ország |  Lengyelország |
| Vallás | katolicizmus |
| Egyházmegye | Częstochowai főegyházmegye |
| Építési adatok | |
| Stílus | barokk |
| Építés befejezése | 1382 |
| Elhelyezkedése | |
 Jasna Góra-i kolostor
Pozíció Lengyelország térképén
| |
 é. sz. 50° 48′ 45″, k. h. 19° 05′ 50″50.812500°N 19.097222°EKoordináták: é. sz. 50° 48′ 45″, k. h. 19° 05′ 50″50.812500°N 19.097222°E | |
 | |
| A Jasna Góra-i kolostor hivatalos honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jasna Góra-i kolostor témájú médiaállományokat. | |
A Jasna Góra-i pálos kolostor (magyarul Fényes Hegy, latinul Clarus Mons) Lengyelország legnagyobb tisztelettől övezett zarándokhelye, Częstochowa városban, a Warta folyónál. Az épületegyüttes részben gótikus, részben barokk stílusú. A kolostor a lengyel vallási és nemzeti szabadság szimbóluma. Itt található Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a częstochowai Fekete Madonna ikon,[1] amely az 1382-es alapítás körül került a kolostorba.
Eredete
[szerkesztés]
A kolostort Nagy Lajos király alapította, majd Opolei Ulászló herceg adományozta a Pálos rendnek a 293 méter magas hegyet. Nevét is a magyar pálosoktól kapta, akik Szent Lőrincről nevezett anyaházuk nevéből kölcsönözték. Ennek helyét jelölték így: In Claro Monte Budensi (a budai Fényes Hegyen).
Csodák
[szerkesztés]
A kolostor évszázadok óta zarándokhely, Szűz Mária jelenlétének és a Mária-ikonnak számos csodát tulajdonítanak.[2] Ezek közül a leghíresebb az 1655-ös svéd invázióhoz (az „özönvízhez”) kötődik.
.jpg)
A Müller tábornok vezette 3000 fős serege, amely protestáns svédekből és finnekből, valamint szintén protestáns német zsoldosokból, sőt renegát lengyelekből állt, 1655. november 18-án érkezett a falak alá. Augustyn Kordecki perjel a szent hely védelme mellett döntött, 170 katonával, 20 nemessel és 70 szerzetestársával. A 40 napos ostrom, amelyet a lengyelek vallásos érzelmeik megsértésének tekintettek, sikertelenül végződött, és jelentősen hozzájárult a háború menetének megfordulásához. A lengyelek a győzelmet nem annyira a maroknyi védősereg vagy a falak erejének tulajdonították, hanem a Szűzanya oltalmának és közbenjárásának.
Hálából II. János Kázmér lengyel király (Jan Kazimierz) 1656. április 1-jén a lwówi (lembergi) Szent Szófia-székesegyházban ünnepélyes fogadalom keretében felajánlotta országát a Szent Szűznek, és egész birodalma Patrónájává és Királynőjévé választotta őt.
Jasna Góra megmenekülése a csúcspontja Henryk Sienkiewicz híres, Özönvíz című történelmi regényének (1886).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Częstochowa Official Website. © Urząd Miasta Częstochowy, Śląska 11/13, 42-217 Częstochowa. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 22.)
- ↑ Jasna Góra. © 1998-2008 Copyright by Klasztor OO. Paulinów Jasna Góra - Częstochowa. (Hozzáférés: 2008. október 22.)
További információk
[szerkesztés]- http://www.jasnagora.pl
- http://palos.lap.hu/
- Jámbor Dezső: A fekete Madonna városa. Czestochowa, Krakow, Warszawa, Wieliczka, Kalwarija. Útikalauz; szerzői, Bp., 1935
- Udvarhelyi Nándor: A częstochowai pálos kolostor magyar emlékei; Kairosz, Bp., 2010
- Jerzy Tomziński–Jan Golonka: Jasna Góra. Jasna Góra-i Szűzanya kegyhely. Ismertető; ford. CJO Logos, Mohácsi Gábor; Paulinianum–Margrafsen, Częstochowa–Bydgoszcz, 2011
